Az Európai Néppárt (EPP) tegnap felszólította Josep Borellt, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, adjon magyarázatot arra, hogy kínai politikai nyomásra miért változtatta meg az EU a koronavírussal kapcsolatos jelentését. Az új változat ugyanis (amit az Európai Parlament nem hagyott jóvá) jobb színben tünteti fel Kínát a járványt érintő hírhamisítás területén.
Ezzel egyidőben a bizonyítottnak tűnő állami csalások miatt a brit kormány eltávolította Kínát azon hivatalos összehasonlító táblázatából, amely világszerte figyeli a koronavírus-halottak számát. A brit sajtó beszámolója szerint Vuhanban valójában 42 ezer ember esett áldozatául a vírusnak, nem pedig az állami propaganda által világgá kürtölt 3182.
Lebénítani a Biztonsági Tanácsot
Arról három hete számoltunk be részletesen ezeken a hasábokon, hogy Kína hogyan ejtette túszul az ENSZ Egészségügyi Világszervezetét.
Mint azóta kiderült, Kína töltötte be a múlt hónapban az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki székét, és a koronavírus témáját nem tekintette biztonsági kérdésnek. Holott március végére az elhunytak megerősített száma már globális szinten átlépte a 40 ezret és António Guterres, az ENSZ főtitkára leszögezte: a járvány világszerte fokozza az instabilitást, a felkeléseket és a konfliktusokat.
A Tanács aztán legyőzte Kína ellenállását, és főként német nyomásra április 9-én megtartotta első virtuális tanácskozását a járványról.
Számos szakértő szerint a járványnak komoly kihatása van a nemzetközi biztonságra, ezért a téma egyértelműen a Biztonsági Tanács mandátuma alá esik. Mint ahogyan a Tanács 2000-ben meg is vitatta az AIDS kihatását Afrika biztonságára.
Új biztonságpolitika kell
Valóban, az egyre inkább világossá válik, hogy a járvány hatására újra kell értékelni a globális és nemzeti biztonsági prioritásokat. Noha a világ 2003 óta szembesült a SARS, a Közel-keleti légúti koronavírus (MERS), az Ebola és a Zika vírus járványokkal, a politikai vezetők dollármilliárdokat öltek hagyományos fegyverekbe, mit sem törődve a közegészségüggyel. A tankok, a harci gépek és az anyahajók legénységei azonban most látványosan lebetegedtek.
A világ legerősebb hadseregének vezetői most töredelmesen bevallják, hogy a láthatatlan ellenséggel szemben az első csatában csúnya vereséget szenvedtek. John Hyten tábornok, a Pentagon egyesített vezérkarának helyettes vezetője ennek kapcsán kijelentette:
Ki kell találnunk, hogy miképpen működjünk és harcoljunk a koronavírusos világban.
Az idén 686 milliárd dollárból gazdálkodó Pentagonnak eközben azt is el kellett ismernie, hogy az amerikai hadseregnek csak 36 kórház áll a rendelkezésére – és ezek többsége harci sérülések kezelésére lett felkészítve, nem pedig fertőző betegségekre.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Felcsútról is szólt az extrém helyzetben. 
