Lengyelország és Magyarország az EU német soros elnökségének új javaslataira vár az uniós költségvetési csomaggal kapcsolatban, jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő tegnap este, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök másfél órán át tartó varsói egyeztetése után.
Müller szerint a lengyel és a magyar álláspont világos:
az uniós költségvetés kapcsán lehetséges az új megállapodás, ennek viszont összhangban kell lennie az uniós alapszerződéssel, a júliusi EU-csúcs záró következtetéseivel
- mondta az MTI szerint.
A két miniszterelnök múlt héten Budapesten is egyeztetett. Akkor megerősítették, hogy készek megvétózni a költségvetési csomagot.
A német kormány egyik szóvivője múlt héten a Privátbankár.hu kérdésére nem kívánt részleteket közölni a német javaslatokról, ugyanakkor idézte Angela Merkel korábbi nyilatkozatát:
a jogállamisági mechanizmus ügyében született egyezség, amit az Európai Parlamenttel közösen értünk el, nagyon jó és kiegyensúlyozott kompromisszum.
A német kancellár tegnap Berlinben pedig arról beszélt, hogy a közös cél érdekében tett kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás iránti nyitottság szükséges valamennyi féltől a költségvetési csomag elfogadásához.
Varsó szűkítené a mechanizmust
Müller szerint az uniós partnerek érdekeltek a költségvetési csomag gyors elfogadásában, ezért készek lesznek majd lemondani minden, a költségvetési eljárással össze nem függő elemről. Szerinte ide tartozik a jelenleg javasolt feltételrendszer.
Hozzátette: jogszerű mechanizmust kellene bevezetni,
pontosítva a költségvetéshez fűződő kérdésköröket, például a pénzügyi eszközök törvényes kiadásának ellenőrzése, az esetleges korrupció tekintetében.
A szóvivő szerint az így felfogott javaslatokat Lengyelország támogatná.
Arra a kérdésre, hogy a vétóval kapcsolatban alakul-e szélesebb tagállami koalíció, Müller azt mondta: az alapszerződésből eredő vétójog alkalmazásához nincs szükség több ország vétójára.
Szerinte Varsó próbálja meggyőzni uniós partnereit arról, hogy
a jogállamiság önkényes értékelése minden tagállamra veszélyes, és a jövőben lényegében az EU dezintegrációjához vezethet.
Szerinte ők az erős, de az alapszerződésekben rögzített hatáskörre korlátozódó EU hívei.
Morawiecki kedden videokonferencia formájában egyeztet a költségvetési csomagról az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel, valamint egyes uniós tagállamok miniszterelnökeivel.
Jövő héten EU-csúcs
Mint arról beszámoltunk, Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt.
A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség - főleg az Európai Parlament (EP) nyomására - szigorította.
Az uniós tagállamok közül hivatalosan csak a szlovén kormány vette védelmébe a magyar-lengyel álláspontot, ugyanakkor a vétóhoz nem csatlakozott.
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő korábban úgy vélekedett, hogy politikai alku születhet a kérdésben: a vétó visszavonásáért cserébe a jogállamisági mechanizmus alkalmazását egy időre felfüggeszthetik, és a vészhelyzet elmúltával „majd visszatérnek a kérdésre”.
A tagállamoknak legkésőbb az idei utolsó, december 10-11-i uniós csúcson meg kellene egyezni a kérdésben.
Folytatnák a 7-es cikk szerinti eljárást
Eközben tegnap este Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának magyar és lengyel helyzettel foglalkozó ülésén kijelentette:
mivel az Európai Unió értékeit továbbra is fenyegetik, folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen mindaddig, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak.
Hozzátette: az Európai Bizottság kész együttműködni a két tagállammal. Azonban - ha a helyzet nem javulna - a közös értékek védelmében kész élni minden rendelkezésére álló eszközzel, köztük a kötelezettségszegési eljárással, valamint az első alkalommal szeptemberben bemutatott jogállamisági jelentéssel.
Didier Reynders a jogállamisági mechanizmusról elért megállapodást
rendkívül pozitívnak nevezte.
A bizottság várja, hogy végleges döntés szülessen azzal összefüggésben.
A vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat a múlt heti eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
