A piaci adatok alapján a hétfői kereskedés korai szakaszában 1,033 dollár/font árfolyamot is mértek az ázsiai, majd a londoni kereskedésben; ez 4,7 százalékos gyengülés volt a pénteki nyitáshoz képest. Ilyen alacsony dollárárfolyamra azóta nem volt példa, hogy Nagy-Britannia csaknem 52 évvel ezelőtt, 1971 februárjában áttért az azóta is használatos decimális pénzrendszerre. A font hétfői gyengülése előtt 1985 februárjában mérték az eddigi legalacsonyabb dollárfolyamot a tízes pénzrendszer meghonosítása óta, 1,054 dollár/font árfolyamszint környékén.
A hétfői londoni kereskedés későbbi szakaszában korrekció indult, és a font 1,07 dollár környékére erősödött vissza, de általános elemzői vélemények szerint az árfolyam megrendülése soron kívüli kamatemelésre késztetheti a brit jegybankot, akár már ezen a héten. A Bank of England 1997-ben nyerte el teljes monetáris függetlenségét azzal, hogy a kormánytól a jegybanki monetáris tanács hatáskörébe került a kamatszint meghatározása, és az azóta eltelt negyedszázadban nem volt példa soron kívüli kamatemelésre.
A Bank of England legutóbb a múlt heti rendes kamatdöntő ülésen emelte ötven bázisponttal az addigi 1,75 százalékról 2,25 százalékra, tizennégy évi csúcsra alapkamatát. A brit jegybank - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről. A múlt csütörtökön bejelentett hetedik kamatemelés nyomán a brit jegybanki alapkamat a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta most a legmagasabb. A szigorítási ciklus fő hajtóereje a négy évtizede nem tapasztalt ütemű, 10 százalék környékén járó infláció.
A Bank of England a múlt heti kamatdöntő ülésről kiadott közleményében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság már recesszióban van. A brit kormány éppen a meredeken emelkedő megélhetési költségek és az ezzel egyidejű gazdasági visszaesés hatásainak enyhítése végett hirdette meg a múlt héten az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű adócsökkentési programját.
Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter a londoni alsóházban pénteken tartott ismertetésében - több más nagy horderejű intézkedéssel együtt - bejelentette, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs pedig megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz, és a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót.
A font az adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt már pénteken esésnek indult, ráadásul Kwarteng a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy kész további jelentős adócsökkentésekre.
Vasileios Gkionakis, a Citigroup pénzügyi szolgáltató csoport európai devizastratégiai igazgatója a Financial Times online kiadásának nyilatkozva hétfőn úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia máris valutaválságban van. Az irányadó tízéves brit állampapír hozama hétfőn - a 2008-as globális pénzügyi válság óta először - 4 százalék fölé emelkedett.
A Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak az alsóházi konzervatív frakció egyik tagja hétfőn, név nélkül nyilatkozva elmondta, hogy már "gyűlnek a levelek", amelyekben a képviselők bizalmi szavazás kiírását kezdeményezik az alig három hete kinevezett Liz Truss miniszterelnök ellen. Az idézett képviselő, aki az előző miniszterelnök, Boris Johnson kormányában miniszteri tisztséget töltött be, kijelentette:
a kezdeményezők attól tartanak, hogy Truss "összedönti a brit gazdaságot".
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kell levélben kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A Sky News forrása azt nem közölte, hogy eddig hány ilyen levél érkezett a testülethez. (MTI)
Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét. 
