<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A nyájimmunitás nem reális célkitűzés a koronavírus-járvány esetében, állítják amerikai kutatók. Ettől azonban még nem kell kétségbe esnünk: a normál életünkhöz enélkül is visszatérhetünk. Más szakértők szerint ugyanakkor létezik nyájimmunitás: Magyarországon 60-80 százalékos átoltottság kellene ehhez. Ennek elérése jelenleg reménytelennek tűnik, mivel nincs elég oltásra jelentkező.     

Lecserélte a koronavírus-járványt modellező prognózisának címét Youyang Gu amerikai adatkutató: az „Út a nyájimmunitáshoz” helyett most már az „Út a normalitáshoz” címet viseli a tanulmány.

Csak találgatunk

Számításai, amelyeket a Die Welt idézett, azt mutatják ugyanis, hogy az idei őszünk sem lesz teljesen gondtalan a járvány szempontjából, sem az Egyesült Államokban, sem bármelyik más országban. Szerinte a látens vírusfenyegetés a mindennapjaink, az „új normalitásunk” része lesz.

A nyájimmunitás elérésére vonatkozó számok jelen körülmények között csak becslések vagy találgatások,

véli ezzel összhangban Marc Lipsitch, az amerikai Harvard Egyetem epidemológusa. A vírusok ugyanis nagyon gyorsan alkalmazkodnak, mutánsaik révén akár hetek alatt növelhetik fertőzőképességüket, megtanulhatják „kikerülni” az antitesteket, ráadásul – mivel az immunvédelem idővel gyengülhet – az átoltottság hatását is csak nehezen lehet belőni.

A közösség a fertőzéstől is megvéd - vagy mégsem? Pihenő emberek a New York-i Central Parkban 2021. május 14-én. EPA/Peter FoleyA közösség a fertőzéstől is megvéd - vagy mégsem? Pihenő emberek a New York-i Central Parkban 2021. május 14-én. EPA/Peter Foley

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a  nyájimmunitás összetett folyamat.

Azt több mint 100 évvel ezelőtt azonosították állatorvosok: megfigyelték, hogy a birkanyájaknál a járványok maguktól elmúlnak.

Az immunitást szerzett állatok nem fertőződtek újra, és – ha már elég sokan voltak –  az egész nyájat megvédték a vírustól.

Ha a matematika szempontjából nézzük a kérdést – írja a német lap –, nyájimmunitás esetében a reprodukciós ráta korlátozó intézkedések nélkül is egy alá csökken: egy fertőzött kevesebb mint egy embernek adja tovább a vírust  átlagban. Az, hogy ehhez mennyi immunis ember szükséges, a reprodukciós ráta maximális értékétől függ. A járvány elején ez az érték három volt az észak-olaszországi tapasztalatok szerint. (Európában először ott jelent meg a Covid – a szerk.)

A mágikus szám

Ezen számítás alapján

a mágikus szám a 67: a lakosság ennyi százalékának kell védettséget szereznie – gyógyulás vagy oltások révén – ahhoz, hogy elérjük a nyájimmunitást, azaz a vírus magától eltűnjön.

A politikusok is hasonló célról, 60-70 százalékról beszélnek általában, amikor oltakozásra akarják rábírni az embereket.

Ez a szám a birkanyájak esetében igaz lehet, az emberi társadalmakra azonban már kevésbé – ezt jelzik a Harvard-professzor New York állambeli Long Islanden végzett kutatásai. Ezek szerint az egyes közösségek nyájimmunitási „küszöbszintjei” nagyon eltérőek:

míg a latinóknál 81, addig az európai származásúaknál 34 százalék ez az érték.

Ennek oka, hogy az emberek magatartása nem olyan egységes, mint a birkáké az akolban vagy mezőn, érintkezési szokásaik társadalmi csoportonként eltérnek.

Egyes közösségekre inkább jellemző a személyes találkozás, mások távolságtartóbbak, és ez komoly különbséget jelenthet egy pandémiában.

A nem eléggé óvatos vagy oltásszkeptikus közösségekben a vírusok találhatnak olyan helyeket, ahol tartósan „meghúzhatják” magukat, és ahonnan újabb hullámokat indíthatnak el. Erre a példa a 2015-ös berlini kanyarójárvány, amely egy menekültszálláson, oltatlanok között ütötte fel a fejét, és azért juthatott ki a nagyobb közösségbe, mert sokan elfelejtették felvenni az emlékeztető oltásukat. (A kanyarónál is két oltás szükséges a csaknem teljes védettséghez.)

Ezzel párhuzamosan - Youyang Gus modellje szerint - a nyájimmunitás elérését matematikailag lehetetlenné teszi, hogy

egyes oltóanyagok (mint például a Johnson& Johnson) csak 70 százalékban védenek a megfertőződéstől, ráadásul nem mindenki hajlandó beoltatni magát.

Az epidemológusok szerint további problémát jelenthet, hogy a koronavírus egyes állatokban jól szaporodik: a brazil és a dél-afrikai mutáns például jól érzi magát az egerekben a francia Pasteur Intézet kutatása alapján. Ez a tény szintén az ellen szól, hogy a vírus csak úgy felszívódik majd.

A nyájimmunitáson túl is van élet

Mindettől ugyanakkor nem kell pánikba esni.

A nyájimmunitás elérése nem feltétlenül szükséges a pandémia legyőzéséhez

- mondta Gérard Krause epidemológus, a braunschweigi Helmholtz Központ Infektológiai Kutatóintézet professzora a Die Weltnek.

A jelenlegi körülmények között kockázattól függően kellene oltani.

Mivel globálisan csak korlátozott számú vakcina áll rendelkezésre, szerinte most azokat kellene beoltani, akik nagy eséllyel betegednek meg vagy terjesztik a vírust. Így elkerülhetők a súlyos megbetegedések és a halálesetek.

A német szakember ugyanakkor tágabban értelmezi a rizikócsoport fogalmát, ide sorolja például az erősen túlsúlyos húszéveseket is.

A legtöbbünk esetében meg kell próbálni egy nátha szintjére levinni a koronavírus szövődményeit.

Azzal persze, hogy a rizikócsoportokra koncentrálunk, még nincs minden megoldva. Azt például még senki sem tudja pontosan, hogy a 60 év alattiak körében – a már ismert rizikócsoportokon túl – kiket veszélyeztet súlyosan a Covid, figyelmeztet Christine Falk, a Német Immunológiai Társaság elnöke.

Több oltás, kevesebb vírus 

Szerinte felesleges egy elméleti alapon megállapított nyájimmunitási értékhez igazodva oltani. A lényeg, hogy a lehető legtöbb embert immunizáljuk.

Aki beoltatja magát, az magát és másokat is véd. Minél nagyobb az átoltottság, annál lassabban kering a vírus, annál kevesebb mutánst képezhet

- mondja Christiner Falk. Ő egyébként nem tart attól, hogy a mutánsok csak úgy kijátsszák majd az oltásokat.

Összegezve: bár egyes szakemberek szerint a nyájimmunitás elérhetetlen, a koronavírus jelentette veszély pedig nem fog eltűnni, az annál kisebb lesz, minél több embert beoltanak.

A fertőzöttségi számok most alacsonyak. Ez a legjobb időpont arra, hogy felpörgessük az oltásokat

- véli a Német Immunológiai Társaság elnöke.

A nyájimmunitás céljával  – tesszük hozzá – a különutas válságkezelést folytató svédek rukkoltak elő elsőként tavaly tavasszal, de nekik sem sikerült azt elérniük. (Arról, hogy mennyiben tekinthető sikeresnek vagy sikertelennek a svéd válságkezelés, itt írtunk: Mi van most a svédekkel? Megnéztük, hol tart a különutas modell.)

Vannak persze olyan szakértők is, akik továbbra is hisznek a nyájimmunitásban: szerintük Németországban 80 százalékos átoltottság szükséges ehhez – és persze az, hogy ne bukkanjanak fel még fertőzőbb mutánsok.

De mi van itthon?

Magyarországon

a lakosság 60-80 százalékát kellene beoltani ahhoz, hogy meglegyen a nyájimmunitás,

mondta még áprilisban Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője. Ez minimum hat-hétmillió beoltottat jelent.  

A keddi adatok szerint jelenleg 53 százalék az átoltottság. Eddig 5,2 millióan regisztráltak, közülük már csak 10 százalék nem kapott oltást. Tehát ha nem ugrik meg hirtelen az oltakozási kedv, akkor

az átoltottsági szint csak minimálisan emelkedik majd, és még a 60 százalékos szinttől is jóval el fog maradni.

És ha valamilyen csoda folytán el is érnénk ezt a célt, az sem jelent majd automatikus védettséget mindenkinek – legalábbis erre utalt nemrég Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ugyanis tévhit, hogy a nyájimmunitás megvéd.

Ez egy olyan vírus, ami itt fog maradni közöttünk, ezért előbb-utóbb mindenki meg fog fertőződni

- mondta alighanem azért, hogy ráijesszen a kétkedőkre, és így bírja oltakozásra őket.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Biden megduplázná az éghajlati válságtól szenvedő fejlődő országok támogatását
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 12:30
Joe Biden megígérte, hogy megduplázza a súlyosbodó éghajlati válságnak kitett fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatást, mert vészesen közeledik a nap, amikor már semmit nem lehet majd tenni. 
Makro / Külgazdaság Törökország is csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez
MTI | 2021. szeptember 22. 11:17
Utolsóként a G20-ak közül.
Makro / Külgazdaság Két nap múlva újabb rekordot állít fel a gázolaj ára
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:28
Péntektől a dízelüzemű autókba való, már mától is többe kerülő üzemanyag literenkénti bruttó átlagára 4 forinttal, újabb történelmi csúcsra megy fel. Ezzel szemben a mától olcsóbb 95-ös oktánszámú nafta átlagára tovább csökken.
Makro / Külgazdaság Új pénzügyi program indult diákoknak és pedagógusoknak
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:15
A Pénziránytű Alapítvány a Mastercarddal együttműködésben útjára indította országos Bázisiskola Programját, melynek keretében az ország hat régiójában ingyenes, pénzügyi tudatosságot fejlesztő foglalkozások és modern tanárképzés várja az általános- és középiskolás diákcsoportokat és a pedagógusokat. A program ünnepélyes megnyitójára az Alapítvány veszprémi bázisiskolájában került sor.
Makro / Külgazdaság Egyetlen határozattal bő 300 millárd forintot rendezett át a kormány - van egy nagy nyertes
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 08:20
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat több mint 300 milliárd forint sorsáról döntött. Az átrendezések legnagyobb nyertese az Innovációs és Technológiai Minisztérium; az önkormányzatok támogatásánál a kormány már a látszatra sem akar figyelni, simán kiválogatták a kormánypárti vezetésű fővárosi kerületeket.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter arról beszélt, mi kell a tálibokkal való együttműködéshez
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 22. 06:35
A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-ben arról beszélt, hogy szigorú feltételeket kell szabni az iszlamista táliboknak - egyebek közt a nők jogainak biztosítása terén. Mindeközben a tálibok bejelentkeztek az ENSZ-közgyűlésre.
Makro / Külgazdaság Gólzáporos vereség a Brexit
Hollós János | 2021. szeptember 22. 05:53
Valószínűleg történelme legnagyobb öngólját lőtte az Egyesült Királyság a Brexittel, már a rövid távú „eredmények” is ezt mutatják. Ugyanakkor a hatalmas adatbázisokkal végzett közgazdasági modellszámítások hosszú távon sem kecsegtetnek semmi jóval. A populista demagógia úgy tűnik nagyon drága mulatság lesz a briteknek. Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan és a makroökonómia, vele beszélgettünk.
Makro / Külgazdaság 12 eurós minimum órabér – miért győzhet a baloldal Németországban?
Wéber Balázs | 2021. szeptember 21. 18:42
Évi 100 ezer új szociális lakás, 12 eurós (4200 forintos) minimális órabér, megfizethető ápolás. A többi közt ezt ígérik a német szociáldemokraták a választóknak, akik a legfontosabb kérdésnek a társadalmi igazságosságot tartják. Kancellárjelöltjük ugyan nem hozza lázba az embereket, de legalább tapasztalt, kompetens és megbízható politikusnak tartják. Németország vasárnap választ: a balközép párt továbbra is három-öt százalékponttal vezet a CDU-CSU szövetség előtt.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Bécsben jönnek a szigorítások
MTI | 2021. szeptember 21. 17:11
A járvány negyedik hullámának megfékezését célzó szigorításokat jelentett be Michael Ludwig polgármester.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel hamarosan távozik – mi marad az utókorra?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 21. 16:15
Nagy elődjeivel (Adenauertól Kohlig) ellentétben Angela Merkel pályájában nem találunk egyetlen koherens stratégiát, avagy tervet sem. És az idő elröpült Németország felett: legyen az a versenyképességi előnyének csökkenése, avagy az elképesztő szintű lemaradása a digitális átállásban. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos