Nem szűnik meg az eurózóna, de szétszakadhat

A legnagyobb európai hitelminősítő befektetőknek összeállított 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: alapeseti várakozása az, hogy az euróövezet "valahogy átevickél" a válságon, mivel az ismétlődő piaci stresszek hatására a gazdaságpolitikai döntéshozók valószínűleg további válságmegoldó lépéseket tesznek majd. A Fitch szerint e lépések között lesz várhatóan a nemzetállami költségvetési szuverenitások bizonyos mértékű hígítása, valamint az euróövezeti szintű pénzügyi felügyeleti és beavatkozási mechanizmusok erősítése.

A cég mindazonáltal kidolgozott öt alternatív forgatókönyvet is, csökkenő valószínűség sorrendben. Ezek: Görögország távozása, költségvetési "kvázi-unió", "euro-márka" - vagyis Németország vezetésével új, kisebb valutaunió -, Európai Egyesült Államok, és végül a legkisebb valószínűséggel az euró teljes felbomlása.

Korábban az EKB elnöke, Mario Draghi a kamatdöntés után azt mondta, hogy a növekedést és a növekedési potenciált "határozott strukturális reformoknak" kell támogatniuk, de a növekedés ügyének mindenképpen ismét központi szerepet kell kapnia. Draghi szerint az európai gazdaságok kilátásait továbbra is komoly kockázatok terhelik, de a jelek szerint a gazdaság az első negyedévben alacsony szinten ugyan, de stabilizálódott. Draghi méltatta a kormányok erőfeszítéseit a költségvetések rendbetétele, a szuverén adósságválság enyhítése érdekében, de hozzátette, hogy "egyes kormányok ambiciózusabbak is lehetnének".

A bankelnök közölte, hogy az ülésen nem merült fel a kamatcsökkentés lehetősége. A pénzpiacok leginkább azt várták, hogy Draghi tesz-e utalást további monetáris könnyítés lehetőségére és állampapír vásárlásra. Ezzel kapcsolatban a bankelnök gyakorlatilag megismételte a múlt héten az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt tett kijelentéseit. Mario Draghi szerint az EKB pénzinjekciói biztosították a bankrendszer likviditását, de ennek még nincs érezhető hatása a reálgazdaságban, mert a gazdaság pangása miatt nyomott a vállalati hitelkereslet, és az EKB nem tud keresletet teremteni.

Az EKB "nem szabványos monetáris politikai eszközeinek" bevetése nélkül az európai bankrendszer az adósságválság miatt súlyos likviditási válságba került volna. E nem szabványos eszközök, elsősorban a két hosszú lejáratú refinanszírozási művelet (LTRO) (amelynek révén a bankok nettó 520 milliárd likviditáshoz jutottak), elejét vette annak, hogy súlyos hitelszűke alakuljon ki. Időre van azonban szükség ahhoz, hogy ez a pénz eljusson a reálgazdaságba - mondta.

Draghi megismételte, hogy az EKB kötvényvásárlásai nem helyettesíthetik a költségvetési konszolidációt, és ezeket amúgy sem lehet a végtelenségig folytatni. Ezzel Draghi lehűtötte azokat a reményeket, hogy az EKB nagy mennyiségben vásárol spanyol állampapírokat, hogy csökkentse a spanyol állam adósságszolgálati költségeit. Ugyanakkor méltatta és sikeresnek mondta az olasz és a spanyol kormány intézkedéseit a költségvetés rendbetételére. Az EKB kormányzó tanácsának ülésére rendkívüli biztonsági intézkedések közepette került sor, mert a hatóságok szélsőbaloldali és alternatív csoportok erőszakos fellépésétől tartottak. Komolyabb rendbontás azonban nem történt.