Kína 39 új koronavírus fertőzöttet jelentett vasárnap, akik közül 38-an külföldről léptek az ország területére.
Az utóbbi napok intézkedései bizonyítani látszanak, hogy a kommunista hatóságok hamis adatokkal vezetik félre a világot. Peking egy hete „győzelmet” hirdetett a koronavírus-járvány fölött. De március 27-én bezáratta az ország összes színházát, miközben éppen az előző héten nyitotta ki őket újra.
Peking kollaboránsa
Érdekes módon 21 millió mobiltelefon-számot is töröltek Kínában az elmúlt három hónapban. Mindezek arra utalnak, hogy az amerikai hírszerzés nem a levegőbe beszél, amikor a kínai kormányt a járvány adatainak durva meghamisításával vádolja.
Washington és Peking között újra izzik a feszültség, és a kínai kommunista párt szócsöve nagy arccal kijelentette:
A COVID-19 koronavírus körüli mellényúlások az amerikai évszázad végét jelzik.
Ennek a kapcsán az amerikai nagypolitika figyelmének középpontjába került Tedros Adhanom Ghebreyesus, aki a WHO főigazgatójaként az utóbbi hónapokban folyamatosan áradozott a kínai intézkedésekről és a pekingi vezetés nyíltságáról – miközben bizonyított tény Peking több hetes elhallgatása múlt decemberben.
A főigazgató lemondását egy globális petíció keretében már 720 ezren követelik, miközben Martha McSally republikánus szenátor is a „kommunista főigazgató” azonnali kirúgására szólított fel a napokban.
A WHO azzal is a kritikák kereszttüzébe került, hogy csak március közepén hirdette ki a globális járványt, amikor az már több, mint 100 országban jelen volt.
Tajvanon és Hongkongban óriási felháborodást váltott ki a WHO főigazgató-helyttese, Bruce Aylward interjúja is, aki egy Tajvanra vonatkozó kérdésnél megszakította az interjút.
Márpedig, ha van a világon kiemelkedően sikeres ország a járvány leküzdésére, az éppen Tajvan. A szigetország már nagyon korán jelezte a WHO-nak, hogy a koronavírus emberről emberre terjed, de az ENSZ szervezete sokáig Peking álláspontját támogatta, miszerint erre semmilyen jel nem utal.
Trump világnézete visszaüt
Ha megnézzük a WHO pénzügyeit, akkor Kína befolyásos lobbijának első pillantásra nincsen nyoma. Az Egyesült Államok hivatalosan messze a legtöbbet befizető tagállam a maga 30 százalékos részesedésével, amelyet az Egyesült Királyság, Németország és Japán követ. Kína csupán a közös költségvetés 0,44 százalékáért felel.
Ha viszont megnézzük a tényleges tagállami befizetéseket, akkor egy másfajta kép bontakozik ki. Trump elnök ugyanis nagy ívben tesz a nemzetközi szervezetekre és február végén már 100 millió dolláron állt az USA tagdíjfizetési hátraléka a WHO felé, amelynek jó része még 2019-ből húzódott át. Peking viszont időben befizette tavalyi tagdíját is.
Kína következetesen használja ki Washington érdektelenségét a nemzetközi diplomácia síkján, és az ENSZ többi tagszervezeténél is konzekvensen építi ki hadállásait:
jelenleg 15 ENSZ-ügynökség közül 4-nél már kínai vezetőt találunk.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
