Októberben 0,2 százalékponttal 2,7 százalékra estek azok az alapmutatók, amelyek az infláció mélyebben rejlő folyamatait is jelzik – ezzel január óta pedig először mérséklődött a gyorsan változó, külső gazdasági hatásoktól megszűrt éves maginfláció. Az éves infláció 0,3 százalékponttal 2,2 százalékra csökkent a szeptemberi 2,5 százalék után – derült ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből.
Az indirekt adóktól megtisztított maginfláció április óta először csökkent (a múlt hónapban 0,3 százalékponttal 2,3 százalékosra), míg a keresletérzékeny termékek inflációja március óta emelkedett, mielőtt októberben 0,2 százalékpont eséssel 1,8 százalékosra mérséklődött. A ritkán változó árú termékek inflációja is 0,3 százalékponttal csökkent 2,0 százalékosra.
Az alapfolyamatokat megragadó mutatók tehát 2 százalék körül alakulnak, ezzel pedig továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól. Az MNB elemzése szerint a mostani mérséklődést az iparcikkek és az üzemanyagok árindexének csökkenése okozta. Ezzel szemben a volatilisebb élelmiszer- és energiaárak, illetve a keresletérzékeny termékek inkább az áremelkedést segítették.
Az iparcikkek szezonálisan igazított árai az előző hónaphoz képest csökkentek, ehhez a bázishatások is hozzájárultak. Az árazást a mérsékelt importárak árleszorító hatása és az egyre élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – tették hozzá az elemzésben.
A feldolgozott élelmiszerek árai lassabb növekedési ütemet vettek fel az előző hónaphoz viszonyítva, főként a tejtermékek áremelkedése nyomán. A nyers élelmiszerek drágulását pedig elsősorban a zöldségek okozták. A piaci szolgáltatásoknál a tavalyinál alacsonyabb árdinamikát mért az MNB, amit főként az egészségügyi szolgáltatások, illetve a kábeltévé előfizetések árának alakulása magyaráz.
Nem számítanak monetáris szigorításra
A Takarékbank elemzője szerint az infláció mérséklődését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. Meglepetést a dohánytermékek árának további emelkedése okozott, amit ellensúlyozott a szolgáltatások vártnál jóval enyhébb árnövekedése – mondta Suppan Gergely. A szakértő idén átlagban 2,4 százalékos, jövőre 2,8 százalékos inflációra számít. Hozzátette: a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése tovább gyorsíthatja az inflációt, ugyanakkor a tartósan alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. Az elemző szerint az MNB középtávon várhatóan nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával, 2019-ben azonban már tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
| A Privátbankár.hu is szemmel tartja az árakat, ide kattintva megtekinthető legújabb Árkosár felmérésünk >>> |
Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta: a lassulás nem új trendet jelez, hanem átmeneti jelenség, amit alapvetően a bázishatás okoz. Ürmössy Gergely szerint az októberi adatok ismeretében felülvizsgálták inflációs előrejelzésüket. Az idei évre vonatkozó becslést 2,4-ről 2,3 százalékra, a 2018-as évre vonatkozót pedig 3,4-ről 3,2 százalékra csökkentették. Hozzátette:mindez nem írja felül az inflációs folyamatokról alkotott véleményüket - az idei utolsó negyedévben az infláció lassulása átmeneti lehet és jövőre folytatódhat az áremelkedés ütemének gyorsulása. A szakember szerint a gyorsulás ellenére laza maradhat a monetáris politika.
Még várat magára a gyorsulás
A CIB elemzése szerint az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, ugyanakkor a folytatódó béremelkedés, a maginflációs trend és az olajárak legutóbbi világpiaci emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatot tükröz. Előrejelzésük szerint idén az éves átlagos infláció 2,3 százalék körül alakulhat. 2018-ban a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az infláció újbóli emelkedéséhez és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja. Ugyanakkor a 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése még jövőre sem valószínű - közölték.
A K&H vezető elemzője kifejtette: idén az éves átlagos infláció 2,3 százalék körül alakulhat, gyorsulásra jövő májusig nem lehet számítani - 2018 utolsó negyedévében ugyanakkor már 3 százalék fölé kerülhet az árindex. Németh Dávid hozzátette: a kiskereskedelmi forgalom motorját jelentő tartós fogyasztási cikkek ára stagnált, egyelőre nem látszik a keresletbővülés által generált árnyomás. A szakértő szerint maginfláció lassulásának oka a ruházati cikkek árának tavalyinál egyenletesebb alakulása, az egészségügyi szolgáltatások árának stagnálása, valamint a sportszerek és a játékok 1 százalék alatti árnövekedése.
|
Drágább lett a nagybevásárlás - felment egy alapélelmiszer ára Tavaly október óta az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6,0, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal drágult. A baromfihús ára 12,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. További részletek >>> |
A szervezet szerint az maga a megadás.
