Közép-Amerika az elmúlt időszakban két fejleménnyel is beverekedte magát a világ vezető hírei közé.
Csapás Tajvannak
Egyrészt múlt csütörtökön Denis Moncada nicaraguai külügyminiszter bejelentette, hogy hazája megszakítja a diplomáciai kapcsolatait Tajvannal és elismeri Peking „Egy-Kína-elvét”. 2017-ben és 2018-ban már Panama, a Dominikai Köztársaság és El Salvador is Kína mellett döntött Tajvan kárára. Ezzel Tajpejt már csak 14 állam ismeri el a világon – főként kis csendes-óceáni és karib-térségi szigetországok, valamint a Vatikán.
Másrészt a térségből már hónapok tart a migránsok és menekültek tízezreinek áramlása az Egyesült Államok határa felé. A válság olyan szintet ért el, hogy Joe Biden elnök kormánya visszatért a Donald Trump korábbi elnök által folytatott - és Mexikóval egyeztetett - "Maradj Mexikóban" (Remain in Mexico) néven ismert, vitatott bevándorlási politika alkalmazásához.
Az Egyesült Államok és Mexikó másfél hete állapodott meg a hivatalos nevén Bevándorló Védelmi Program (MPP) újraindításában, amely arra kötelezi a menedékkérőket, hogy Mexikóban maradjanak menedékkérelmük elbírálásának idejére. A mexikói vezetés ugyanakkor bizonyos követelményeket támasztott, így a többi között szorgalmazta, hogy a visszaküldöttet Washington oltassa be a koronavírus ellen, illetve a különösen kiszolgáltatott menedékkérők esetében tegyen kivételt a szabályozás alól.
A mexikói kormány az elmúlt időszakban többször nehezményezte a Biden-adminisztráció bevándorlási politikáját, ugyanis a latin-amerikai országban migrációs krízis alakult ki, és újabb bűnözői csoportok jelentek meg, amelyek hasznot húznak a bevándorlás megszervezéséből.
Elátkozott országok
A baloldali Biden-kormány bevándorlás-politikájának „húzó-faktora” mellett a közép-amerikai térség több, elrettentő fejleménye is hozzájárult a migráns és menekültválsághoz. Nicaragua és az úgynevezett „Északi Háromszög” államainak (El Salvador, Guatemala és Hunduras) gyilkossági statisztikái a világ dobogós helyeit biztosítják. Ez El Salvador és Guatemala esetében főként a polgárháborúk öröksége, amely során szétzilálódtak a biztonsági struktúrák és a régiót elárasztották a fegyverek.
Emellett a kivándorlást fűti a gazdasági lehetőségek és a törvényesség hiánya is.
Salvador és az emberélet értéke
A dél-amerikai drog a nagy felvevőpiacnak számító Egyesült Államokba és Kanadába a közép-amerikai földhídon jut át. A hatóságok némi amerikai segítséggel évtizedek óta vívják háborújukat a drogcsempészetből kiválóan megélő kartellekkel, bandákkal, és ez alól a régóta instabil Salvador sem kivétel. A hatóságok és a bandák, illetve a bandák és más bandák közti harcok következménye az elszabadult utcai erőszak, leszámolások, eltűnések és gyilkosságok.
A Világbank 2018-as adatai szerint a világ legveszélyesebb országa Salvador, ahol 52 emberölést regisztráltak ekkor. Azóta javult a helyzet, Bukele elnök első évében 50 százalékkal csökkent a gyilkosságok száma. Ezt az elnök a keményebb hatósági fellépésnek tudja be, de sok hang szerint egyszerűen lepaktált az elnök a bűnbandákkal, egyfajta fegyverszünetet léptetve életbe (a kormány ezt tagadja, bizonyíték nincs az elméletre). A legismertebb bandák a Mara Salvatrucha (MS-13) és a Barrio 18, amelyek sok esetben még a börtönöket is irányításuk alatt tartják.
Nagypolitikai huzakodás
Washington már a 19. században felismerte Közép-Amerika geostratégiai értékét. Ezért állt a Panama-csatorna megépítésének élére és ezért szentelt kiemelt figyelmet a térségnek a Hidegháború alatt, ahol brutális proxi háborúk zajlottak a szovjetekkel. Ezek kimenetele minden érintett országban hasonló lett: súlyos gazdasági károk, lerobbant biztonsági környezet, ahol a gyenge politikai intézményeket kisajátította egy szűk elit.
Ezek az elitek aztán szívesen mennek bele diplomáciai háttérmegállapodásokba Kínával. Az „Északi Háromszög” országainak jelenleg 30 milliárd dolláros pénzügyi támogatásra lenne szükségük, de az Egyesült Államok legutóbbi ajánlata csak 4 milliárd volt, ráadásul politikai és gazdasági reformokat is követelt mindezen túl.
Ha mindez nem lenne elég, az USA-ban jelenleg is folynak a büntetőügyek vezető guatemalai tisztségviselők ellen korrupció vádjával és vezető hondurasi tisztségviselők ellen drogkereskedelem vádjával.
Így már érthetőbb, hogy a helyi eliteket a Globális Délen szívesen és rendszerszinten lekorrumpáló Kína áttörést tudott elérni diplomáciai síkon Tajvannal szemben.
Változtatni kell. 
