Az Oroszország és Ukrajna közötti háború árnyékában Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson hétfőn bejelentette, hogy helyreállítják a polgári katonai szolgálatot az országban. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a hadsereg 2030-ig mintegy 10 ezer új katonával bővüljön.
Svédország 2010-ben megszüntette az általános hadkötelezettséget, de 2017-ben újra bevezette - bár csupán korlátozottan. A skandináv és Balti-államokban mindenhol van most már sorkatonaság, csak Lettország a kivétel, ahol 2007-ben törölték el.
„A kormány úgy véli, hogy sürgősen fel kell készülni a közszolgálat aktivizálására. A Társadalmi Védelmi és Előkészítő Hatóság (MSB) feladata lesz az önkormányzati mentőszolgálatok polgári ügyeletének aktiválásának előkészítése. Svédországot a NATO-ba fogjuk vinni, és alig több mint egy hete vállaltuk az Európai Unió elnöki tisztét. Ez egy olyan elnökség lesz, amelyet háború és válság jellemez” – részletezte Kristersson.
Több együttműködés az Egyesült Államokkal
Közben a jelek szerint Washington és Stockholm egyszerűen kikerüli Budapest és Ankara taktikáját, amellyel a svéd NATO-csatlakozást hónapok óta blokkolják. Ezzel kapcsolatban Pal Johnson védelmi miniszter leszögezte, hogy a Washingtonnal való védelmi együttműködést megerősítik.
„Nemrég kezdtünk erről tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Közeli partnerekből szövetségesek leszünk” – mutatott rá. A két ország közötti egyezményt az úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodással (DCA) fogják megpecsételni, amely révén szabályozható lesz az amerikai katonák svédországi jogállása és az infrastrukturális beruházások.
Svéd bizalmatlanság
A svéd hadsereg már egy éve katonákat és fegyvereket telepített Gotlandra, a Balti-tenger legnagyobb szigetére. Stockholm ugyanis látja annak lehetőségét, hogy orosz támadás érheti a stratégiai fekvésű, 60 ezer lakosú balti szigetet.
Gotland csupán 345 kilométerre fekszik az orosz kalinyingrádi exklávétól. A 19. század elején egy rövid ideig orosz kézen volt a sziget és egy esetleges balti inváziónál a sziget stratégiai szerepet játszhat.
Svéd katonai szakértők szerint a sziget elfoglalásával az ellenfélnek lehetősége lenne arra, hogy légvédelmi vagy hajóelhárító rendszerekkel megállítson bármilyen, a Balti-tengeren és afelett zajló szállítást, miközben a balti államok elleni hadműveleteket hajt végre.
A svéd politikai életet az utóbbi években több esetben is felborzolták orosz vadászgép-manőverek és állítólagos kibertámadások az ország politikai intézményei ellen. A svéd stratégák nem feledkeznek el arról a 2013-as orosz hadgyakorlatról sem, amely a NATO későbbi bevallása szerint egy nukleáris csapást szimulált Stockholmra.
A mostani csapaterősítés egy olyan ezred számára érkezik, amely egyáltalán csupán öt éve létezik. 2018 májusában hozták létre a „Gotland-ezredet”, azelőtt hosszú időn keresztül csak katonai berendezéseket tárolt Stockholm a szigeten. A Hidegháború utáni évtizedekben a szigetet gyakorlatilag demilitarizálták. A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása késztette aztán arra a semleges Svédországot, hogy elgondolkodjon csapatok állandó állomásoztatásáról a 3184 négyzetkilométeres szigeten.
Padlógáz a költségvetésben
Svédország azt tervezi, hogy 2022 és 2028 között 64 százalékkal növeli védelmi és biztonsági költségvetését. A javasolt emelés következtében a kis ország 2028-ig évi 12 milliárd dollárt költ védelemre. Stockholm a katonai költségvetésének bővítésére tett javaslatot pár héttel az új jobboldali koalíciós kormány tavaly októberi megalakulása után tette.
Néhány nappal ezután pedig Svédország 287 millió dollár értékű katonai segélycsomagot írt alá Ukrajnának – ez több, mint az összes korábbi segély együttvéve.
Pål Jonson védelmi miniszter, a jobboldali Mérsékelt párt tagja kijelentette, hogy a segélycsomag „légvédelmet és téli felszerelést tartalmaz – mert erre van szükségük az ukránoknak”. Kijelentette, hogy hivatalának „első prioritása” az Ukrajna számára nyújtott gazdasági, katonai, politikai és humanitárius támogatás fokozása, beleértve a fejlettebb fegyverrendszerek átadását is.
A svéd kormány költségvetési tervezetében csak idén 800 millió dollárral nőnek a katonai kiadások. A pénz jelentős összeget tartalmaz a katonai állomány növelésére. Tavaly ősszel Stockholm fő metróállomásai megteltek a Svéd Védelmi Erőhöz való csatlakozásról szóló hirdetésekkel. A költségvetés új pénzeket tartalmaz a kibervédelemre, a hírszerzésre és az új fegyverkezésre is.
Az elhárítás is magasabb sebességbe kapcsol
Néhány héttel az új költségvetés bejelentése után a svéd különleges biztonsági és hírszerző rendőrség (SAPO) rajtaütést hajtott végre a hadsereg által kölcsönadott Black Hawk helikopterekkel Stockholmban és letartóztattak egy házaspárt, akik állítólag Oroszország javára kémkedtek.
A SAPO igazgatója szerint Oroszország a korábbihoz képest nagyobb mértékben fog támaszkodni olyan "nem hivatalos eszközökre", mint a svédországi orosz diszpóra, intézmények, és vállalatok. Mindemellett figyelmeztetett, hogy a SAPO egyre nagyobb mértékben terjedő összeesküvés-elméleteket, valamint államellenes üzeneteket figyelt meg, amelyek hosszútávon alááshatják a társadalmi intézményekbe fektetett bizalmat, a politikusok döntéshozatalát, valamint az állam legitimitását.
Kiemelte, hogy a szélsőségesség a merényletek veszélyét és az ország alkotmányos rendje elleni fenyegetést hozhatja magával, és ez csak külföldi hatalmak kezére játszana.
Charlotte von Essen mindazonáltal nem nyilatkozott az ügyben, hogy Oroszország valóban fokozta-e tevékenységét Svédországban és a szomszédos Finnországban, mióta a két észak-európai ország tavaly benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz Ukrajna orosz megtámadása nyomán.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
