|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég jelentette be a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatát, miszerint az értékcsökkenési leírást, valamint a kutatás-fejlesztési költségek nagyobb arányú levonását tennék lehetővé az iparűzési adó kiszámításakor, a feltöltési kötelezettséget pedig decemberéről a következő év májusára csúsztatnák át.
Utóbbi átmeneti likviditási nehézséget okoz az önkormányzatoknak, az első két tétel viszont tényleges bevételkiesést jelentene. Ennek mértékét a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke 10-15 százalékra becsülte. Schmidt Jenő szerint az iparűzési adó alapjának megváltoztatása háromezernél valamivel több magyarországi település tizedét, mintegy 300 önkormányzatot érintene érzékenyen – írta laptársunk, az Mfor.hu. A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy egyformán kárvallottjai lesznek az intézkedésnek a kormánypárti és ellenzéki vezetésű városok.
Ha a kormány elfogadja a tanács javaslatát, akkor a tervek szerint legkésőbb 2021-ben hatályba is léptetnék a módosításokat. Az adó megváltoztatásának kérdése a múlt heti Kormányinfón is előkerült, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető erre azt válaszolta, a kormány egyelőre nem döntött semmilyen intézkedésről, ami a helyi adót érintené.
Költségvetési problémát okozna
Megkerestük több megyei jogú város önkormányzatát, hogy megtudjuk, miként értékelik, hogy hozzá akarnak nyúlni az iparűzési adóhoz, illetve várhatóan mekkora bevételkiesét okozna a településnek, amennyiben a kormány tényleg elfogadja a tanácsa javaslatát. Ügyeltünk arra, hogy ellenzéki és kormánypárti vezetésű települést egyaránt megszólítsunk.
„A helyi iparűzési adóbevételnek meghatározó jelentősége van az önkormányzat költségvetésében” – közölték a tavaly őszi választáson ellenzéki vezetést választó Miskolc hivatalában.
A borsodi megyeszékelyen az iparűzési adó mértékét a helyi adókról szóló törvény szerinti adómérték felső határában, az adóalap 2 százalékában határozták meg. Számszerűsítve ez azt jelenti, iparűzési adóból tavaly 11,8 milliárd forint bevétele származott a városnak, ami a teljes 16,5 milliárd forint adóbevétel több mint 70 százaléka, és az önkormányzat 2019. évi 20,7 milliárd forint saját bevételéhez viszonyítottan is 57 százalékos arányt képvisel.
A miskolci önkormányzat építmény- és telekadót működtet, így további vagyoni típusú adó bevezetésére nincs lehetőség, és az iparűzési adó mértéke sem emelhető. Álláspontjuk szerint a helyi iparűzési adó javaslat szerinti átalakításának eredményeként jelentkező adóbevétel-kiesés sem a vagyoni típusú adómértékek növelésével, sem más települési adónem bevezetésével nem pótolható, így „az nagyon komoly költségvetési problémát jelentene az önkormányzatoknak”.
Hasonlóan látják a helyzetet a kormánypárti többséggel működő Székesfehérváron is.
„A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjai bizonyára jól értenek a gazdasági kérdésekhez, de nincsenek ismereteik az önkormányzati finanszírozás területén. Az iparűzési adóra vonatkozó javaslat rossz az önkormányzatoknak, de leginkább a településeken élő embereknek, hiszen a városüzemeltetés és a városfejlesztés alapja is az iparűzési adóbevétel" – közölte szerkesztőségünkkel Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.
Székesfehérváron 2019-ben a 25,8 milliárd saját bevételéből 20,1 milliárd forintot tett ki az iparűzési adóból befolyó összeg. A 2020. évi tervezett költségvetési főösszeg 67,4 milliárd forint.
„Örülök annak, hogy megkezdődtek a tárgyalások a felvetett javaslatokról, amelyeknek bevezetése, remélem, hogy elmarad. Amennyiben mégis megtörténik, úgy természetesen annak pontos ismeretében lehet döntéseket hozni akár a bevételi, akár a kiadási oldal tekintetében” – jegyezte meg Cser-Palkovics András.
A polgármester szerint az adók esetleges emelése az építményadót érintheti.
„Amennyiben egyébként az iparűzési adó rendszerében szeretne további kedvezményeket adni a gazdasági szereplőknek az állam, akkor arra van lehetősége a szolidaritási hozzájárulás terhére, aminek alapja a magas adóerő-képesség, azaz az iparűzési adóbevétel” – tette hozzá Cser-Palkovics András. (A hozzájárulás egy, az eltérő bevételek kiegyenlítésére szolgáló eljárás az önkormányzati rendszerben.)
|
Időszerű változtatni Nagyon időszerű változtatni a helyi iparűzési adó jelenlegi szabályozásán, főleg a magyar mikro- és középvállalkozások érdekében – véli Perlusz László. A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára múlt héten az M1-nek nyilatkozva mondta azt, szerinte a jelenlegi, árbevételhez kötött iparűzési adó főleg a kiskereskedőknek hátrányos, ez az adónem nem veszi figyelembe az adott cég nyereségességét, másrészt az iparűzési adónál megmaradt a feltöltési kötelezettség, amely rosszul érinti a szezonális bevétellel rendelkező vállalatokat. (MTI) |
Szombathely további információkra vár
Dr. Károlyi Ákos, a megyeszékhely jegyzője megkeresésünkre közölte, hogy Szombathely költségvetésében szintén fontos szerepet játszik az iparűzési adó, hiszen a városnak a 2019-es évben 9,9 milliárd forintos bevétele származott, amely a működési bevételek 46 százalékát tette ki. A városban egyelőre nincs szó egyéb adó bevezetéséről vagy bevétel-átcsoportosításról, mivel a tervezett módosítások pontos hatása még nem ismert. (A város polgármestere korábban fideszes volt, a testületben viszont minimális ellenzéki többség volt január óta, aztán tavaly októberben teljes lett az ellenzéki fölény.)
Debrecenben nem jön új adónem
A hagyományosan fideszes kormánypárti városban 2019-ben az iparűzési adóból befolyó összeg meghatározó, közel 16,73 milliárd forintot tett ki, ez a debreceni 20,45 milliárd forintos összadóbevétel (építmény-, gépjármű-, idegenforgalmi és iparűzési adó) jelentős részét jelenti.
A polgármesteri kabinetiroda a Privátbankár.hu-nak adott válaszában kiemelte, hogy az önkormányzat nem tervezi más adónem bevezetését az esetlegesen kieső bevételek forrására.
Érdekesség, hogy a megyeszékhely iparűzési adó bevétele 2014-hez képest 2019-re több mint 6,5 milliárd forinttal emelkedett, és ez az összeg még nem tartalmazza az olyan multik által fizetendő adót, mint például a BMW, hiszen a gyártás még nem kezdődött meg az új gyárban. Ez az emelkedő iparűzési adóbevétel így arra utal, hogy a debreceni cégek sokat erősödtek az elmúlt években.
A polgármester nem örül
Más dárdájával verni a bozótot nem korrekt – a civishir.hu cikke szerint Papp László debreceni polgármester így fogalmazott a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatáról. A polgármester nemrég háromórás egyeztetésen vett részt a Pénzügyminisztériumban államtitkárokkal és más városvezetőkkel.
Papp László hangsúlyozta, ez egyelőre nem a kormány álláspontja, hanem a gazdasági élet szereplői indították el a folyamatot: „Az ügy egyik zászlóvivője Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki engem nem győzött meg ennek az iránynak a helyességéről.”
A polgármester hozzátette, hogy érti, hogy az iparűzési adónem a gazdasági szereplők számára bonyolult, nemzetközi színtéren sem feltétlen jegyzett forma. De vegyék figyelembe azt is, hogy az önkormányzati gazdálkodás jelentősen függ tőle, márpedig annak ellehetetlenülése senkinek nem érdeke – áll a portál cikkében.
Győr is kivár
A városvezetés által megkeresésünkre adott válaszokból kiderül, hogy a 2019-es beszámolót még nem fogadta el a közgyűlés, ám az előzetes adatokból az látszik, hogy a városnak 21,44 milliárd forintos bevétele származott az iparűzési adóból, amely az önkormányzati bevételek 30,96 százalékát jelentette. Győrben is fontos szerepet tölt be az önkormányzat életében az ezen forrásból származó bevétel, ám mint írták, „amíg a konkrét szabályozási környezet változás nem ismert, nincs napirenden a kérdés". (Mint ismert, ebben a városban volt polgármester a szexvideóval lebukó Borkai Zsolt, aki a választást ennek ellenére megnyerte, majd lemondott, a helyére pedig a Fidesz új jelöltjét választották meg a városban.)
Érezhető hiány
Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy a tervezett módosítások valóban kellemetlenségeket okoznának a vidéki nagyvárosoknak, politikai hovatartozás nélkül, hiszen adott esetben 15-25 milliárd forintos tételeket is jelent az önkormányzatok éves költségvetésében a befolyó iparűzési adó, amelyből egy 10 százalékos kiesés is milliárdos összeg. Budapest ügyében Karácsony Gergely főpolgármester szólalt fel több ízben, szerinte teljesen ellehetetlenítené a főváros működését a tervezett módosítás, mert az egyetlen érdemi adóbevételétől fosztaná meg a várost - amely az egyéb, adóvisszaosztó mechanizmusok miatt amúgy is sokat bukik.
Frissítés:
Időközben Szeged válasza is megérkezett szerkesztőségünkhöz. A Városháza közlése szerint a város 2019-ben közel 11,35 milliárd forintos bevétele volt az iparűzési adóból, ez az önkormányzat bevételeinek 11,2 százalékát tette ki. A lakosság összesen a tavalyi évben 15,7 milliárd forintnyi adót fizetett be, ennek döntő többségét az iparűzési adó adta ki.
Más városokhoz hasonlóan a szegedi önkormányzat is egyelőre a tervezett változtatásokkal kapcsolatos konkrétumokat várja, mielőtt bármit lépne.
Itt vannak a friss, hétfő esti devizaárfolyamok. 
