Lecserélte a koronavírus-járványt modellező prognózisának címét Youyang Gu amerikai adatkutató: az „Út a nyájimmunitáshoz” helyett most már az „Út a normalitáshoz” címet viseli a tanulmány.
Csak találgatunk
Számításai, amelyeket a Die Welt idézett, azt mutatják ugyanis, hogy az idei őszünk sem lesz teljesen gondtalan a járvány szempontjából, sem az Egyesült Államokban, sem bármelyik más országban. Szerinte a látens vírusfenyegetés a mindennapjaink, az „új normalitásunk” része lesz.
A nyájimmunitás elérésére vonatkozó számok jelen körülmények között csak becslések vagy találgatások,
véli ezzel összhangban Marc Lipsitch, az amerikai Harvard Egyetem epidemológusa. A vírusok ugyanis nagyon gyorsan alkalmazkodnak, mutánsaik révén akár hetek alatt növelhetik fertőzőképességüket, megtanulhatják „kikerülni” az antitesteket, ráadásul – mivel az immunvédelem idővel gyengülhet – az átoltottság hatását is csak nehezen lehet belőni.
Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a nyájimmunitás összetett folyamat.
Azt több mint 100 évvel ezelőtt azonosították állatorvosok: megfigyelték, hogy a birkanyájaknál a járványok maguktól elmúlnak.
Az immunitást szerzett állatok nem fertőződtek újra, és – ha már elég sokan voltak – az egész nyájat megvédték a vírustól.
Ha a matematika szempontjából nézzük a kérdést – írja a német lap –, nyájimmunitás esetében a reprodukciós ráta korlátozó intézkedések nélkül is egy alá csökken: egy fertőzött kevesebb mint egy embernek adja tovább a vírust átlagban. Az, hogy ehhez mennyi immunis ember szükséges, a reprodukciós ráta maximális értékétől függ. A járvány elején ez az érték három volt az észak-olaszországi tapasztalatok szerint. (Európában először ott jelent meg a Covid – a szerk.)
A mágikus szám
Ezen számítás alapján
a mágikus szám a 67: a lakosság ennyi százalékának kell védettséget szereznie – gyógyulás vagy oltások révén – ahhoz, hogy elérjük a nyájimmunitást, azaz a vírus magától eltűnjön.
A politikusok is hasonló célról, 60-70 százalékról beszélnek általában, amikor oltakozásra akarják rábírni az embereket.
Ez a szám a birkanyájak esetében igaz lehet, az emberi társadalmakra azonban már kevésbé – ezt jelzik a Harvard-professzor New York állambeli Long Islanden végzett kutatásai. Ezek szerint az egyes közösségek nyájimmunitási „küszöbszintjei” nagyon eltérőek:
míg a latinóknál 81, addig az európai származásúaknál 34 százalék ez az érték.
Ennek oka, hogy az emberek magatartása nem olyan egységes, mint a birkáké az akolban vagy mezőn, érintkezési szokásaik társadalmi csoportonként eltérnek.
Egyes közösségekre inkább jellemző a személyes találkozás, mások távolságtartóbbak, és ez komoly különbséget jelenthet egy pandémiában.
A nem eléggé óvatos vagy oltásszkeptikus közösségekben a vírusok találhatnak olyan helyeket, ahol tartósan „meghúzhatják” magukat, és ahonnan újabb hullámokat indíthatnak el. Erre a példa a 2015-ös berlini kanyarójárvány, amely egy menekültszálláson, oltatlanok között ütötte fel a fejét, és azért juthatott ki a nagyobb közösségbe, mert sokan elfelejtették felvenni az emlékeztető oltásukat. (A kanyarónál is két oltás szükséges a csaknem teljes védettséghez.)
Ezzel párhuzamosan - Youyang Gus modellje szerint - a nyájimmunitás elérését matematikailag lehetetlenné teszi, hogy
egyes oltóanyagok (mint például a Johnson& Johnson) csak 70 százalékban védenek a megfertőződéstől, ráadásul nem mindenki hajlandó beoltatni magát.
Az epidemológusok szerint további problémát jelenthet, hogy a koronavírus egyes állatokban jól szaporodik: a brazil és a dél-afrikai mutáns például jól érzi magát az egerekben a francia Pasteur Intézet kutatása alapján. Ez a tény szintén az ellen szól, hogy a vírus csak úgy felszívódik majd.
A nyájimmunitáson túl is van élet
Mindettől ugyanakkor nem kell pánikba esni.
A nyájimmunitás elérése nem feltétlenül szükséges a pandémia legyőzéséhez
- mondta Gérard Krause epidemológus, a braunschweigi Helmholtz Központ Infektológiai Kutatóintézet professzora a Die Weltnek.
A jelenlegi körülmények között kockázattól függően kellene oltani.
Mivel globálisan csak korlátozott számú vakcina áll rendelkezésre, szerinte most azokat kellene beoltani, akik nagy eséllyel betegednek meg vagy terjesztik a vírust. Így elkerülhetők a súlyos megbetegedések és a halálesetek.
A német szakember ugyanakkor tágabban értelmezi a rizikócsoport fogalmát, ide sorolja például az erősen túlsúlyos húszéveseket is.
A legtöbbünk esetében meg kell próbálni egy nátha szintjére levinni a koronavírus szövődményeit.
Azzal persze, hogy a rizikócsoportokra koncentrálunk, még nincs minden megoldva. Azt például még senki sem tudja pontosan, hogy a 60 év alattiak körében – a már ismert rizikócsoportokon túl – kiket veszélyeztet súlyosan a Covid, figyelmeztet Christine Falk, a Német Immunológiai Társaság elnöke.
Több oltás, kevesebb vírus
Szerinte felesleges egy elméleti alapon megállapított nyájimmunitási értékhez igazodva oltani. A lényeg, hogy a lehető legtöbb embert immunizáljuk.
Aki beoltatja magát, az magát és másokat is véd. Minél nagyobb az átoltottság, annál lassabban kering a vírus, annál kevesebb mutánst képezhet
- mondja Christiner Falk. Ő egyébként nem tart attól, hogy a mutánsok csak úgy kijátsszák majd az oltásokat.
Összegezve: bár egyes szakemberek szerint a nyájimmunitás elérhetetlen, a koronavírus jelentette veszély pedig nem fog eltűnni, az annál kisebb lesz, minél több embert beoltanak.
A fertőzöttségi számok most alacsonyak. Ez a legjobb időpont arra, hogy felpörgessük az oltásokat
- véli a Német Immunológiai Társaság elnöke.
A nyájimmunitás céljával – tesszük hozzá – a különutas válságkezelést folytató svédek rukkoltak elő elsőként tavaly tavasszal, de nekik sem sikerült azt elérniük. (Arról, hogy mennyiben tekinthető sikeresnek vagy sikertelennek a svéd válságkezelés, itt írtunk: Mi van most a svédekkel? Megnéztük, hol tart a különutas modell.)
Vannak persze olyan szakértők is, akik továbbra is hisznek a nyájimmunitásban: szerintük Németországban 80 százalékos átoltottság szükséges ehhez – és persze az, hogy ne bukkanjanak fel még fertőzőbb mutánsok.
De mi van itthon?
Magyarországon
a lakosság 60-80 százalékát kellene beoltani ahhoz, hogy meglegyen a nyájimmunitás,
- mondta még áprilisban Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője. Ez minimum hat-hétmillió beoltottat jelent.
A keddi adatok szerint jelenleg 53 százalék az átoltottság. Eddig 5,2 millióan regisztráltak, közülük már csak 10 százalék nem kapott oltást. Tehát ha nem ugrik meg hirtelen az oltakozási kedv, akkor
az átoltottsági szint csak minimálisan emelkedik majd, és még a 60 százalékos szinttől is jóval el fog maradni.
És ha valamilyen csoda folytán el is érnénk ezt a célt, az sem jelent majd automatikus védettséget mindenkinek – legalábbis erre utalt nemrég Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ugyanis tévhit, hogy a nyájimmunitás megvéd.
Ez egy olyan vírus, ami itt fog maradni közöttünk, ezért előbb-utóbb mindenki meg fog fertőződni
- mondta alighanem azért, hogy ráijesszen a kétkedőkre, és így bírja oltakozásra őket.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
