Weimar kísértete
Nem ez az első súlyos válság, amit Angela Merkelnek túl kell élnie, és úgy tűnik, bejöhet neki a kockázatos húzás, miszerint előrehozott választások lehetőségét vetette fel. Ez ugyan nem lenne jó neki, ahogy Theresa Maynek sem jött be, viszont ez a lehetőség minden felelősen gondolkodó erőt elgondolkoztatott, élen a szocdemekkel. Egy kormányalakítási csőd miatti újból általános választás nagyon rosszul mutatna Európa legnagyobb demokráciájában, amely a kontinens és főleg az eurózóna vezető ereje is egyben, és hát a Weimari Köztársaság emléke is kísért, ahol állandóan ez ment, örökös kormányválság volt.
Így most a szociáldemokraták úgy döntöttek, hogy hajlandók tárgyalni Merkel pártszövetségével, a CDU/CSU-val. Alapvetően azt szeretnék, ha kívülről támogatnának egy kisebbségi kormányzást, vagyis minden egyes szavazásnál szükség lenne a támogatásukra, Merkel viszont inkább nagykoalíciót szeretne velük, hisz az biztosítja a stabil kormányzás lehetőségét, ahogy ez már két ciklusban is történt Merkel kancellársága alatt.
A jónevű pártvezér dilemmája
Eddig leginkább Martin Schulz, az SPD vezetője ellenezte a nagykoalíciót és általában a kormányban való részvételt, ami részéről érthető is, mivel ő saját jövőbeni lehetséges kancellári karrierjét próbálja építeni, és ha kimarad a kormányzásból, értelemszerűen sokkal könnyebb úgy lefolytatni egy kampányt a következő választásokon, ha már jó ideje nincsenek hatalmon, így tiszta lappal indulhatnak.
Schulzra azonban pártjában is komoly nyomás nehezedett, mondván, az ország érdeke fontosabb, mint a párt vagy a párt vezetőjének ambíciói, és pont ez az, ami a mai német politikai rendszerben egy nagy előny. Persze nem mondják, hogy most akkor automatikusan jöhet a nagykoalíció, vagy hogy egyáltalán arról tárgyalnának, de hét nekik is kell egy stratégia, egy határozott irányvonal, és kellenek komoly ütőkártyák a tárgyalásokon, hisz alapvetően most ők tesznek szívességet a politikai ellenoldalnak.
Többfelé vágott torta
A múlt hétig úgy nézett ki, hogy a CDU/CSU a szabaddemokratákkal tud kormányt alakítani, de utóbbiak visszakozása miatt ez meghiúsult. A CDU-CSU kapta ugyan a legtöbb szavazatot a választásokon, azonban a jobboldali AfD és a szélsőbalos Der Linke bejutása miatt nem érték el a többséget, a torta többfelé oszlik, szükség van egy koalíciós partnerre. Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki komolyan veszi azt a szerepét, hogy őrködjön az ország politikai egysége fölött, maga is sürgette a szocdemeket, hogy tárgyaljanak, ő maga is úgy nyilatkozott, hogy jó lenne elkerülni az újabb rendkívüli választásokat.
Schulznak azért is kellemetlen a helyzet, mert hétfőn még kizárta a tárgyalásokat, de hát első a haza. Ezek után, noha valószínűleg kimerítő tárgyalások következnek, végül valószínűleg feláll egy stabil német kormány Merkel vezetésével. A devizapiac mindenesetre már megelőlegezte a sikert: az euró az utóbbi két napban nagyot emelkedett a dollárhoz képest.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
