| Az iráni állami televízió felvétele az éjjeli rakétakilövésről. EPA/IRIB HANDOUT |
Szerdára virradóra rakétatámadást hajtott végre Irán amerikai katonai célpontok ellen Irakban bosszúból azért, hogy egy amerikai drón múlt héten Bagdadban megölte Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát.
Egy kis pofon...
A BBC szerint két olyan katonai bázist ért támadás – a nyugat-iraki Al Asad bázist és egy másikat Irbilnél –, amelyekben amerikai és koalíciós csapatok állomásoznak. A két bázisra összesen több mint kéttucatnyi rakétát lőttek ki, amerikai és iraki források azonban azt közölték, hogy ezek nem okoztak sérüléseket.
(A támadás) arculcsapás (Amerikának)
– mondta a legfelsőbb iráni vezető, Ali Hamenei ajatollah. Ez volt egyébként a legközvetlenebb iráni támadás amerikai érdekeltség ellen azóta, hogy 1979-ben iráni egyetemisták elfoglalták az amerikai követséget Teheránban.
... de semmi komoly
A mostani akció azonban még ezzel együtt is meglehetősen visszafogott válasznak tekinthető ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok múlt héten az egyik legfontosabb iráni katonai vezetőt likvidálta.
A támadást egyértelműen úgy időzítették, hogy a lehető legkevesebb sérüléssel járjon. Retorikája ellenére sem az Egyesült Államok, sem Irán nem akarja a konfliktus kiszélesedését
– véli Jonathan Marcus, a brit közszolgálati adó szakértője.
A Financial Times iráni kormányközeli forrásokra és helyi elemzőkre hivatkozva szintén azt írta, hogy Irán el akarja kerülni a totális háborút az Egyesült Államokkal. Ehelyett valószínűleg egyéb módon és eszközökkel próbálja majd csökkenteni az amerikai befolyást a Közel-Keleten.
Kirúgnák Amerikát
A perzsa állam elsősorban azt szeretné elérni, hogy az amerikai csapatok minél előbb távozzanak Irakból. Az iraki parlament a napokban már el is fogadott egy olyan, nem kötelező érvényű határozatot, amely távozásra szólította fel a külföldi katonákat.
Ha konfrontációra kerül sor, akkor az ilyen típusú katonai akció nem elegendő. Az a fontos, hogy véget kell vetni az Egyesült Államok romlást okozó jelenlétének a régióban
– mondta Ali Hamenei. Hasszán Rohani iráni elnök pedig Twitter-üzenetében azt írta:
(Szulejmáni meggyilkolására) a végső válaszunk az összes amerikai erő kirúgása a régióból.
Irakban jelenleg mintegy ötezer amerikai katona állomásozik. Donald Trump a napokban szankciókkal fenyegette meg Irakot abban az esetben, ha valóban távozásra akarják kényszeríteni katonáikat, és több milliárd dolláros kártérítési igényt helyezett kilátásba. (Becslések szerint az amerikaiak több száz milliárd dollárt fektettek be Irakban Szaddám Huszein 2003-as megdöntése óta.)
Az amerikai elnök a biztonsági kockázatokra utalva tegnap azt is megjegyezte, hogy az amerikai csapatkivonás nagyon rossz lenne Iraknak.
Óva int a Forradalmi Gárda
Összességében az persze valószínű, hogy Irán vagy a vele szövetséges milíciák a jövőben is végrehajtanak a mostanihoz hasonló, relatív kisebb horderejű támadásokat amerikai célpontok ellen.
Az iráni Forradalmi Gárda például arra figyelmeztette az USA azon térségbeli szövetségeseit, amelyek helyet biztosítanak „terrorista hadseregének” – tehát az amerikai katonáknak –, hogy minden olyan területet célba fognak venni, amely kiindulópontja lehet az Irán elleni agressziónak.
Egy nagy volumenű háború kitörése azonban továbbra sem tűnik valószínűnek.
A Mol-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. 
