|
| Görög Leopárd 2-es (fotó: Wikimedia Commons) |
Nézzünk rá a térképre. Görögországtól Délre, Dél-Keletre, Keletre muszlim országok vannak, az Európai Unió legkeletibb és legdélibb szöglete, olyan,mint egy előretolt helyőrség. Ráadásul partjainál fontos vízi utak találhatók, mint például a Fekete-tengerre vezető szoros, ahol az egyik orosz flotta lakik.
Igaz, nagy szomszédja, Törökország is NATO-tag, sokkal nagyobb hadsereggel és költségvetéssel, mint Görögország, csakhogy a történelem során már számtalanszor háborúztak a görögökkel. Cipruson ma is farkasszemet néz a két nemzet. Inkább ősellenségnek, mint barátnak tűnhetnek a görögök szemében.
Lehet 400 harckocsival több?
A jelenlegi válság, tárgyalások és huzavona során a legfőbb érv amellett, hogy Görögországnak ne engedjenek meg mindent, az, hogy a rossz példa fertőző lehet más országokban, Európa déli felén. Extrém esetben pedig ez szétverheti az egész Európai Uniót. De biztos, hogy Görögországnak komoly stratégiai szerepe is van.
A 2011-es év őszén, amikor Görögország szintén éppen erősen be látszott dőlni, hirtelen kiderült, hogy rendelt 400 használt amerikai harckocsit több százmillió dollárért. Volt ugyan némi morgolódás ekörül a német sajtóban, de nagyobb botrány nélkül lenyelték a békát.
Tankok lőszer nélkül
A német lapok szerint Görögországnak már több száz Leopard típusú korszerű német páncélost szállítottak, igaz, van, aki megjegyzi, hogy a számla kiegyenlítésével szoktak bajok lenni. Valamint a képhez hozzátartozik, hogy Törökországnak is adtak el hasonlókat.
Európa legnagyobb páncélos hadseregét építik ki a görögök – írta például a Die Welt még 2010-ben. A dolognak komikus oldala is volt, két helyen is találtunk ugyanis utalást arra, hogy a méregdrága tankok beszerzése után a kassza kiürült és már nem tellett elegendő lőszerre. Akkoriban 85 ezer gránát beszerzését tervezték, darabja 9200 eurót ért, ez összesen 782 millió euró lett volna.
Mire elég négymilliárd euró?
Most június közepén a német politikában is előkerült a görög védelmi kiadások kérdése, de csak az ellenzéki Zöldek részéről. Előhozták, hogy a görögök milyen óriási összegeket költenek a hadseregükre, amiből a német cégek is szépen profitálnak.
Görögország már 1952-ben belépett a NATO-ba, és amíg csak találtunk adatokat visszamenőleg, egyfolytában többet költött a hadügyre, mint az EU átlaga. (Lásd grafikonunkat.) Persze kis ország, így bár 2014-ben a GDP 2,2 százalékát költötte el, az csak négymilliárd eurót tett ki.
Legalább ezt a szabályt betartják
Németország eközben mindössze a GDP 1,2 százalékát fordította hadseregre, csakhogy sokkal nagyobb és gazdagabb ország lévén, az 35 milliárd euróra rúgott, ami abszolút összegben a világon az első tízben benne lehet. A NATO célkitűzése egyébként a GDP két százaléka, de ezt tavaly csak öten tartották be. (Az USA, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország, Észtország.)
A nagy rivális Törökország is a görögökhöz hasonló GDP-részt fordít hadseregére, de népes és nagy ország lévén, ez a Statista.com szerint tavaly 22,6 milliárd dollárt, azaz mintegy 20,2 milliárd eurót tett ki. Görögországban egyébként fegyvernemtől függően 9 vagy 12 hónapos kötelező sorkatonai szolgálat van a férfiaknak.
A napokban nyilvánossága hozták, hogy a Trojka (EU, IMF, EKB) mit is várt el tulajdonképpen Görögországtól a további segítségért cserébe. Ebben szerepelt a védelmi költségvetés 400 millió euróban való korlátozása. Ez a tavalyinak tehát mindössze tizede.
Kéne még pár rakéta is
A Die Welt öt évvel később, idén áprilisban majdnem ugyanazzal a címmel írt cikket: A görögök Európa legnagyobb hadseregét engedik meg maguknak. A lakosság számához viszonyítva legalábbis. Áprilisban kiszivárgott ugyanis, hogy az ország a csődközeli helyzet ellenére orosz S-300-as légvédelmi rakéták beszerzéséről tárgyal Moszkvával.
A hivatalos magyarázatok szerint a korábbi rendszer szavatossága lejárt, cserére, illetve felújításra szorul. Állítólag egyetlen ilyen légvédelmi rakéta értéke egymillió dollár körül van. A finanszírozás lehetséges módjára nem derült fény.
Több szupertankjuk van, mint Németországnak
A modern Leopard 2-es páncélosok száma a görög hadseregben a cikk szerint 353, ez több mint a német Bundeswehrnél. (Az összes görög harckocsi, a régebbi modellekkel együtt, 1600 darab.) Tavaly ősszel 52 millió euróért 12 ezer darab 120 milliméretes gránátot is vásároltak a Leopard 2-esekhez.
|
Esztelen fegyverkezési verseny Ahogy folyamatosan emelkedik a geopolitikai hőmérséklet a világban, úgy tartanak az egekbe a globális fegyverkezésre fordított kiadások. Különösen a feltörekvő hatalmak szánnak egyre nagyobb összegeket a katonai potenciáljuk növelésére. Térségünk számos állama rohamtempóban növeli hadikiadásait. |
A 130 ezer fős görög hadsereg létszáma 11 millió lakosra vetítve, lakosságarányosan a legmagasabb Európában. Ha Németország is hasonló arányban akarna katonákat fegyverben tartani, 1,4 millió főre lenne szüksége – ehelyett a valóságban csak 180 ezer katonája van.
A Die Welt öt éve is, idén is megemlítette, hogy a görögök főleg a törökök ellen fegyverkeznek, akikkel egyfajta hidegháborút folytatnak.
Szerintük a magas védelmi kiadások is hozzájárulhattak az ország csődközeli állapotának kialakulásához.
A nemzetközi jó hangulat nem gyűrűzött be. 
