Az orosz csendes-óceáni erők számára sűrűnek bizonyult az utóbbi pár hónap.  Október 14 és 17 között közös haditengerészeti gyakorlatot tartottak a kínai partnerrel.   A japán kormány jelentése szerint egy tíz orosz és kínai hadihajóból álló raj áthajózott Japán két legnagyobb szigete, a Hokkaidó és a Honsú közötti tengerszoroson.  Ez volt az első alkalom, hogy kínai és orosz hadihajók hajóztak keresztül a Cugaru-csatornán, amely a Japán-tengert köti össze a Csendes-óceánnal, és hivatalosan nemzetközi vizeknek számít.

Ezután a hadihajók célzottan déli irányba vonultak, Japán csendes-óceáni partjainál, egészen Tanegasima szigetéig, ahol Japán űrkilövő létesítményei találhatók.  Végül a hajók megérkeztek a vitatott dél-kínai-tengeri vizekre. 

A Kuril-szigetek további militarizálása

December 2-án aztán az orosz RT hírcsatorna jelentette, hogy Moszkva „Basztyion” típusú mobil, partvédelmi rakétarendszereket telepített a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek egyikére, a Matuára.  Oroszország katonai bázist tart fenn Paramusir szigetén (a Kamcsatkai félsziget déli csücskénél), valamint Iturup és Kunasir szigetein is (Hokkaidó szomszédságában). 

A Kuril-szigetek militarizálása mellett öles léptekkel folyik a Csendes-óceáni Flotta bővítése is: ide 2027-ig 70 új hadihajót akar a Kreml hadrendbe állítani.

Lényeges tényező a szigetek, pontosabban az azokat elválasztó szorosok hadászati értéke, ha nem is Japán, de Oroszország számára mindenképpen. Az orosz Csendes-óceáni Flotta hadihajói, köztük a nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétákat hordozó, csapásmérő tengeralattjárók (SSBN) ugyanis ezeken a szorosokon át juthatnak ki a Csendes-óceánra. A déli Kurilokról való lemondás esetén pedig a szigeteken olyan támaszpontok jöhetnének létre, amelyek elreteszelhetnék az orosz flottaegységeknek ezt az útját.

A zárt város titkai

De Vlagyivosztoktól északra, a Kamcsatka-félszigeten van egy zárt városa a flottának, ahonnan közvetlenül kijuthatnak a hajók az óceánra.  Viljucsinszk kikötőjében állomásozik számos SSBN.  Sojgu védelmi miniszter augusztusban látogatta meg a bázist és december végi határidőt adott azon katonai infrastrukturális felújításokra, amelyek lehető teszik a legújabb fejlesztésű Yasen-M támadó és a Borei-A osztályú SSBN tengeralattjárók állomásoztatását.

Viljucsinszk ezzel kulcsfontosságú része lesz a csendes-óceáni flotta nukleáris elrettentő erejének.  Orosz elemzők szerint a közeljövőben a bázis megkaphatja a hadsereg Poszeidon víz alatti drónját is, amely esetében a fejlesztések a végső fázisban vannak.

Moszkva és Peking reagálása

Moszkva a fejlesztésekkel és a közös kínai hadgyakorlatokkal reagál Japán és a NATO mélyülő kapcsolatára, valamint az AUKUS szerződésre.  Idén több NATO tagállam is gyakorlatozott együtt a japán önvédelmi erőkkel (SDF).  A legprominensebb a brit anyahajó, az HMS Queen Elizabeth látogatása volt Jokoszuka kikötőjébe szeptemberben.

Peking részéről is a megélénkült aktivitás Japán mélyülő katonai együttműködésének szól.  Az Egyesült Államokkal karöltve Japán, Ausztrália és India már évek óta tagjai az egyre nyíltabban Kína-ellenes Négyoldalú Biztonsági Dialógusnak (Quad) nevezett nemzetbiztonsági és katonai konzultációs csoportnak.

A Quad második miniszteri találkozóját tavaly októberben Tokióban rendezték, amellyel a japán politikai vezetés világosan jelezte: keményen kiáll Kína ellen a változó geopolitikai rendben.  Ennek részeként Tokió csatlakozott Új-Delhivel és Canberrával együtt a Kínát elkerülni kívánó szállítási láncok újjáépítési kezdeményezéséhez (Supply Chain Resilience Initiative, SCRI).

A Tajpej körüli egyre forróbb biztonságpolitikai helyzet Tokió számára sem érdektelen.  Tajvan esetleges pekingi kézre kerülése esetén Japán tengeri szállítási útvonalai feletti ellenőrzést átvenné a kommunista óriás. A történelmi gyökerek is mélyre nyúlnak, hiszen Tajvan a Japán Birodalom része volt 1895 és 1945 között.

Japán katonai tervei

Tokió katonai vonalon világos üzeneteket küld Peking felé: jövő tavaszig 5-600 fővel rakétaegységeket állít föl egy, a Kelet-kínai-tenger határán fekvő szigetcsoportra. Egy másik szigetcsoportra a térségben pedig 2023 tavaszáig elektronikus hadviseléssel foglalkozó egységet állítanak fel.

Az ország idei védelmi fehér könyve Kínát és Észak-Koreát nevezi meg biztonsági veszélyforrásnak Japán és a nemzetközi rend számára.  

Egyre nagyobb a katonai feszültség Tajvan körül, illetve erősödik a technológiai rivalizáció Kína és az Egyesült Államok közt, mindez pedig veszélyezteti a békét és a stabilitást a Kelet-ázsiai térségben – írják a hivatalos katonai dokumentumban.  „Fontos, hogy közeli figyelemmel kísérjük a szituációt egy krízis-érzettel, most jobban, mint bármikor korábban. Különösen, ahogy a technológiai területen való verseny egyre intenzívebbé válik”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)