Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Emmanuel Macron francia elnök ma kezdi meg Kínában 3 napos látogatását. A két európai vezető azt reméli, hogy le tudja beszélni Hszi Csin-ping kínai vezetőt arról, hogy Peking fegyvereket szállítson Moszkvának, mivel attól tartanak, hogy ez pusztító következményekkel járó globális proxiháborút indítana el.
Macron és von der Leyen látogatása egyike az elmúlt hónapokban Európa és Kína között zajló számos legmagasabb szintű kapcsolatnak. Olaf Scholz német kancellár és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke múlt novemberben, illetve decemberben látogatott Pekingbe. Az EU-Kína vezetők következő csúcstalálkozója várhatóan júniusban lesz Brüsszelben, és a hírek szerint az EU vezető diplomatája, Josep Borrell is hamarosan Kínába látogat.
Óvatos tojástánc
Kína mindeddig elkerülte, hogy inváziónak nevezze Oroszország ukrajnai agresszióját.
Ezenkívül tartózkodott az ENSZ minden Oroszországot elítélő határozatától és továbbra is vásárol orosz olajat és gázt. Peking már régóta arra ösztökéli az EU-t, hogy független politikát folytasson Kínával szemben, ahelyett, hogy követné az USA-t a világ második legnagyobb gazdaságának feltartóztatásában a legújabb technológiához való hozzáférés megszakításával.
Európa gazdasága eközben továbbra is dülöngél az Oroszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok megszakításának hatásaitól, ráadásul a geopolitikai feszültségek is fokozódnak Kína és az Egyesült Államok, a világ két legnagyobb gazdasága között. Joe Biden amerikai elnök kormánya arra próbálja rávenni az EU-t és annak tagjait, hogy működjenek együtt Kínával szemben.
Ezek az erőfeszítések eddig csak részben jártak sikerrel. Márciusban Hollandia betiltotta a fejlett mikrochip-technológiák Kínának történő értékesítését, Németország pedig bejelentette a kínai Huawei és a ZTE által biztosított mobiltelefon-hálózatok kritikus elemeinek biztonsági felülvizsgálatát.
Általában azonban sok EU-ország tétovázik, hogy elszakadjon a nyereséges kínai piactól – mindenekelőtt Németország, amelynek legnagyobb kereskedelmi partnere Kína.
A német ellenzéki kereszténydemokraták azonban most azt tervezik, hogy eltérnek attól a pragmatikus állásponttól Kínával szemben, amely Angela Merkel kancellári hivatalának 16 évét jellemezte, és azt állítják, hogy a béke kereskedelem révén történő fenntartása kudarcot vallott. A napokban kiszivárgott állásfoglalás-tervezet szerint a konzervatívok szerint a béke gazdasági együttműködésen keresztüli fenntartásának gondolata „kudarcot vallott Oroszországgal, de egyre inkább Kínával kapcsolatban is”. A dokumentumot Húsvét körül fogadja el a Bundestag CDU/CSU képviselőcsoportja.
Baljós kezdés
A kínai látogatásra előzetesen súlyos árnyat vet a Peking és az Európai Bizottság elnöke között kialakult viszály. Múlt csütörtökön, az EU-Kína kapcsolatokról tartott nagy horderejű beszédében von der Leyen arra buzdította az uniós országokat, hogy „csökkentsék a kockázatokat” a Kínától való túlzott függőségükben. Arra is utalt, hogy az EU felmondhatja a Kínával kötött mérföldkőnek számító kereskedelmi megállapodást (Kína-EU Átfogó Befektetési Megállapodás, CAI). Ezt 2020-ban kötötték meg, de a megállapodást az emberi jogi aggodalmak miatt soha nem ratifikálták.
„Tudjuk, hogy vannak olyan területek, ahol a kereskedelem és a befektetések kockázatot jelentenek gazdasági és nemzetbiztonságunkra nézve, különösen Kína katonai és kereskedelmi ágazatainak kifejezett fúziójával összefüggésben. Ez igaz bizonyos érzékeny technológiákra, kettős felhasználású termékekre vagy akár olyan beruházásokra, amelyek kényszerű technológia- vagy tudásátadásokkal járnak” – szögezte le.
Válaszul Kína erőfeszítéseire a nemzetközi rendszer rendszerszintű megváltoztatására, önmagával a középpontban, Európának magát a nemzetközi rendszert kellene megerősítenie – mondta von der Leyen. A diplomáciai stabilitás és a Kínával fenntartott nyílt kommunikációs vonalak azonban továbbra is „létfontosságúak”.
Kijelentette, hogy Kína álláspontja Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban meghatározó tényező lesz az EU-val való kapcsolatában, és elutasította Peking tűzszünetre és béketárgyalásokra való felhívását, hacsak nem Ukrajna határozza meg a feltételeket.
Kijelentései gyors visszavágást váltottak ki a kínai diplomaták részéről és Fu Cong, Kína európai uniós nagykövete múlt pénteken csalódottságának adott hangot. "A beszéd a kínai szakpolitikák és álláspontok számos félrevezetését és félreértelmezését tartalmazta" - mondta Fu az állami tulajdonú CGTN műsorszolgáltatónak.
Macron játszmája
A kereskedelem kiemelt szerepet kap Macron prioritásai között, mivel üzleti vezetők nagy delegációját viszi magával, köztük az EDF, az Alstom, a Veolia és az Airbus repülőgépipari óriáscég képviselőit. Párizs reménykedik abban, hogy az európai repülőgépgyártó Airbusszal egy megállapodást lehet nyélbe ütni, amelyre azután kerülhet sor, hogy Kína 2019-ben 300 repülőgépet rendelt 30 milliárd euróért. Az elnökkel együtt utazik Bruno Le Maire pénzügyminiszter és Catherine Colonna külügyminiszter is.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
