Nem fogadták meg Varga Mihály tanácsát a magyarok

(Fotó: depositphotos.com)

"Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon" – ezt Varga Mihály pénzügyminiszter mondta még június elején a Figyelőnek arra a kérdésre, hogy mit tanácsol, mikor vegyenek eurót a nyaralni induló magyarok a 325 forintos euróárfolyam mellett.

Azóta a forint tovább gyengült, múlt héten rekord alacsony szintre süllyedt az euróhoz képest, túllépte a 333,50 forintot is az árfolyam. (Ahogy arról korábban már írtunk, a legjobban azok jártak jól, akik június első heteiben váltottak eurót. Június 11-én még csak 320,6 forinton jegyezte az árfolyamot az MNB.)

10 százalékos növekedés egy év alatt

Mindezek ellenére a „honfitársak” nem maradtak itthon az igazi nyaralószezon beindulása előtt sem. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten publikált II. negyedéves statisztikája szerint jócskán nőtt a magyarok által külföldre tett többnapos utak száma: 6,2 millió alkalommal utaztak külföldre a magyarok, ez a szám 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot.

A statisztika alapján az egynapos utazások száma 6,5, a többnaposoké 16 százalékkal nőtt. Az úgynevezett városnézési utak is jelentősen, 21 százalékkal nőttek, amihez a KSH szerint hozzájárult a munkavégzési és a rokon-, barátlátogatási célú utazások számának emelkedése. Az utazások 61 százaléka egynapos út volt (ennek 75 százaléka magánjellegű, 25 százaléka üzleti út, munkavégzés).

A szomszédokhoz látogattunk a leggyakrabban

Érdekes adat, hogy az egynapos utazások harmadának a célja vásárlás volt, ezt követik a szabadidős, valamint a barátok meglátogatása. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, az idelátogatók száma 5,6, illetve 21 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Meglepő eredmény, hogy Ausztriába sokkal többen tettek vásárlási célú utakat, mint egy évvel korábban, Szlovákiába pedig lényegesen többen utaztak rokon- vagy barátlátogatásra.

Az adatokból kiderült az is, hogy a magyarok 2,4 millió többnapos utazást tettek külföldön. A többnapos utakon belül:

• a szabadidős, szórakozási, egészségmegőrzési célú utak aránya 44 százalék,
• a rokon- és barátlátogatásoké 30 százalék,
• a munkavégzési célú utaké 12 százalék,
• a konferenciáké, üzleti utaké 6,8 százalék volt.

A többnapos utak harmada Németországba, Romániába és Ausztriába irányult. Németország volt a legkedveltebb úti cél, 26 százalékkal többen látogattak oda, mint az előző év azonos időszakában. (Az első hely feltehetően a munkacélú utaknak is betudható.) A rangsorban második helyen Románia végzett (+20%), míg érdekes módon Ausztriába csökkent (-28%) a magyarok többnapos utazásainak száma.

Ha a távolabbi, főleg nyaralási céllal látogatott országokat nézzük, a KSH térképéből kiolvasható, hogy sok magyar választotta a tavaszi, kora nyári hónapokban Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot, Horvátországot, Ukrajnát, Görögországot, Törökországot és Egyiptomot és az Egyesült Államokat úti célul.

Külföldre tett utazások száma, 2019. II. negyedév, ezer utazás (Forrás: KSH)

Több napot töltöttünk külföldön

Nem csak több időt, de többet is költöttünk külföldön. A második negyedévben átlagosan 3,1 napot töltöttek külföldön a magyarok, ez 0,3 nappal több, mint egy évvel korábban. Az utazók külföldön töltött összes ideje szintén nőtt, elérte a 19,2 millió napot.

Az egynapos és a többnapos utazók külföldön töltött ideje is bővült valamelyest. A külföldre utazó magyarok folyó áron 1,1 százalékkal többet, 223 milliárd forintot költöttek. A legnagyobb összeget, 35 milliárd forintot a Németországba utazók költötték el.

Figyelemre méltó adat még az Ausztriába és Olaszországba utazók összes kiadása is. Fejenként és naponta átlagosan 11 600 forintot költöttek a külföldre látogatók, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb egy főre jutó napi 30 ezer forintnyi átlagos kiadás a konferencia, üzleti út célú utazásokhoz kapcsolódott.

Mire költöttek a külföldre látogatók magyarok?

A kiadásaik

• 33 százalékát élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására,
• 27 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra,
• 11 százalékát közlekedésre és üzemanyagra (ez 2 százalékkal több, mint egy éve),
• 13 százalékát kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra fordították.

Eközben kik jönnek hozzánk?

A KSH felmérése a Magyarországra látogató külföldiek számát is vizsgálta. A külföldiek egy negyedév alatt 15 milliószor utaztak Magyarországra, mint az előző év azonos időszakában, ez 6,8 százalékos növekedést jelent. Az egynapos utazások száma 14 százalékkal nőtt, a többnapos utazásoké viszont 8,4 százalékkal csökkent.

A Magyarországra több napra tett beutazások száma a főbb küldő országok szerint, 2019. II. negyedév, ezer utazás (Forrás: KSH)

Külföldi látogatóink közel egynegyede Romániából, 18 százaléka Szlovákiából, 15 százaléka Ausztriából érkezett. A több napra érkezők közül 715 ezren Németországból jöttek. A német látogatók száma jelentősen, 18 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Kevesebb napig maradnak itt, de többet költenek

A beutazók itt töltött ideje összesen 32 millió napra nőtt (+2,7 százalék). Ezzel párhuzamosan, de annál jóval jobban, 12 százalékkal többet, folyó áron 559 milliárd forintot költöttek a hozzánk látogató külföldiek. Ez fejenként és naponta átlagosan 17 300 forintot jelent, ami 1400 forinttal több, mint egy éve. A legtöbbet, 76 milliárd forintot a Németországból érkezők hagyták nálunk.