|
| Nincs sok ok az örömre: az EPP csúcsjelöltje a CSU müncheni központjában a mai napon. EPA/PHILIPP GUELLAND |
Bár a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) alkotta szövetség megnyerte a németországi európai parlamenti választást, ez az egyetlen dolog, aminek örülhetnek.
Történelmi mélypontok
A jobbközép pártszövetség a szavazatok 28,7 százalékát szerezte meg, ami a 2014-es EP-választáshoz képest csaknem hét, a 2017-es parlamenti választáshoz képest pedig négy százalékos visszaesés. Ez egyben a CDU/CSU történetének legrosszabb eredménye az országos szintű választásokat tekintve. Ugyanez igaz egyébként az alig több mint 15 százalékot szerző német szociáldemokrata pártra (SPD) is.
Nem lehet oka túlzott örömre Manfred Webernek, a CSU/CDU-t is magában foglaló Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjének sem: bár az EPP szintén nyert, hat százalékot (és ezáltal mintegy negyven képviselői helyet) vesztett 2014-hez képest, és – az EP történetében először – a szociáldemokrata frakcióval közösen sem lesz többsége.
Kiegyensúlyozottabb erőtér
Ez azt jelenti, hogy véget ért a két nagy politikai tömb kvázi egyeduralma: a jövőben más frakciókkal kell majd alkudozniuk a többség eléréséhez. A balközép és jobbközép gyengülésével, valamint a zöldek, a liberálisok és a nacionalisták egyidejű erősödésével az EP széttöredezettebb, kiegyensúlyozottabb, színesebb és éppen ezért izgalmasabb lesz.
Manfred Weber a választás után mindenesetre megerősítette ambícióit az Európai Bizottság elnöki tisztségére, és tárgyalásokat kezdeményezett a többi párttal. Ugyanakkor ő sem értékelte győzelemként a Néppárt eredményét, és elismerte, hogy a centrista pártok egyre kisebbek lesznek.
CDU/CSU: nem elég menő
Ami Németországot illeti, bár a CDU/CSU a szociáldemokratákhoz képest még jól járt, valójában komoly problémákkal küzd – értékelte az eredményeket a Der Spiegel. A német baloldali lap szerint a 30 év alattiak körében a Zöldek már jóval népszerűbbek a konzervatívoknál, aminek tartalmi és személyi okai is vannak.
A lap idézi Markus Södert, a CSU új vezérét – a CSU Bajorországban minimálisan javított 2014-es eredményén –, aki szerint a pártszövetségnek fiatalabbá, menőbbé, nyitottabbá kell válnia. Söder ennek megfelelően próbálja megreformálni, „leporolni” saját pártját.
Azaz – tesszük hozzá – Söder a Fidesszel ellentétben nem abban látja a német jobboldal problémáját, hogy nem elég konzervatív, hanem abban, hogy nem elég modern.
A Die Welt szintén arra utal, hogy a CDU/CSU-nak korproblémája van. Minden 60 év alatti korcsoportban népszerűbbek a Zöldek, és még szembetűnőbb a különbség a fiataloknál: a 30 év alattiak körében a jobbközép pártszövetség 13 százalékon (Zöldek: 33 százalék), az először választóknál pedig 11 százalékon (Zöldek: 36 százalék) áll.
Emellett a párt nem azokat a válaszokat adta a problémákra, amiket a polgárok elvártak, és nem elég dinamikus a kormányzásban, ismerte el tegnap Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke.
Régi séma, új szereplők
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint Németországban továbbra is érvényes a baloldali-jobboldali séma, csak mindkét oldalon új szereplők (Zöldek, Alternatíva Németországért) bukkantak fel, az SPD és a CDU pedig már nem képes betölteni a régi szerepét.
A konzervatív lap úgy véli: a CDU még relatív erős, de súlyos veszteségeket szenvedett el. A jövőben a polgári középosztály igényeit kellene figyelembe vennie és átemelnie a kormányzati programjába anélkül, hogy túlságosan kilengene jobbra vagy balra. Ha ezt a potenciális szavazóik nem kapják meg, akkor új erők felé fordulnak.
Kiszakadhat a Fidesz
Magyar szempontból fontos kérdés, hogyan alakul majd a CDU/CSU és a Fidesz, valamint az EPP és a Fidesz kapcsolata. Az EPP-ben jelenleg felfüggesztett magyar kormánypárt ezúttal is hatalmas fölénnyel nyert – a szavazatok 52,3 százalékát gyűjtötte be (2014-ben 51,5 százalékot kapott), és ezzel 12-ről 13-ra növelte képviselői számát az EP-ben. Továbbra is kérdéses azonban, hogy marad-e a jobbközép pártszövetségben.
A DPA hírügynökség szerint várhatóan újrarendeződnek a frakciók az EP-n belül: a Fidesz kiválhat az EPP-ből, és csatlakozhat a jobboldali-nacionalista szövetséghez, amelyet az olasz választást megnyerő Liga dominál majd.
A Euronews német kiadása szintén kiemeli, hogy a Fidesz megerősítette hatalmát, és beléphet a Liga vezette frakcióba. Ugyanezt írja elemzésében a német N-TV is.
Erősödtek, de nem annyira
A Die Welt szerint az a tény, hogy a populista pártok több tagországban (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Olaszország) meg tudták erősíteni vezető helyüket, azt eredményezi, hogy az eddiginél is erősebben próbálják majd érvényesíteni akaratukat (és blokkolni a nekik nem tetsző törekvéseket) az Európai Tanácsban.
Ugyanakkor – véli a lap – az EP-t továbbra sem a „nacionalizmus szelleme” fogja uralni. A három nacionalista-populista frakciónak (a Fideszt nem számítva) összesen 173 helye lesz a 751 tagú parlamentben. Ez ugyan 18-cal több, mint eddig, de önmagában nem elég ahhoz, hogy lényegesen alakítani tudják a törvényalkotási folyamatot – ráadásul alig számíthatnak szövetségesekre.
Ha tehát a Fidesz csatlakozna hozzájuk – tesszük hozzá –, akkor ugyan ideológiailag nagyjából a helyére kerülne, de befolyása csökkenne, hiszen egy centrista, relatív még mindig erős politikai tömb helyett egy jelenleg outsider csoport tagja lenne.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
