Miért olyan sikeresek manapság a populista pártok Európában?

Görög tanulók tüntetése Athénbann Fotó: EPA/Orestis Panagiotou

Októberben Svájcban és Lengyelországban, a napokban pedig a francia helyhatósági választásokon is populista, nemzeti konzervatív vagy szélsőjobboldali pártok törtek elő. Az eredményeket sokan riasztónak tartják. Mostanában a szélsőséges, populista erők rendszeresen jobban szerepelnek a hagyományos pártoknál. Mi lehet ennek az oka? – teszik fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása.

A Financial Times májusban a brit választások kapcsán azt írta, hogy sok választó „anti-beállítottságú”: elitellenes, Európa-ellenes, bevándorlás-ellenes, iszlám-ellenes, kapitalizmus-ellenes, globalizáció-ellenes. Ez mindegyik európai országban megfigyelhető többé-kevésbé, különösen a jobb módúakban. A menekültválság is elbizonytalanítja és radikalizálja a lakosságot.

Visszavágynak egy csendesebb világba

Ez nem csak Franciaországban, Németországban, sőt az USA-ban is megfigyelhető, de Franciaországban különösen csalódottak az emberek a hagyományos szocialista és polgári pártokban. Akik extrém pártok felé fordulnak, gyakran túlterhelve érzik magukat a globalizáció és a modern világ által. Visszavágynak egy olyan világba, amely áttekinthetőbb volt, és a követelmények és az alkalmazkodási nyomás csekélyebb volt.

A szociális és gazdasági változások sebessége az utóbbi évtizedekben tényleg extrém nagy volt – ismeri el a lap. Sokaknak ez a „haza elvesztésének érzésében” jelentkezik, identitási problémák lépnek fel. Ezért is kelt erős ellenérzéseket a bevándorlás, főleg, ha muszlim.

Bonyolult kérdésekre nincs egyszerű válasz

Az elittel és a politikusokkal szembeni ellenérzések az EU elleni érzésekké fajulnak, és ez a nemzetállam és a nemzeti irányzat felé terel. Ugyanakkor a szakemberek általában gyorsan arra jutnak, hogy a mai globalizálódott világban a klasszikus nemzetállamoknak nincs túl sok létjogosultságuk.

A francia Front National és a hasonló pártok megoldásairól azt írják, a világ bonyolultságára csak leegyszerűsítő válaszokat ismernek, amelyek a választók vágyainak talán megfelelnek, ígéretes jövő felé azonban nem vezetnek.

Akik korábban az európai egységben gondolkodtak, sokszor lebecsülték az embereknek az államukhoz való ragaszkodását, ez most megbosszulja magát – teszik hozzá.