3p
A múlt heti jó GDP-adattal tele volt a sajtó, de vajon tényleg annyira dübörög a növekedés, ahogy ebből hinni lehetne? Mi a hosszú távú tendencia, hol tartunk most? Jelenti-e a GDP növekedése azt, hogy biztosan jobban él a lakosság?

A múlt hét egyik meglepetése az volt, hogy a GDP 2,7 százalékkal növekedett a negyedik negyedévben az előző év hasonló időszakához képest, ami kétségtelenül pozitív fejlemény. Az egész évet tekintve viszont csak 1,1 százalékos volt a növekedés, amit kirobbanónak nem nevezhetünk, főleg, hogy az előző évben meg 1,6 százalékos visszaesés volt.

Sok közgazdász elmondta már, hogy ezek a kilengések nagyrészt a mezőgazdaságnak köszönhetőek, amely az időjárás függvényében az egyik évben rosszul, a másikban jól teljesített, mint mindig. Az mindenképpen nagyon jó, hogy megindult a növekedés, de...

Némi óvatosságra ad okot az is, hogy 2010 végén-2011 elején is voltak hasonló szép számok, két százalék feletti negyedéves adatok, ráadásul több is egymás után, amit azután mégis recesszió követett 2002-ben (lásd a grafikont pénteki cikkünkben). A kérdés tehát főleg az, mennyire tartható fenn a jelenlegi folyamat, tartós-e, vagy csak egy-két fecske, mely nem csinál nyarat.

Egy negyedév adatából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni – halljuk sokszor. Hogy néz ki a „nagy kép” (big picture), a nagy egész? Nem túl jól, amint grafikonunkon is látható, a statisztikai hivatal (KSH) által számított GDP indexe (384 százalék) még mindig nem érte el teljesen a 2005-ös szintet (385 százalék). Vagyis, épphogy alulról súroljuk a 2005-ös színvonalat, közel tíz év alatt nem növekedtünk semmit. Egy másik megközelítésben a 2009-es válságév óta lényegében stagnálunk, megszűnt az érdemi növekedés. Valami van, a trend inkább felfelé tart, de nagyon lassan.

Végül nem árt megjegyezni, az, hogy a GDP, a „bruttó hazai termék” egyre magasabb, semmit nem mond arról, hogyan él a lakosság. Attól egy országban akár a fél lakosság is kihalhat, a GDP csak egy átlag, nem utal arra, hogy hogyan osztják el a javakat. Nőhet úgy is a GDP, hogy sokan egyre rosszabbul, kevesen pedig egyre jobban élnek, vagy például a lakosság helyzete stagnál, de gazdagodik az állam.

(Ami a módszertant illeti, ebben az adatsorban a GDP-t a KSH az 1960-as értékhez képest ábrázolta százalékban, az 1960-as volt a 100 százalék. Ennek a 384 százalékánál, azaz kevesebb, mint négyszeresénél tartunk most. A 2013-as adatot úgy kaptuk, hogy a 2012-est felszoroztuk a KSH pénteki közleményében említett 1,1 százalékos növekedéssel.)

(A Nap grafikonja-sorozatunk további részeit itt olvashatja.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kellemetlen csapást vihetett be Ukrajna Oroszországban
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 17:46
A határtól messze találtak el egy célpontot.
Makro / Külgazdaság Pénteken jöhet jó hír a Magyar-kormány számára
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 15:47
Az EU-s pénzügyminiszterek üléséről jöhet jó hír.
Makro / Külgazdaság Van, akinek egyre jobban fáj az erős forint
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 15:05
A forint erősödése az exportáló cégek közül azoknak fájhat, akik nem importból szerzik be a nyersanyagokat, félkész termékeket, nem merülnek fel devizában költségeik – vagy nem fedezik pénzügyi eszközökkel a devizakockázatukat. A turizmusban gondot okozhat, ha csökken a külföldi érdeklődés vagy a magyarok közül többen választanak külföldi úticélokat. Munkatársunk a Trend FM műsorában arról is beszélt: a forinterősödés az élelmiszerárak csökkenését is okozza, ami viszont mindenkinek jó hír.
Makro / Külgazdaság Egy-két fecske csinál nyarat a magyar iparban, de az erős forintnak most nem örülhetünk
Imre Lőrinc | 2026. július 6. 12:05
Pozitív meglepetést okozott az elemzők körében az ipar májusi teljesítménye. A kiigazított adatok alapján több mint 3 és fél éve nem láthattunk ilyen robusztus növekedést, mégis, az áprilishoz viszonyított 2,3 százalékos bővülés talán még kiemelkedőbbnek számít. Persze kockázatok is akadnak szép számmal: a külső kereslet alakulása, az erős forint, vagy éppen, hogy még mindig csak „egy-két fecske csinál nyarat” a magyar húzóágazatban.
Makro / Külgazdaság Megint lecsap az autósok réme a benzinkutakra
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 11:36
Nem tartott sokáig az eddigi állapot a töltőállomásokon.
Makro / Külgazdaság Nem fogják vissza magukat: ontani kezdik a kőolajat ezek az országok
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 10:07
Döntöttek, de bármikor fel is függeszthetik a lépést a piaci mozgásoktól függően.
Makro / Külgazdaság Pörgött a magyar kiskereskedelem májusban, ez a szektor húzta felfelé
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 08:40
Áprilishoz képest 0,7 százalékkal, tavaly májushoz képest 4,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene. A legnagyobb arányban az üzemanyag-forgalom volumene növekedett.
Makro / Külgazdaság Több mint 3 és fél éve nem látott adat érkezett a magyar iparból
Privátbankár.hu | 2026. július 6. 08:30
Az előző év azonos időszakához mérten az ipari termelés a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt májusban Magyarországon - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennél jelentősebb növekedést a kiigazított adatok alapján legutóbb több mint 3 és fél éve, 2022 decemberében láthattunk. Akkor 5,7 százalékkal bővült a szektor teljesítménye.
Makro / Külgazdaság Újabb bombahír érkezett a boltokból: ennyit spórolnak most a magyar családok egy nagybevásárlásnál
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2026. július 6. 05:43
Tavaly nyárhoz képest újabb komoly árcsökkenést jelez a hazai hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérés – az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzhatják a hazai inflációt. Sokadik jelzés ez a kormányzatnak az árrésstop kivezetésének időszerűségére, de egyelőre a politikai szempontok érvényesülnek – csak nehogy a végén a magyar beszállítók igyák meg a levét a késlekedésnek.
Makro / Külgazdaság Német, kínai és tajvani szárnyakra ült rá a magyar ipar
Imre Lőrinc | 2026. július 5. 13:44
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei inflációs előrejelzéséhez képest jóval szerényebb mértékben (hiszen azt 3,8 százalékról 1,8 százalékra, drasztikusan csökkentette), de a 2026-os hazai GDP-prognózisát is módosította. A jegybank a júniusi Inflációs jelentésében már 2 százalékos növekedéssel számol, ami jövőre 3 százalékra pöröghet fel. Az év elején valóban láthattunk már egy élénkülést a gazdaságban, de az egyik húzóágazatunk teljesítménye mögött több érdekesség is meghúzódik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG