6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az amerikai külügyminisztérium éles hangon elítélte Azerbajdzsán vasárnapi lépését. Teherán feszülten figyeli Baku geopolitikai játszmáját és az iráni állami média az elmúlt időszakban nyíltan megkérdőjelezte Azerbajdzsán területi integritását. Káncz Csaba jegyzete.

A kaukázusi térség geopolitikájában folytatódó tektonikus változásokat Azerbajdzsán két évvel ezelőtti, Második Karabahi Háborúban aratott győzelme és Oroszország folytatódó ukrajnai vergődése indította el. Ezek a változások messze túlmutatnak a dél-kaukázusi és a kelet-európai geopolitikai színtereken. Az elmúlt órákban hazánk „kiemelt stratégiai partnere” hallatott magáról a feszült Dél-Kaukázusban.

Washington és Párizs aggodalma

Az amerikai külügyminisztérium azonnal, éles hangon elítélte azt a vasárnapi lépést, amely szerint Azerbajdzsán katonai ellenőrző pontot állított fel a Lacsini-folyosó kezdeténél, hozzátéve, hogy ez aláássa a térség békéjét célzó erőfeszítéseket.

Washington közölte azt is, hogy a Lacsini-folyosón biztosítani kell az emberek és az áruk szabad mozgását, és mindkét felet a béketárgyalások újrakezdésére szólította fel. A Lacsintól Sztyepanakertig (Hankendi) vezető útvonal az egyetlen közúti összeköttetés Örményország és az Azerbajdzsán területén fekvő, főként örmények lakta körzet, Hegyi-Karabah között.

Sokan figyelik feszülten a kaukázusi térség geopolitikáját. Fotó: Depositphtoos
Sokan figyelik feszülten a kaukázusi térség geopolitikáját. Fotó: Depositphtoos

Azerbajdzsán 135 napja megszakította a gáz-, áram- és internetellátást annak a 120 ezer örménynek, akik Hegyi-Karabahban élnek. Baku szerint a Lacsin-folyosó mentén illegális fegyver- és árukereskedelem zajlik, amit Jereván tagad.

Tizenegy francia − mind Franciaországban, mind pedig az Egyesült Államokban jelentős örmény diaszpóra él − parlamenti képviselő tavaly decemberben levélben fordult Emmanuel Macronhoz, arra sürgetve a köztársasági elnököt, hogy avatkozzon közbe a humanitárius válság megfékezésének érdekében. Ugyanezen célból az amerikai külügyminiszter is felhívta az azeri elnököt.

Ilham Alijev azeri államfő azonban január 10-én ultimátumot hirdetett, felszólítva a Karabahban élő örményeket, hogy vagy vegyék fel az azeri állampolgárságot, vagy távozzanak a hegyvidéki körzetből.

„Megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy azeri állampolgárként otthonaikban maradhassanak a karabahi örmények. Ugyanúgy, mint Azerbajdzsán többi polgára esetében, az ő jogaik tiszteletben tartását is szavatoljuk” – hangsúlyozta Alijev.

Az orosz betli

Örményország és Azerbajdzsán 2020 őszén 44 napos háborút vívott egymással Hegyi-Karabah ellenőrzéséért. A 6500 emberéletet követelő konfliktust, amelyben Azerbajdzsán jelentős területeket foglalt vissza, orosz közvetítéssel létrejött fegyverszünet zárta le. A Baku, Jereván és Moszkva közt köttetett trilaterális egyezmény értelmében a folyosó ellenőrzését és biztosítását az orosz békefenntartók látják el, pontos feladatai­kat, kötelességeiket és tevékenységük részleteit azonban nem fektették le a megállapodásban.

Az EU álláspontja

Összességében az EU támogatja Azerbajdzsán aggodalmait a Lacsin-folyosó mentén zajló illegális fegyver- és árukereskedelem kapcsán. Toivo Klaar, az EU dél-kaukázusi különmegbízottja az azerbajdzsáni médiának, március elején adott interjújában kijelentette: „teljesen jogos az az elképzelés, hogy átláthatónak kell lenniük a Lacsin úton szállított termékeknek”, hozzátéve, hogy ezt az utat nem szabad katonai vagy tiltott célokra használni.”

Az uniós tisztviselő azonban nem tisztázta, hogyan biztosítható ez az átláthatóság.

Ennek ellenére Klaar – Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel ellentétben – nem zárta ki ellenőrző pontok létesítését erre a célra. Valójában az ellenőrző pontok felállítása nagy ugrást jelentene a Karabah régió Azerbajdzsánnal való reintegrációja felé, miközben jelentősen csökkentené az orosz befolyást a régióban.

Az örmény geopolitikai póker

Miközben a Dél-Kaukázusban Törökország és Azerbajdzsán egyesíti erőit Izraellel az Irán elleni fellépés érdekében, Jereván azon találja magát, hogy a 90-es évekre visszanyúló szövetségben ragadt Teheránnal és Moszkvával. Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök ezért az utóbbi időben lépéseket tett, hogy hazáját fokozatosan leválassza az oroszországi pályáról, nyitányt indított az Egyesült Államok és az EU felé.

De az orosz befolyás továbbra is erős Örményország nemzetbiztonsági bürokráciájára, ráadásul az ország kritikus infrastruktúrájának nagy része orosz tulajdonban van.

Még aggasztóbb az a tény, hogy úgy tűnik, Örményország kritikus szerepet játszik abban, hogy Irán drónokat és rakétákat szállít Oroszországnak.

Jereván szerint Azerbajdzsán igyekszik eltüntetni a körzet területén minden olyan kulturális és egyéb emléket, amely az örményekre emlékeztetne. Átírják Karabah történelmét is, azt állítják, hogy az örményeket – akik már közel másfél évezreddel ezelőtt telepedtek meg a térségben – a cári Oroszország telepítette be Karabahba azért, hogy harcoljanak az azeriek ellen.

Irán feszülten figyel

Iránnak 750 kilométer hosszú közös határszakasza van Azerbajdzsánnal, és csupán 40 kilométeres Örményországgal. Baku vörös posztó Teherán szemében: kevéssé ismert szélesebb körben, hogy hazánk stratégiai partnere, Azerbajdzsán, már most is engedélyezi az izraeli hírszerző ügynökségeknek Irán-elleni műveletek végrehajtását a saját területéről. 

Baku növekvő haraggal figyeli, hogy az iráni állami média az elmúlt időszakban nyíltan megkérdőjelezte Azerbajdzsán területi integritását. Mivel Iránban az azeriek alkotják a legnagyobb etnikai kisebbséget, az Azerbajdzsán és Irán közötti határokkal kapcsolatos kérdések felvetése Pandora szelencéjének kinyitásához hasonlítható.

Azerbajdzsán az utóbbi is megerősítette biztonsági partnerségét Izraellel azzal, hogy bejelentette nagykövetségének megnyitását a zsidó államban. Izrael és Azerbajdzsán közel három évtizede szoros kapcsolatot ápol - de míg Izraelnek 1993 óta van nagykövetsége Bakuban, a fordítottja ez idáig nem volt így. A nyitásról szóló döntés fontos része Azerbajdzsán stratégiájának, amely az Irán, Örményország és Oroszország közötti regionális tengely ellensúlyozására irányul.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Meglepetésre kamatot vágtak az indiai jegybankárok
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 11:15
Az irányadó ráta 5,5 százalékra csökkent. 
Makro / Külgazdaság Hosszú idő után kapott reménysugarat az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:35
Áprilisban ugyan még mindig csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a munkanaphatással kiigazított 2,3 százalékos mínusz a tizennégy hónapja tartó negatív trend legalacsonyabb mutatója.
Makro / Külgazdaság Csinosabb számok jöttek a boltokból
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:30
Megnőtt a vásárlási kedv áprilisban. 
Makro / Külgazdaság Merz szerint Trump a kulcsember a háború befejezésében
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 07:13
A háború befejezéséről is tárgyalt a német kancellár az amerikai elnökkel. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor egyre nagyobb nyomás alatt van és ez még közel sem a vége
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 19:01
Növekvő hiány, befagyasztott EU-pénzek, milliárdos büntetések – az Euractiv szerint súlyos pénzügyi nyomás alatt áll a magyar gazdaság a 2026-os választások előtt. Orbán „háborúellenes költségvetéssel” válaszol, de Brüsszel újabb jogállamisági vitákra készül.
Makro / Külgazdaság Megint vágott az EKB – itt a legfrissebb gazdasági előrejelzés!
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 15:31
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Brutálisan megnövelné minden NATO-tagország védelmi kiadását Washington
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 13:16
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Az új elnök öröksége: gazdasági válság, külpolitikai aknák
Káncz Csaba | 2025. június 5. 09:29
Az új dél-koreai elnök az amerikai-dél-koreai szövetség megerősítésére törekszik, miközben kiegyensúlyozottabb diplomácia mellett száll síkra, amely során javítaná a Kínával és Észak-Koreával való kapcsolatokat. Li szerint Szöulnak ki kell maradnia bármilyen kínai-tajvani konfliktusból. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Orosz gázembargó: váratlan helyről kapott hátszelet a magyar kormány
Wéber Balázs | 2025. június 4. 19:33
Brüsszel 2027 végéig minden orosz gázt kitiltana az EU-ból. Magyarország és Szlovákia már korábban jelezte ellenkezését, most pedig Franciaország és Belgium is erős kételyeket fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban. A két nyugat-európai ország, valamint Spanyolország és Hollandia tavaly összesen több mint hatmilliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t.           
Makro / Külgazdaság Elon Musk szerint adósrabszolgaság vár Trump Amerikájára
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 18:51
Az Egyesült Államok „adósrabszolgaságba” zuhanásának lehetőségére figyelmeztetett Elon Musk milliárdos vállalkozó, az amerikai kormányzati hatékonyságéért felelős szervezet korábbi vezetője szerdán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG