A Pentagon jelenti
A védelmi minisztérium a kongresszusnak megküldött éves értékelésében Kína katonai képességeiről valóban megdöbbentő adatokat tartalmaz. A kínai haditengerészet a jelentés szerint az év végére több mint 360 hadihajóval fog rendelkezni, valamint 62 tengeralattjáróval – amelyek közül 12 nukleáris meghajtású. S noha Trump elnök már mandátumának elején bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hajóinak számát 270-ről 355-re fogják növelni, ez a valóságban mára csak 293 hadihajóig jutott el.
A magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének legújabb – az Egyesült Államok és Kína haditengerészeti erőviszonyaival foglalkozó – elemzése azonban jócskán árnyalja a képet. A jelentés szerint „a kínai tengeri haderőnem valóban látványos fejlődést mutat, ám a legtöbb releváns képességcsoport esetében még mindig nagy kapacitás- és technológiai hátrány jellemzi az USA-éhoz képest. A közvélekedéssel ellentétben a legértékesebb előrelépést a kínaiak eleddig nem az egyébként korszerűtlen felépítésű repülőgép-hordozók hadrendbe állításával érték el, hanem az ellátóegységek számának növelésével, a partraszállító kapacitások bővítésével, a nukleáris triád hiteles tengeri lábának megteremtésével és a cirkálók új osztályának kifejlesztésével, mely már az amerikai Arleigh Burke-osztályú rombolókkal állítható párba”.
A hazai anyag még hozzáteszi: „Noha az amerikai haditengerészet kínai utoléréséről ma még nem beszélhetünk, a technológiaváltás üteme Kínában sokkal gyorsabb riválisáénál, ami már felvethet komoly kérdéseket az amerikai világelsőség jövőjéről. Kína ugyanakkor minden bizonnyal ma még valóban nem ambicionálja, hogy az amerikaival globális szinten is versenyképes flottát építsen fel. Sokkal valószínűbb a kelet-ázsiai és észak-indiai-óceáni vizek feletti haditengerészeti dominancia igénye, mely ugyanakkor jelentős helyi hatalmak érdekeibe ütközik”.
A Pentagon anyaga pedig arról is beszámol, hogy a távol-keleti állam mintegy kétszáz nukleáris robbanófejjel rendelkezik jelenleg, és ezt egy évtizeden belül 400-ra akarja növelni. Ezekkel fogják felszerelni többek között azon négy – hamarosan hat – Jin-osztályú tengeralattjárót, amelyek ballisztikus rakétakilövésre alkalmasak. Az Egyesült Államok mintegy 3800, Oroszország pedig 4300 nukleáris robbanófejjel rendelkezik.
Chad Sbragia, a kínai ügyekért felelős külügyminisztériumi illetékes azt is kiemelte, hogy Kína valószínűleg rövid időn belül szárazföldről, tengerről és immáron levegőből is képes lesz atomcsapást végrehajtani. A jelentés kiemeli, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) a világ legnagyobb létszámú szárazföldi hadereje, miközben a földi indítású manőverező robotrepülőgépek számában lehagyja, több területen, például a hagyományos ballisztikus rakétákat illetően pedig behozta az Egyesült Államokat.
A polgáriak riadót fújnak
Márpedig, ha lehet, az amerikai polgári hírszerzés még riasztóbb képet fest, mint a Pentagon. John Ratcliffe, az összes hírszerzési szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetőjének cikke a múlt csütörtöki Wall Street Journal-ben jelent meg. Mint írta, mára Kína jelenti "a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államok számára és a legnagyobb fenyegetést a világban a demokrácia és szabadság számára a második világháború óta".
Ratcliffe szerint a kínai cégek stratégiája azt célozza, hogy ellopják az amerikai vállalatok szellemi tulajdonát, lemásolják azt, majd átvegyék a helyüket a globális piacon. Ez szerinte jelenleg évi 500 milliárd dolláros kárt okoz az amerikai gazdaságnak. Ratcliffe egyben bejelentette, hogy az ő általa kezelt 85 milliárd dolláros hírszerzési költségvetésnek már az ötöde a kínai konfliktus kezelésére irányul.
Ratcliffe nyitott ajtót dönget a demokratáknál. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata vezetője egy szeptemberi jelentésben kifogásolta: az amerikai hírszerzés nincsen eléggé tudatában annak, hogy Kína egyszerre több területen is veszélyt jelent. Nem lehet ugyanis csupán a hagyományos katonai fenyegetésre koncentrálni, hanem például Kína gyors haladása a mesterséges intelligencia területén is mutatja, hogy más területeken is komoly veszélyek leselkednek.
A kínai kommunista párt szócsöve „hisztérikusnak” nevezi Ratcliffe kirohanását. Peking szerint a távozó Trump-kormányzat azt szeretné, ha a radikális Kína-ellenes politikája kényszerpályára helyezné a Biden-kormányzatot is. Ez ráadásul egy nagy csapda is, hiszen, ha Bidenék megpróbálnának a kompromisszum felé elmozdulni a közeljövőben, akkor a republikánusok azonnal Kína-barátsággal vádolnák meg a demokratákat.
Szankciók sora
Ugyanez a szócső egy másik cikkében dühösen kel ki Trump friss bejelentése ellen, amelyben új vízumkorlátozásokat vezetett be a kommunista párt tagjai és azok családtagjaival szemben – ez mintegy 270 millió (!) kínait érint. Az azonnali hatállyal múlt héten életbe lépett intézkedés szerint ezen személyek maximum 1 hónapos beutazási vízumot kaphatnak. Az amerikai és kínai vezetők számára működtetett csereprogramot is befejezi Washington.
A Kínai Néphadsereg által befolyásolt, illetve annak tulajdonában lévő cégek feketelistájára tette a távozó Trump-adminisztráció négy kínai nagyvállalatot is, köztük a legnagyobb helyi chipgyártót, a Semiconductor Manufacturing International Corp-ot (SMIC). A cég ezzel – egyebek mellett a Huawei Technologies-zel szemben – még mindig nem került fel az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentő vállalatok és magánszemélyek listájára (entity list), ám így is jelentős amerikai partnerkapcsolatoktól és tőkétől foszthatja meg a gyártót.
Az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium számára már 1999-ben törvény írta elő, hogy listát vezessen a kínai hadsereg által kontrollált helyi cégekről, végül azonban majd húsz évet kellett várni, mire a lista valójában elkészült. A most felkerülő négy új vállalattal (az SMIC mellett a China Construction Technology Co Ltd, a China International Engineering Consulting Corp és a China National Offshore Oil Corp) 35 cégből álló lista Trump nemrég aláírt elnöki rendeletével immár több puszta formalitásnál vagy megbélyegzésnél: a rendelet értelmében jövő novembertől ezeknek a cégeknek semmilyen formában nem juttatható amerikai tőke.
Az amerikai elnök családja Kolozsváron is luxusingatlanokat épít. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
