Jelentősen még tovább szigorítaná az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának nem egészen két hete megszigorított szabályozását a brit kormány.
Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette: szeretné elérni, hogy az Európai Unió más tagországaiból érkezők elől akár két évre is el lehessen zárni a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait. Duncan Smith szerint lehetővé kell tenni, hogy a brit kormány a szociális juttatások hozzáférhetővé tétele előtt megkövetelhesse az uniós bevándorlóktól "Nagy-Britannia iránti elkötelezettségük demonstrálását", valamint annak bizonyítását, hogy életvitelszerűen, hosszabb ideje tartózkodnak az országban, dolgoznak és hozzájárulnak a brit gazdasághoz.
Előny vs hátrány?
A brit jóléti kasszának jelentős nettó haszna származik abból, hogy Nagy-Britanniában uniós bevándorlók dolgoznak - reagált a BBC-nek Andor László.
A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztost a BBC rádió vasárnap délutáni politikai magazinműsorában az uniós munkavállalók szociális ellátásával kapcsolatban London és Brüsszel között kibontakozó egyre hangosabb vitáról kérdezték. Andor László az interjúban kijelentette: lehet, hogy a brit szociális ellátórendszer "kissé nagyvonalúbb" az európai átlagnál, ám a külföldi EU-munkavállalók összességében sokkal kevesebb ellátást és kedvezményt vesznek igénybe, mint amennyit adók és járulékok formájában a brit szociális kasszába befizetnek.
A németek sem akarnak lemaradni
Németországban a munkanélküli-ellátás miatt áll a bál. Az Európai Bizottság a luxembourgi Európai Bíróság felkérésére készített állásfoglalást a német munkanélküli-ellátásról egy perrel kapcsolatban, amelyet egy Németországban élő román állampolgár indított, amiért elutasították a segélykérelmét. A munkaügyi hivatal arra hivatkozott, hogy a kérelmezőnek nem jár segély, mert soha nem dolgozott Németországban.
Az EB szerint ellentétes az uniós joggal, ha Németországban automatikusan megtagadják a segélyt azoktól az uniós bevándorlóktól, akiknek még nem volt munkaviszonyuk az országban.
Az állásfoglalást élesen bírálta a bajor miniszterelnök. A brüsszeli bizottság szerinte "szinte minden héten előjön egy újabb ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket vagy az európai egység eszméjének lakossági támogatottságát". Horst Seehofer a Der Spiegel című hírmagazinnak azt mondta: a bizottság a valóságtól elrugaszkodott álláspontot képvisel. "Elkeserítő, hogy (az EB) mennyire kevéssé érzékeli az európai emberek való világát" - mondta a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU elnöke.
|
| Sokan állnának sorban |
Szakértők szerint az aggodalom alaptalan. A képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt "nem kevesebb, hanem több bevándorlóra van szükség" - emelte ki a Der Spiegel összeállításában Clemens Fuest, a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet elnöke.
A kilencvenes években tapasztalt mintázattal ellentétben jelenleg a Németországba érkező bevándorlók képzettségi szintje magasabb a német lakosság egészét jellemző képzettségi szintnél - tette hozzá Michael Hüther. Valóban akadnak példák visszaélésre a szociális juttatásokkal kapcsolatban, de Németország így is a kontinensen zajló vándormozgalmak "egyértelmű nyertese" - mondta Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke.
Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokból érkező bevándorlók a célországban átlagon felüli arányban találnak munkát, még akkor is, ha hazájukban állástalanok voltak. Nagy-Britanniában például a 2011-12-es időszakban az uniós csatlakozás - 2007 - óta bevándorolt munkaképes korú románok és bolgárok 76 százalékának volt állása, Németországban pedig ugyanez a korcsoportot tekintve az utóbbi öt évben bevándorolt románok és bolgárok 62 százaléka dolgozott - mutatta ki az OECD.
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
