Emmanuel Macron
Az utóbbi hetekben a megfigyelők csak kapkodják a fejüket Macron elnök külpolitikai hiperaktivitása kapcsán, a tegnap zárult londoni NATO-találkozón egymaga ütközött meg Trump elnökkel és Erdogan elnökkel. De hogy áll a francia elnök belpolitikai hátországa? Ha Varga Judit igazságügyi miniszterre hagyatkozunk ez ügyben, akkor meg is nyugodhatunk. Varga ugyanis egy vezető német lapnak elmondta kedden, hogy „két vezető képes fazont adni a földrész jövőjének: Macron és Orbán, hála stabil belpolitikai hátterüknek.”
1995-ben már megbukott
Nos, azt nem tudjuk, hogy Varga honnan szedi az információit, mindenesetre ma országos sztrájk indul Franciaországban, egy évvel a sárgamellényes tüntetések csúcspontja után. A francia államvasutak (SNCF) és a párizsi tömegközlekedést koordináló vállalat (RATP) voltak az elsők, amelyek a mai megmozdulást bejelentették, ráadásul hivatalosan is határozatlan ideig. Azóta már csatlakozott a tanárok egy része, az ügyvédek, a repterek földi kiszolgálóinak egy része, a közkórházak, az olajfeldolgozók, valamint az állami áramszolgáltató (EDF) munkatársai.
A harag a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen irányul – márpedig amikor 1995-ben Alain Juppé miniszterelnök egy hasonló tervet akart bevezetni, az az országos sztrájk hetekig tartó bénultsághoz, és végül a kormány visszavonulásához vezetett. Macron már választási kampányában megígérte a komplikált és szerinte igazságtalan rendszer felváltását egy egységes, átlátható szisztémával. Jelenleg ugyanis az országban 42 különböző (!) nyugdíj-rezsim működik, amelyek főként foglalkoztatási csoportokra vonatkoznak és különböző privilégiumokkal járnak.
A franciák a legkülönfélébb „speciális rezsimek” miatt 4 évvel korábban mennek nyugdíjba, mint az OECD-átlag. A rendőrök például minden öt szolgálati év után plusz egy évet kapnak, a RATP alkalmazottai pedig átlagosan 55,7 éves korukban mennek nyugdíjba. A Párizsi Nemzeti Opera alkalmazottai pedig egészen szürreális rendszerben működnek, és egy prímabalerina akár 2,5 millió forintos nyugdíjat is kaphat.
Macron kormánya 340 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetne be. Az egységes rendszerben a nyugdíj mértékét alapvetően a befizetett járadékú évek száma határozná meg.
Kiszámíthatatlan lefolyás
Az elmúlt hetek felmérései azt mutatják, hogy a népesség többsége támogatja a kormány szándékait, de Macronnal és kormányfőjével szemben bizalmatlanság alakult ki, mivel a franciák szerint nem jól kommunikálták a reform céljait – ezért a franciáknak csak a 36 százaléka hisz a nyugdíjreform sikerében.
Általános a kétely például azügyben, hogy Macron nem fog-e hozzányúlni a 62 éves nyugdíjbameneteli korhoz, amely jelenleg érvényes (a különleges rezsimet leszámítva). Hiszen a miniszterelnök még szeptemberben is azt mondta, hogy a franciáknak fokozatosan egyre többet kell dolgozniuk, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hiányát kiegyenlítsék. Márpedig a kormány számításai szerint a deficit 2025-re 10 milliárd euróra nőhet, hacsak nincsenek megszorítások.
Valójában Macron már tavaly neki akart gyürkőzni a nyugdíjreformnak, de a sárgamellényesek tüntetései keresztülhúzták a számításait. Márpedig az a mozgalom egyrészt megmutatta, hogy a közösségi médiában milyen gyorsan lehet százezreket mobilizálni – szakszervezetek nélkül is. Másrészt az akkori frusztráltság és elitellenesség rövid idő alatt Macron személyére összpontosult. A ma kezdődő tömeges tüntetés tehát kiszámíthatatlan lefutású, hiszen sok olyan elégedetlen francia is az utcára mehet, akit egyébként hidegen hagy a nyugdíjreform ügye.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
