Putyin aláaknázza Britanniát – a KGB tegnap és ma

Vlagyimir Putyin. Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK / KREMLIN POOL

Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) korunk egyik leghosszabb és leghatékonyabb aszimmetrikus konfliktusát vívta meg az Egyesült Királysággal szemben 1969 és 1998 között. Jurij Andropov, a KGB vezetőjeként 1972-ben engedélyezte a szovjet fegyverszállításokat az IRA részére. Az IRA tagjai pedig részt vehettek fegyveres kiképzésen a Szovjetunióban.

Madrid destabilizálása

De Nyugat-Európa „balkanizálása” a rákövetkező évtizedekben is elsőrangú cél maradt a Kreml számára. 2017 őszén a spanyol elhárításra hivatkozva a vezető El País napilap jelentette, miszerint Barcelonába érkezett Putyin elnök egyik politikai bizalmasa. Dimitri Medojev, Dél-Oszétia külügyminisztere (sic) katalán és helyi orosz üzleti vezetőkkel tárgyalt.  Medojev ugyanazzal a lendülettel irodát is nyitott Barcelonában, amelynek célja „humanitárius és kulturális ügyekben elősegíteni a a kétoldalú kapcsolatokat”.

Az El País egy másik cikkében arról is beszámolt, hogy a spanyol közösségi médiában orosz-párti profilok azokban a hetekben aktivitásukat 2000 százalékkal (!) növelték, és folyamatosan katalán függetlenség-párti információkat osztottak meg. Számos esetben ezek a profilok felerősítettek hamis vagy manipulált híreket.

Tárgyalásai során Medojev párhuzamot vont Katalónia és a Grúziából kivált Abházia és Dél-Oszétia között. Míg Abháziának 240 ezer, Dél-Oszétiának 53 ezer lakosa van, függetlenségüket 1991-ben jelentették be Grúziától, miközben a nemzetközi közösség véleménye szerint gyakorlatilag annektálásra kerültek Oroszország által. Csaknem 3 évtizeddel később a világon csupán Nicaragua, Venezuela és Oroszország ismeri el őket független államként.

Putyin előtt Koszovó példája lebeg

Mielőtt Barcelonába érkezett volna, Medojev meglátogatta a szintén szeparatista álmokat kergető észak-olasz Lombardia és Veneto tartományokat is - amelyek akkor tartottak népszavazást, nagyobb autonómiát követelve Rómától – és ott helyi és regionális vezetőkkel találkozott.

Putyin azzal vádolja Európát, hogy korábban meggondolatlanul és fenntartások nélkül támogatta Koszovó kiválását, ezzel hasonló folyamatokat generálva más régiókban. Az orosz elnök szerint Koszovó Pandóra szelencéjének bizonyult, s a katalán fejlemény rámutatott arra, hogy még egy jóléti államban is mennyire törékeny a stabilitás. A Krím-félsziget regionális parlamentje 2014-ben a függetlenségi törvényében precedensként hivatkozik Koszovó függetlenedésére.

London destabilizálása

A Kreml 2016-ban a Brexitet követelő Konzervatív Párthoz juttatott háttérembereken keresztül komoly támogatási pénzeket. Az természetesen Putyin elsőrangú érdeke volt, hogy az EU katonai kiadásainak negyedéért felelős Egyesült Királyság hulljon ki az EU-ból, amellyel egyben a NATO katonai kiadásainak 80 százaléka az EU-n kívül került.

Arról pedig már a Foreign Policy legfrissebb száma értekezik, hogy az önállósodásra törekvő Skóciában belpolitikai vihart váltott ki Moszkva növekvő figyelme. A Kreml által működtetett Sputnik hírcsatorna nem Londonban, hanem a skót Edinburgh-ben nyitotta meg irodáját. Alex Salmond, Skócia volt első miniszterét pedig fizetési listára vette az RT, a szintén a Kreml által működtetett média hálózat. A legutóbbi felmérések szerint a skót polgárok többsége már a függetlenséget támogatja – márpedig a leolvadó arktikus térség korában a stratégiailag felértékelődő Skócia feletti befolyásra több külső hatalom is pályázik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)