Putyin dühöng - Finnország kőkemény NATO-szövetségessé válik

Amikor Vlagyimir Putyin elnök tavaly februárban megkezdte "különleges katonai műveletét" Ukrajna ellen, egyik fő motivációja a volt szovjet tagállam NATO-hoz való csatlakozásának megakadályozása volt. Azóta a NATO-tagállamok, élükön az Egyesült Államokkal, hatalmas fegyverkezési támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Az újabb pofon

Putyin számára újabb csapást jelentett, hogy Svédország és Finnország felhagyott a semlegesség régóta folytatott politikájával, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. Finnország április 4-i hivatalos belépése a NATO 31. tagjaként egy új, 1340 kilométeres határt nyitott meg, amelyet Oroszországnak kell őriznie, és amely így katonai erőforrásokat von el az ukrajnai hadjárattól.

A NATO számára Finnország ratifikálása a szövetség történetének egyik leggyorsabb csatlakozása, mivel a két északi ország 2022 májusában benyújtott kérelmét követően kevesebb, mint egy év alatt elnyerte a tagságot. A közelgő NATO-tagság felborítja Svédország hagyományos, 1807-ig visszanyúló semlegességét.

Moszkva és Helsinki kapcsolatai

1809-ben Svédország átengedte Finnországot az Orosz Birodalomnak, ahol nagyhercegséggé vált, mielőtt 1918-ban, az orosz forradalom nyomán elnyerte függetlenségét. A szovjet-finn kapcsolatok következő 73 éve feszült volt. A két ország 1939-1940-ben rövid, de brutális konfliktust vívott egymással, amelyet "Téli Háborúnak" hívnak.

Miután Németország 1941-ben megszállta a Szovjetuniót, Finnország rövid időre részt vett a Barbarossa hadműveletben, ideiglenesen visszafoglalta a Karéliai-öböl menti területeket, de 1944-ben békeszerződést kötött a Szovjetunióval. Ezután a kollaboráns semlegesség időszaka következett, amelyben Helsinki figyelembe vette a szovjet érdekeket.

Nyugati érzékeny technológiákat játszott át Moszkvának, és az 1956-1981 között elnökként funkcionáló Urho Kekkonen választási kampányait a KGB finanszírozta. Ezt Nyugaton "finlandizációnak" nevezték, és ez az időszak az 1991-es szovjet összeomlásig tartott.

Lezárultak a tárgyalások

Finnország és az Egyesült Államok november elején lezárta szakértői szinten a védelmi együttműködési megállapodásról (DCA) szóló tárgyalásokat. A DCA többek között lehetővé teszi a csapatok telepítését, az országban való tartózkodásukat és a katonai felszerelések előzetes tárolását.

Finnország NATO-kötelezettségvállalását még nem hozták nyilvánosságra, de elemzők becslése szerint a NATO kikötötte, hogy Finnország körülbelül 4000 katonából álló szárazföldi erőt biztosít. A finn hadsereg harci képességein túlmenően Oroszországot a többi NATO-tag esetleges finnországi bevetése aggasztja.

Továbbra is nyitott kérdés, hogy ezek a bázisok állandóak lesznek-e vagy sem? A legvalószínűbb forgatókönyv az USA és Norvégia közötti védelmi megállapodásokhoz hasonló konstrukció. Bár az amerikai hadseregnek nincsenek állandó bázisai Norvégiában, fokozott hozzáférést élvez bizonyos katonai létesítményekhez, és rotációs alapon kontingenseket és felszereléseket telepít oda.

Egy város máris jelentkezett

Finnország NATO-tagságával összefüggésben egyben megkezdte a határkerítés építését az Oroszországgal közös határ mentén. Erre azt követően került sor, hogy a finn határőrség 130-260 kilométer kerítés építését javasolta a határ egyes szakaszain, amelynek teljes hossza 1340 kilométer. A kerítés első szakasza szeptemberben készült el.
 
Alig két héttel Finnország szövetséghez való csatlakozása után a NATO-tagság iránti lelkesedés arra késztette Kauhava városi tanácsát, hogy egyhangúlag megszavazva felajánlotta egy NATO-bázis befogadását. A polgármester elmondta, hogy Kauhava Finnország egyetlen olyan katonai repülőtere, amely központi helyen fekszik a balti országok, a Balti-tenger és az összes északi ország között. Megjegyezte: "Amikor a repülőterünk további hasznosítását fontolgattuk, rájöttünk, hogy a térségben nekünk van a leghosszabb kifutópályánk, és nagyon erős az akarat az ország védelmére".

A NATO bővítése az észak-európai országokkal az USA és az EU céljaiba illeszkedik Putyin inváziója óta: Oroszország feltartóztatása anélkül, hogy az erődemonstráció konfrontációba torkollana.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása után a Balti-tenger lesz a szövetség tényleges "beltengere". Fredrik Lindén, Svédország első tengeralattjáró-flottillájának parancsnoka megjegyezte: "Öt tengeralattjáróval lezárhatjuk a Balti-tengert. Radarjainkkal és fegyvereinkkel lefedjük az érdeklődésre számot tartó területeket".