Nem tetszik az EU-nak a totális magyar határzár
Brüsszel az eddiginél jobb koordinációt szeretne a határátlépések korlátozásában, és nem nézi jó szemmel a magyar kormány különutas határlezárását sem.
Az EU szeretné elkerülni a schengeni zónán belül a koronavírus első hulláma során kialakult kaotikus helyzetet, amely abból adódott, hogy számos ország saját kénye-kedve szerint vezetett be határátlépési korlátozásokat vagy zárta le határait a járvány terjedésének megfékezésére.
Autók várakoznak az osztrák-magyar határon Nickelsdorf közelében 2020. szeptember elsején. EPA/CHRISTIAN BRUNA
Egyben tartanák Schengent
A Financial Times értesülései szerint a tagállamok uniós nagykövetei szerdán Brüsszelben vitatják majd meg a kérdést. A kiszivárgott tervek szerint öt területen fejlesztenék a határokon átnyúló együttműködést, ide tartozik például a közös karanténszabályok kidolgozása és az adatmegosztás.
Minden tagállam saját felelőssége marad az általa megfelelőnek tartott intézkedések meghozatala. Ugyanakkor a koherens válasz nagyon fontos annak érdekében, hogy elkerüljük a korábbi széttöredezett fellépést, és megőrizzük a schengeni övezet integritását
- áll az ülésre készült dokumentumban.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője pedig arra kérte a tagállamokat, hogy általános tiltás helyett célzott intézkedéseket hozzanak, amelyek időben és térben is korlátozottak.
Erre azután került sor – jegyzi meg a brit lap –, hogy Magyarország múlt héten bejelentette: lezárja határait a külföldiek előtt szeptember elsejétől.
Ez eredetileg minden külföldi állampolgárra vonatkozott, időközben azonban a szeptemberre Magyarországon már szállást foglalt lengyelek, a csehek és a szlovákok felmentést kaptak a tiltás alól, tehát ők negatív teszteredménnyel beléphetnek Magyarországra.
A Euronews szerint
Brüsszelben kritikusan fogadták a magyar határzárat.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a határok lezárása nem hatékony intézkedés a járvány terjedése ellen.
Adalbert Jahnz, a bizottság schengeni övezettel kapcsolatos ügyekért felelős szóvivője kitért arra is, hogy múlt pénteken volt egy videókonferencia a határellenőrzésekkel foglalkozó hatóságokkal, de nem érkezett jelzés arról, hogy bármilyen változás várható a magyar határon. Az értesítés csak később érkezett meg.
(A magyar szigor párját ritkítja Európában – körképünket az egyes uniós tagállamokban érvényes korlátozásokról itt olvashatják.)
A szerdai ülésen az uniós nagykövetek arról is közös álláspontot próbálnak majd kialakítani, hogyan kezeljék az országok az érkező külföldieket, például milyen karantén-intézkedéseket alkalmazzanak és teszteket végezzenek.
Bár az FT szerint nehéz lesz előrelépést elérni, mivel az egyes tagállamok fenntartják a jogot saját intézkedések meghozatalára (számos kérdés nemzeti hatáskör), legalább azonosítani lehet majd azokat a területeket, amelyeken az eddiginél nagyobb együttműködés lehetséges.
Globális helyzet
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, Európán belül eddig Nagy-Britanniában járt a legtöbb halálesettel a koronavírus: csaknem 42 ezren veszítették életüket. Olaszországban 35,5 ezren, Franciaországban csaknem 31 ezren, Spanyolországban pedig 29 ezren haltak meg.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban mintegy 5800 áldozatot regisztráltak. (Háttéranyagunkat a svéd helyzetről itt olvashatják.)
Európában ugyanakkor az elmúlt hónapokban, az első hullám elmúltával jelentősen csökkent az új halálos áldozatok száma.
Globálisan a legtöbb áldozat az Egyesült Államokban (184 ezer), Brazíliában (121 ezer), Indiában (65 ezer) és Mexikóban (64 ezer) van.
Világszerte eddig 25,5 millió koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak. 851 ezren vesztették életüket, 16,8 millióan meggyógyultak.
