Magyarországot emelkedő tételek és emelkedő kockázatok jellemzik – áll a Raiffesen Bank most közölt elemzésében. Eszerint a globális kereslet-kínálati súrlódások a gazdasági helyreállás előrehaladtával súlyosabbá váltak. Egyfelől ez még magasabb inflációs nyomást eredményez, másfelől a feldolgozóiparban fokozódó termelési nehézségeket és leállásokat okoz.
A félvezetők problémája csak a jéghegy csúcsa
A magyar gazdaság kitettsége a félvezetőhiánynak hangsúlyozottan magas, az ipar közel 40 százaléka közvetlenül kötődik hozzá, hiszen az autóipar és az elektronikai ipar a két legmeghatározóbb alágazata a hazai feldolgozóiparnak. Úgy tűnik, ez a probléma nem oldódik meg. Iparági szakértők szerint a következő 1-1,5 év még a hiányról fog szólni – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a magyar, az euróövezet és az amerikai gazdaság helyzetét bemutató szerdai sajtótájékoztatóján.
Ráadásul az energiaárak elszabadulása újabb problémákat vetít előre. A feldolgozóipar növekedése „köhögni fog”. Török Zoltán arra számít, hogy az év utolsó hónapjaiban éves szinten nem bővülésre, hanem negatív előjelű változásra lehet számítani.
A Raiffeisen Banknál az idei évre 7 százalékos, 2022-re 5,5 százalékos gazdasági növekedést várnak. A lakossági fogyasztás, a beruházás-növekedés és az állami költekezés visszabillenti abba a tartományba a növekedést, amelyre korábban számítani lehetett. Török Zoltán egyúttal hozzátette, természetesen vannak kockázatok. Jelentős rizikót finanszírozási szempontból a 7 éves költségvetés és az uniós helyreállítási alap forrásainak bizonytalan idejű folyósítása jelent.
Másik problémának az inflációt jelölte meg az elemző. A pénzintézetnél októberben 6 százalékot meghaladó inflációval számolnak, novemberben pedig már közel 7 százalékos éves pénzromlásra számítanak.
„Nagyon gyors a magyarországi infláció, de ez nem hungarikum. Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Csehországban is magas az infláció. Ahol gyors a gazdasági helyreállás, ott gyors az infláció. Magyarországon nagyon magas inflációs számok jönnek”.
Az elemző szerint bár a kamatemelések elkezdődtek, ezek elsősorban az árfolyamcsatornán keresztül tudnak valamilyen csillapító erőt kifejteni. Ez korlátozott, hiszen a tegnapi kamatemelést követően a forint árfolyama megint meggyengült.
Török Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta azt is: ha nem kezdődött volna el a kamatemelés, valószínű, hogy jóval gyengébb lenne a forintárfolyam. Továbbá a kamatcsatorna csak korlátozottan tud működni a rengeteg támogatott hitellehetőségre. Az elemző szerint az 1,8 százalékos kamat nem magas, ezért nyilvánvaló, hogy folytatódni fog a kamatemelési sorozat, ezt már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megemelte.
A pénzintézetnél év végén 2,1, jövő év közepére 2,4 százalékos alapkamatot várnak. A legoptimistább előrejelzés szerint 2022 utolsó negyedévére lehet abbahagyni a kamatemelést. Mint azt Török kifejtette: kiélezett helyzet van. Van egy nyomás az MNB-n, hogy ismét gyorsítsa a kamatemelést. Részben ennek is betudható a forint árfolyamának gyengülése. Ez a nyomás ugyanakkor hosszasan nem tart ki, az euróval szemben a 340-360 közti sávban képes lesz a forint stabilizálódni. Mindemellett jövőre 4,5 százalékos inflációval, 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a Raiffeisen Bank elemzői.
Kérdés, mit lép majd az EKB
Az euróövezetnél „jelentős” kérdőjelek vannak. Például lesz-e 100 dollár az olajár vagy megáll 80 dollárnál, miközben más nyersanyagoknak is megy fel az ára, egyes esetben sosem látott ütemben. Van egy komoly inflációs kockázat, ami az euróövezet esetében növekedési rizikó is egyben – mondta Pálffy Gergely, a bank elemzője.
A térség gazdasága tavasszal kijött a technikai recesszióból, majd erőteljes növekedésnek indult, kifejezetten jó második negyedévet zárva. A Raiffeisen előrejelzése szerint a harmadik negyedév akár még a második negyedéves 2,2 százalékosnál is erőteljesebb növekedést eredményezhet, az utolsó hónapokat azonban már sokkal jobban fenyegetik a kínálati kapacitáskorlátok, ami a kereslet konszolidálódásához vezethet. Az utolsó negyedévben nagy eséllyel 1 százalékot alig meghaladó növekedés lesz a 19 tagország egészében, a harmadik negyedévben akár 3 százalékhoz közeli is lehet a bővülés. Pálffy Gergely szerint izgalmas, hogy ebben a környezetben mit tesz az Európai Központi Bank.
Miközben a 3,4 százalékos uniós fogyasztóiár-index 13 éves csúcson, a nyugat-európai energiaválság tovább fokozza az inflációs félelmeket, amely mentén a piac 2022 tavaszára kamatemelést kezdett árazni.
Marad 80 dolláron az olaj
A Raiffeisen Bank elemzése szerint Amerikában a tavalyi év alacsony bázisa okozta kiemelkedő idei első féléves GDP-növekedés lassan visszatér hosszú távú emelkedő trendjéhez, így is biztosítottnak tűnik a 40 éve nem látott éves növekedési szint.
A koronavírus-járvány utáni nyitás után megugrott infláció növekedése megtorpant, de továbbgyűrűző hatások miatt a korábbi alacsony szintek elérésére nem számítanak a pénzintézetnél. Emiatt egyelőre nem aggódik az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amely novemberben megkezdheti a havi 120 milliárd dolláros mennyiségi lazítási programjának fél évre tervezett kivezetését.
"A legoptimistább várakozások szerint 2023 elejéig nem kell számítani kamatemelésre" – mondta Blahó Levente elemző.
Ami a foglalkoztatottságot illeti: bár havonta nő a foglalkoztatottak száma, annak üteme lassul. Blahó Levente szerint aggasztó, hogy 10,9 millió munkahely áll rendelkezésre, ami jelentős béralku-pozíciót eredményez. Ha viszont a most üres állásokba az összes regisztrált munkanélkülit elhelyeznék, még mindig maradna 3 millió betöltetlen hely. Azaz nem következett be a munkaerő-visszavándorlás, amire számítottak.
Bár a bérnyomás még nem kimutatható, főleg a szolgáltató szektorokban az árnövekedés mértéke kezd csökkenni (például a repülőjegy-áraknál). Más termékkategóriákban tartósnak bizonyul az inflációs nyomás. Többek között a bérleti díjak és a lakhatási költségek nőttek. Ezek egyik napról a másikra nem foglak csökkenni. Mindez azonban nem befolyásolja a jegybankot a 2 százalékos szimmetrikus inflációs célja elérésében.
Olajárnál az amerikai kitermelés messze van még a járvány előtti szintjéhez, napi 13 millió helyett 11 millió hordót termelnek. Az energetikai szektort megtépázta a járvány, ami miatt a befektetők ódzkodnak abba fektetni. A beszállítási lánc problémák itt is jelen vannak. A Raiffeisen Bank elemzői tartósan nem számítanak arra, hogy trendszerűen nőni fog az olajár. Olyan mértékű keresletbővülés nem fog jelentkezni, ami indokolttá teszi, hogy 100 dollár legyen egy hordó olaj ára. A 80 dolláros szint elképzelhető, hogy velünk marad a következő hónapban.
Az irányadó tokiói és a szöuli tőzsde is beesett. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
