Marhanyelvet és cápaharcsát is vettek TAO-ból a felcsúti focistáknak

A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg.

Évek óta tartó harcot folytat a Demokratikus Koalíció a miniszterelnök által alapított és Mészáros Lőrinc elnöklésével működő A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvánnyal azért, hogy nyilvánosságra kerüljenek, mire is költötték el azt a több mint 30 milliárd forintot, amihez TAO-támogatás formájában jutottak. Bár a kormány a 2011-ben bevezetett támogatási rendszerrel kapcsolatban többször is úgy nyilatkozott, nem közpénzekről van szó, 2017-ben a Kúria végérvényesen döntésre jutott és kimondta: a TAO-támogatás közpénznek minősül. Lévén a cégek társasági adójának meghatározott részét utalják el különféle sportszervezeteknek az államkassza helyett. Ebből kifolyólag pedig van létjogosultsága a DK küzdelmének, mely szerint közérdekből nyilvános adatnak minősül, hogy mire költötték el az eltérített adóforintokat, ezért azok a nyilvánosságra tartoznak.

Bár jogerős határozat van a párt képviselőinek a kezében, a felcsúti alapítvány csak a végrehajtási eljárás megindítása után kezdte el kiadni a vonatkozó számlákat. Igaz, a legérdekesebbek és legnagyobb tételekről szóló papírok még valahol egy felcsúti fiókban lapulnak, de a már kiadott dokumentumok között is találni számos érdekességet. Az alapítvány először nyár elején, majd most szeptemberben adott ki egy-egy adag számlát, melyek lapunk birtokába jutottak. Ezeket összegeztük, rendszereztük és most megmutatjuk mire, mennyit és mely cégnél költöttek el a TAO-pénzekből.

Ne kapjon TAO-támogatást az a szervezet, mely ellen végrehajtás van folyamatban  


Mivel A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány a jogerős bírósági döntésnek nem tett eleget, a DK-s képviselők végrehajtási eljárást kezdeményeztek a közérdekből nyilvános számlák kiadása érdekében. Ennek ellenére a felcsúti foci sorra kapja a TAO-ból származó állami milliárdokat.   Éppen ezért a DK azt követeli, hogy az a sportszervezet, amely ellen végrehajtás van folyamatban, ne kaphasson TAO-támogatást - ezt a párt képviselője, Ráczné Földi Judit jelentette be egy napokban tartott sajtótájékoztatón.


Mint elmondta: ha egy futballakadémia olyannyira tesz a hatályos magyar törvényekre, hogy azok betartását csak végrehajtással lehet tőle kikényszeríteni, akkor ne legyen jogosult további állami támogatásokra. Ennek érdekében a DK törvényjavaslatot nyújt be, mellyel szeretnék megakadályozni, hogy "a legnagyobb titkolózók, az átláthatóságot hírből sem ismerő sportszervezetek az ellenük hozott végrehajtások ellenére tartsák a markukat az állami pénzekért."

A kiadott számlák összértéke egyébként töredéke a 2011 óta eddig elköltött TAO-nak, csupán 70 millió forintról lehet tudni, mire ment el. Ez a teljes lehívott támogatásnak még a 0,5 százalékát sem éri el, ezek is gyakorlatilag piszlicsáré költésekről szólnak, és zömében 4-5 nagyobb kategóriába lehet besorolni a megismert költéseket:

• sportfelszerelések (kisebb sporteszközök, sportitalok, kiegészítők),
• gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök (vitaminok, fájdalomcsillapítók, vérvételi eszközök, izotóniás italok, táplálék-kiegészítők),
• élelmiszerek (fűszerektől kezdve alapanyagokon át süteményekig, jégkrémig),
• személyszállítás,
• illetve az egyszeri, sehova nem illő tételeket az egyéb kategóriába soroltuk. Mint például a 90 darab törölközőt, lakástextileket, egy varrási szolgáltatásról szóló számlát, emblémázás költségét, tornaterem bérleti díjakat vagy az 50 méternyi dekoranyagot, amiért több mint 367 ezer forintot fizettek ki.

Ami a partnereket illeti, bár a kiadott számlák között vannak 2011-re és 2014-2015-re szólóak is, a felcsúti vezetés ragaszkodik a jól bevált üzletfelekhez. Élelmiszereket a legtöbbször a CBA-ból rendeltek, néha felkeresték a Metro-t, és rendszeres vásárlói a balatonboglári Halker Kft.-nek, valamint a szegedi Hansa-Kontakt Kft.-nek is. Utóbbi cég egyik tulajdonosa birtokolja egyébként azt a Hansa-Kontakt Invest Kft.-t, mely tavaly év elején elhappolt egy jelentős értékű közbeszerzést Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a ZÁÉV elől. Mint arról a hvg.hu beszámolt, egy nettó 9,3 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Hansa-Kontakt Kft., melynek során Szegeden egy 28 ezer lakást kiszolgáló fűtési rendszert korszerűsítésén dolgozhat.

A kiadott számlák alapján 17,1 millió forintnyi élelmiszerköltést lehet beazonosítani, ebből

• 5,5 millióról a CBA állította ki a számlát,
• 4,7 milliót a balatonboglári Halker Kft.-nél költöttek el,
• 2,7 millióval a Hansa-Kontakt számláját gyarapították.

Rengeteget költöttek zöldség-gyümölcsre, ilyen termékeket akár 3 naponta is vásároltak jelentős tételben. Ilyenkor akár több tízkilónyit is vettek egy-egy termékből, összesen a kiadott számlák között 6,7 millió forint értékű vásárlásról árulkodnak. Természetesen önmagában ebben nincs semmi meglepő, hiszen egy sportszervezetről van szó, ahol fontos a megfelelő és kiegyensúlyozott táplálkozás, melynek elengedhetetlen része a napi szintű zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

Ha marhahús, akkor Mészáros Lőrinc

A számlák között jelentős tételt képviselnek még a hústermékek is, melyeket hol a CBA-tól, hol a Halkertől, hol pedig a szigetszentmártoni B&K Kereskedelmi Kft.-től szereztek be. Ezek mellett két, a Búzakalász 66 Kft.-nek kiállított számlát is találtunk a dokumentumok között. 2014 július és augusztus végén a focialapítvány elnökének családi cége szállított hústerméket a konyhára összesen 435 437 forint értékben. A számlák alapján nem is akármit vásároltak, hiszen a Búzakalász 66 Kft.

• 56,26 kg marha apróhúsra,
• 29,75 kg marha combkockára,
• 14,15 kg marhanyelvre,
• 40 kg pulykamell filére,
• 32,4 kg csirkemell filére
• és 10,7 kg kacsamájra kapott megrendelést.

A hústermékek között azonban a kacsamáj mellett más különlegességek is feltűnnek: 2015 szeptemberében grillparti lehetett, hiszen 144 darab argentin marha húspogácsára volt igény, amiért 27 ezer forintot kellett fizetni a Halker Kft.-nek, 2011 októberében pedig halászlé-főzés lehetett, hiszen szintén a Halker

• 20 kg ponty szeletet,
• 10 kg ponty fej/csontot
• és halászsűrítményt számlázott ki.

Gyakran vásárolnak - feltehetően a kiegyensúlyozott táplálkozás jegyében - halfiléket is, ezek közül leginkább a gyorsfagyasztott cápaharcsa jöhet be legjobban. Ebből mintegy 270 kilogrammot vettek, melyért összesen 264 050 forintot fizettek.

Bár első hangzásra a cápaharcsa egyfajta különlegesség lehet, valójában az egyik legrosszabb választásnak tűnik. A cápaharcsa másik elnevezése a pangasius, vagyis egy igencsak vitatott halfajról van szó. Noha többnyire kedvező áron lehet hozzájutni, és részben ígéretesek a beltartalmi értékei, számos negatívumot is fel lehet sorakoztatni mellette. Környezetkárosító és nem feltétlenül higiénikus módon tenyésztik ezt a halfajtát, 2007-ben a WWF emiatt a bojkott listájára is feltette a halfajtát. Egyetlen négyzetméteren akár 70-90 egyedet is tartanak, etetésük gyakran döghússal, génmanipulált táppal, szeméttel történik. A medencék vizét sem az európai normáknak megfelelő gyakorisággal cserélik és a feldolgozás során sem érvényesülnek maximálisan a higiéniai szabályok. Ezek ismeretében jogosnak tűnik a kérdés: vajon miért emellett döntöttek Felcsúton? Az nem derül ki a számlákból, hogy a megvásárolt halakat milyen körülmények között nevelték.

Az - olykor vitatható - húsfélék mellett rendszeres tételek voltak a különféle felvágottak is, melyek közül nem maradhatott ki a Pick téliszalámi sem. A kiadott számlák összesen 85,76 kilogrammnyi, egykoron prémiumnak számító termékről árulkodnak, melyekre 357 196 forint TAO-t áldozott Felcsút.

A számlák között rendszeres tételként jelentek meg a különféle cukrászipari termékek, melyeket egy bicskei cukrászdából rendeltek. Túrós rétestől kezdve a csemege dominón, csoki tortán, joghurt kockán át a képviselőfánkig változatos édességek mellett döntöttek Felcsúton. Összesen 5300 szelet süteményről van szó, melyért 796 713 forintot fizettek ki.

Nagy utazás

A kiadott számlák között 3,3 millió forint az az összérték, melyet személyszállításra fordítottak. Ha ilyen szolgáltatásra volt igény Felcsúton, akkor vagy a helyközi járatokat szervező cégektől béreltek buszt különjáratként, vagy magánszolgáltatóknak, személyszállítással foglalkozó cégeknek adtak megbízást. A számlák többségében ugyan csak a kilométert tüntették fel a mennyiség rovatban, de volt olyan eset, amikor az úticélt is szerepeltették a dokumentumon.

Mind közül a legérdekesebb tétel egy 2015. júniusi elsejei keltezésű számla, melyet a csákvári Viszló transz Kft. állított ki. Értéke bruttó 728 820 forint volt és egy Székesfehérvár-Rimini közötti személyszállítást finanszírozott.

Önmagában egy focicsapat, utánpótlás-neveléssel foglalkozó műhely esetében ez még nem is lenne meglepő, mivel különféle edzőtáborokat is szerveznek bizonyos időközönként. Ha azonban ilyenről volt szó - akár utánpótlás szintjén is -, arról sehol semmilyen híradás, információmorzsa nem jelent meg akkoriban. Internetes keresésünk ugyanis nem vezetett eredményre. Így nem lehet tudni, hogy ki(k) és milyen célból utazott/utaztak el az olaszországi tengerparti városba.

Egy egyéni vállalkozó egy időben rendszeresen fuvarozott felcsútiakat Gárdonyba és vissza, de Székesfehérvár-Budapest távon is többször vettek igénybe személyszállítási szolgáltatást. Utaztak ilyen módon Debrecenbe, Paksra és Győrbe is, valamint találtunk több esetben is akár 500-600 kilométeres távolságra vonatkozó számlákat, melyek első ránézésre furcsánnak tűnhetnek. Annyiban mindenképpen, hogy ezek a távolságok az országon belül nagyon nagynak tekinthetők. Egy Felcsút-Kisvárda távolság felel meg oda-vissza viszonylatban 650 kilométernek, egy Felcsút-Eszék 512-nek, sőt még egy Felcsút-Szeged sem több 420 kilométernél.

Gyógyszert is TAO-ból fedeztek

Egy focialapítványnál nem meglepő, hogy rendszeresen és sokat költ gyógyszerekre, gyógyászati kiegészítőkre, vitaminokra, különféle egészségügyi termékekre. Így volt/van ez Felcsúton is a megismert számlák alapján, valaki azonban a jelek szerint nem kellő gondossággal járt el. Igaz, az eset megtörténtekor a TAO még nem volt hivatalosan közpénz és komolyan senkinek meg sem fordulhatott a fejében, hogy egyszer majd nyilvánosságra kell hozni a TAO-val fedezett számlákat.

Így eshetett az meg, hogy egy gyógyszertári rendelésnél véletlenül egy beazonosítható TAJ-számra is kiváltottak egy tb-finanszírozott gyógyszert. Ez külön tételként került rá a számlára, megjelölve a személyt, akinek szánták. A tétel inkább csak érdekesség, mint jelentős lenne, hiszen alig 600 forintot kellett fizetni a termékért.

A lapunk által is megismert számlák alapján elmondható, hogy egyelőre számos fontos kérdésre nem világítanak rá a kiadott dokumentumok, így például a stadion és a többi létesítmény építési megbízásaira, ebből kifolyólag a beszállítókra, kivitelezőkre sem. Alapesetben egy milliárdos beruházás esetén jogosan vetődik fel a közbeszerzési eljárás átláthatóságának kérdése, ám a TAO-ból finanszírozott projektekre ilyen kötelezettség, előírás nem vonatkozik. Így azt, hogy például melyik cégtől vették a betont, csak a számlákból derülhet ki. Ahogy arra is csak ezek a papírok világíthatnak rá, hogy a NER-kötődésű cégektől mit és mennyiért vásároltak Felcsúton a TAO-támogatásból. Az eddig nyilvánosságra hozott számlák sokkal inkább a legalapvetőbb, leghétköznapibb kiadásokról árulkodnak. Összértéküket tekintve sem nevezhető jelentős tételnek, mivel a Felcsút által felhasznált TAO-támogatásnak a 0,5 százalékát sem teszik ki ezek a kiadások. Mint cikkünk is mutatja, érdekes és meglepő tételekre ennek ellenére is rá lehet bukkanni.