Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Joachim Herrmann, a Keresztényszociális Uniót, a CSU-t képviselő bajor belügyminiszter a CDU berlini székházában a német parlamenti választások estéjén, 2017. szeptember 24-én. Forrás: MTI/AP/Michael Sohn

Ahogy arról már korábban írtunk, tegnap tartották a szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokat Németországban. A várakozások szerint Angela Merkel volt a legesélyesebb – Orbán Viktor is neki szurkolt – és végül valóban a CDU/CSU kereszténydemokrata-koalíció húzta be a győzelmet, országosan a szavazatok 32,8 százalékát szerezték meg, így Merkel kereken 200 embert juttathat a Bundestagba. Mindeközben a Martin Schulzot jelölő SPD szociáldemokrata párt támogatottsága történelmi mélypontra, 20,4 százalékra csökkent, nekik 153 jelöltjük ülhet majd a tanácsban, írja a német választási iroda.

A legrosszabb forgatókönyv valósult meg ugyanakkor azzal, hogy a szélsőjobboldalt képviselő, mindössze négy éve alakult Alternatíva Németországnak, az AfD a maga 13 százalékos támogatottságával a harmadik számottevő erővé válhat a német parlamentben, 94 mandátumot szereztek ezzel a Bloomberg összesítése szerint – érdekes módon ők elsősorban az egykori NDK területén, Drezda vonzáskörzetében arattak osztatlan sikert. A kisebb pártok közül negyedikként tért vissza a Bundestagba a 2013-ban kiesett Szabad Demokrata Párt (FDP), a Baloldal (Die Linke) 9,1 százalékot, míg a Zöldek 9 százalékot gyűjtöttek össze.

Újabb nagykoalíció jöhet?

Angela Merkel nem sokkal a megválasztása után nyilatkozott, elmondása szerint továbbra sem lehet kizárni, hogy a következő ciklusban ismét nagykoalíció vezesse Németországot. A CDU/CSU vezetője a televíziós interjúban hangsúlyozta: matematikailag két koalíció lehetséges: a CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek összefogása, vagy a szociáldemokratákkal (SPD) 2013-ban kezdett kormányzás folytatása, mivel ahhoz is biztosított lenne a többség az új Bundestagban.

Utóbbi pikantériája, hogy a kancellári székről lecsúszva Martin Schulz ismét kemény bírálatot fogalmazott meg Merkellel szemben. A kancellárasszony kampányát „botrányosnak” nevezte, mivel meglátása szerint Merkel egész egyszerűen „megtagadta a vitát a demokratikus baloldal és a jobboldal között” – ennek vákuumán kapaszkodhatott fel az AfD. Merkel korábban valóban visszautasított egy televíziós vitát Schulzzal, erről itt írtunk részletesebben. Martin Schulz szerint az SPD feladata amellett, hogy ellenzékként került a Bundestagba, most az lesz, hogy ebben a szerepében "stabilizálja a demokráciát", és "erős bástyát" alkosson a "demokrácia ellenségeivel", az AfD-vel szemben.

A szélsőjobb kikéri magának, hogy leszélsőjobbozzák

Nagyobb falat ugyanakkor az AfD féken tartása. Nem sokkal a szavazatszámlálás lezárása után Jörg Meuthen, a szélsőjobboldali párt társelnöke kijelentette, hogy pártja nem idegenellenes és szélsőjobboldali. Nem is tűrnének el idegenellenes vagy rasszista álláspontokat a Bundestag-frakcióban, de - mint mondta - "nincs is ilyen nálunk".  A párt saját vallomása szerint semmi bajuk a jól integrált, „migrációs hátterű” emberekkel Németországban, sőt, meglátásuk szerint épp ők az AfD fő támogatói. Ugyanakkor korábban ő volt az, aki a török származású német minisztert „el akarta takarítani Anatóliába”.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a párt berlini eredményváró rendezvényén a német parlamenti választások estéjén, 2017. szeptember 24-én. Forrás: MTI/AP/Markus Schreiber

Ahogy arról korábban írtunk, az átlagos AfD szavazó 51.4 éves és csakúgy, mint a francia Nemzeti Front választói esetében, - függetlenül a jövedelmétől és társadalmi státuszától - pesszimistán ítéli meg a saját pénzügyi kilátásait. Az AfD szavazók többsége igazságtalannak tartja jelenlegi gazdasági helyzetét és aggódik, hogy egy lefelé tartó társadalmi örvénybe kerül. A Németország legszegényebb tartományai közé tartozó Türingiában és Mecklenburg-Előpomerániában konkrétan kétszer akkora a párt támogatottsága, mint össznemzeti szinten, ezt a választások is igazolták.

Mindenki megdöbbent, Orbán gratulált

Orbán Viktor Facebookon üzent németül és magyarul, ám üzenete meglehetősen rövid: „Budapest gratulál”. Korábban ugye maga is kifejtette álláspontját, hogy Magyarország jobban járna, ha ismét Merkel kerülne hatalomra (már csak azért is, mert tőle nem érkezett sértő bírálat a magyar fél részére, mint ellenfelétől, Schulztól), ám a jelenlegi helyzetben kérdés, hogy Merkel győzelmének vagy az AfD-nek is jár-e gratuláció.

Csehországban Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő pozitívan fogadta a CDU/CSU győzelmét, több másik politikus azonban figyelmeztetésnek tartják, hogy a hagyományos pártok sokat veszítettek támogatásukból, és előretört az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt. Sobotka szerint aki ma az olyan pártok, mint az AfD győzelmének örülni tud, az „nem lát tovább az orra hegyénél”, írja egy Twitter-üzenetben. Andrej Babis, az ANO mozgalom elnöke szintén úgy látja, hogy az AfD a német választások igazi győztese.

A lengyel belügyminiszter, Mariusz Blaszczak reményét fejezte ki afelől, hogy Angela Merkel levonja a következtetéseket a hibás migrációs politikájáról. Ugyanakkor hozzátette: Merkel az a politikus, aki "a legjobban megfelel a lengyel érdek megvalósításának". Egyúttal úgy vélte: "teljesen más helyzetet" teremt, hogy a CDU/CSU támogatottsága csökkent az  előző választásokhoz képest, így nem kizárt, hogy a választások után más politikát fog folytatni.

A bajor kormányfő, Horst Seehofer, a CDU testvérpártjának, a CSU vezetője súlyos csalódásnak nevezte a Bundestag-választások eredményét. A pártszövetség mindkét tagja ugyanis jobb eredményre számított, az AfD erősödése nyomán pedig, véleménye szerint "támadási felület nyílt" a pártszövetségtől jobbra. Ezt a felületet kemény küzdelemmel, határozott állásfoglalásokkal kell bezárni, fűzte hozzá.