<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A távol-keleti Kamcsatka zárt városának hadikikötőjébe hamarosan megérkeznek az új fejlesztésű, ballisztikus nukleáris rakétákat hordozó tengeralattjárók.  Moszkva újabb rakétaegységek telepítésével és közös kínai haditengerészeti gyakorlattal is reagál Japán és a NATO mélyülő kapcsolatára, valamint az AUKUS szerződésre. Káncz Csaba jegyzete.

Az orosz csendes-óceáni erők számára sűrűnek bizonyult az utóbbi pár hónap.  Október 14 és 17 között közös haditengerészeti gyakorlatot tartottak a kínai partnerrel.   A japán kormány jelentése szerint egy tíz orosz és kínai hadihajóból álló raj áthajózott Japán két legnagyobb szigete, a Hokkaidó és a Honsú közötti tengerszoroson.  Ez volt az első alkalom, hogy kínai és orosz hadihajók hajóztak keresztül a Cugaru-csatornán, amely a Japán-tengert köti össze a Csendes-óceánnal, és hivatalosan nemzetközi vizeknek számít.

Japán is egyre harciasabb (fotó: pixabay.com)Japán is egyre harciasabb (fotó: pixabay.com)

Ezután a hadihajók célzottan déli irányba vonultak, Japán csendes-óceáni partjainál, egészen Tanegasima szigetéig, ahol Japán űrkilövő létesítményei találhatók.  Végül a hajók megérkeztek a vitatott dél-kínai-tengeri vizekre. 

A Kuril-szigetek további militarizálása

December 2-án aztán az orosz RT hírcsatorna jelentette, hogy Moszkva „Basztyion” típusú mobil, partvédelmi rakétarendszereket telepített a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek egyikére, a Matuára.  Oroszország katonai bázist tart fenn Paramusir szigetén (a Kamcsatkai félsziget déli csücskénél), valamint Iturup és Kunasir szigetein is (Hokkaidó szomszédságában). 

A Kuril-szigetek militarizálása mellett öles léptekkel folyik a Csendes-óceáni Flotta bővítése is: ide 2027-ig 70 új hadihajót akar a Kreml hadrendbe állítani.

Lényeges tényező a szigetek, pontosabban az azokat elválasztó szorosok hadászati értéke, ha nem is Japán, de Oroszország számára mindenképpen. Az orosz Csendes-óceáni Flotta hadihajói, köztük a nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétákat hordozó, csapásmérő tengeralattjárók (SSBN) ugyanis ezeken a szorosokon át juthatnak ki a Csendes-óceánra. A déli Kurilokról való lemondás esetén pedig a szigeteken olyan támaszpontok jöhetnének létre, amelyek elreteszelhetnék az orosz flottaegységeknek ezt az útját.

A zárt város titkai

De Vlagyivosztoktól északra, a Kamcsatka-félszigeten van egy zárt városa a flottának, ahonnan közvetlenül kijuthatnak a hajók az óceánra.  Viljucsinszk kikötőjében állomásozik számos SSBN.  Sojgu védelmi miniszter augusztusban látogatta meg a bázist és december végi határidőt adott azon katonai infrastrukturális felújításokra, amelyek lehető teszik a legújabb fejlesztésű Yasen-M támadó és a Borei-A osztályú SSBN tengeralattjárók állomásoztatását.

Viljucsinszk ezzel kulcsfontosságú része lesz a csendes-óceáni flotta nukleáris elrettentő erejének.  Orosz elemzők szerint a közeljövőben a bázis megkaphatja a hadsereg Poszeidon víz alatti drónját is, amely esetében a fejlesztések a végső fázisban vannak.

Moszkva és Peking reagálása

Moszkva a fejlesztésekkel és a közös kínai hadgyakorlatokkal reagál Japán és a NATO mélyülő kapcsolatára, valamint az AUKUS szerződésre.  Idén több NATO tagállam is gyakorlatozott együtt a japán önvédelmi erőkkel (SDF).  A legprominensebb a brit anyahajó, az HMS Queen Elizabeth látogatása volt Jokoszuka kikötőjébe szeptemberben.

Putyin idegesen nézi a kínai térnyerést (fotó: MTI/EPA)Putyin idegesen nézi a kínai térnyerést (fotó: MTI/EPA)

Peking részéről is a megélénkült aktivitás Japán mélyülő katonai együttműködésének szól.  Az Egyesült Államokkal karöltve Japán, Ausztrália és India már évek óta tagjai az egyre nyíltabban Kína-ellenes Négyoldalú Biztonsági Dialógusnak (Quad) nevezett nemzetbiztonsági és katonai konzultációs csoportnak.

A Quad második miniszteri találkozóját tavaly októberben Tokióban rendezték, amellyel a japán politikai vezetés világosan jelezte: keményen kiáll Kína ellen a változó geopolitikai rendben.  Ennek részeként Tokió csatlakozott Új-Delhivel és Canberrával együtt a Kínát elkerülni kívánó szállítási láncok újjáépítési kezdeményezéséhez (Supply Chain Resilience Initiative, SCRI).

A Tajpej körüli egyre forróbb biztonságpolitikai helyzet Tokió számára sem érdektelen.  Tajvan esetleges pekingi kézre kerülése esetén Japán tengeri szállítási útvonalai feletti ellenőrzést átvenné a kommunista óriás. A történelmi gyökerek is mélyre nyúlnak, hiszen Tajvan a Japán Birodalom része volt 1895 és 1945 között.

Japán katonai tervei

Tokió katonai vonalon világos üzeneteket küld Peking felé: jövő tavaszig 5-600 fővel rakétaegységeket állít föl egy, a Kelet-kínai-tenger határán fekvő szigetcsoportra. Egy másik szigetcsoportra a térségben pedig 2023 tavaszáig elektronikus hadviseléssel foglalkozó egységet állítanak fel.

Az ország idei védelmi fehér könyve Kínát és Észak-Koreát nevezi meg biztonsági veszélyforrásnak Japán és a nemzetközi rend számára.  

Egyre nagyobb a katonai feszültség Tajvan körül, illetve erősödik a technológiai rivalizáció Kína és az Egyesült Államok közt, mindez pedig veszélyezteti a békét és a stabilitást a Kelet-ázsiai térségben – írják a hivatalos katonai dokumentumban.  „Fontos, hogy közeli figyelemmel kísérjük a szituációt egy krízis-érzettel, most jobban, mint bármikor korábban. Különösen, ahogy a technológiai területen való verseny egyre intenzívebbé válik”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Véres harcok Kelet-Ukrajnában, Putyin rákos lehet - ez történt ma a háborúban
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 18:24
Már majdnem 30 ezer orosz halt meg az ukránok szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor kihirdette a háborús veszélyhelyzetet
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 17:32
Azonnal megkezdte a munkát az új Orbán-kormány, mely ma tette le az esküjét.   
Makro / Külgazdaság Nem engedhetjük meg a felelőtlenség, a széthúzás és a gyengeség luxusát - mondta Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 17:14
Orbán Viktor a miniszterek eskütétele után a parlamentben is bemutatta új kormányát. 
Makro / Külgazdaság Üzent Berlin az Orbán-kormánynak: fel kell adni a blokádot
Wéber Balázs | 2022. május 24. 16:54
A német alkancellár szerint figyelembe kell venni, hogy az uniós országokat különböző mértékben érintené az orosz olajembargó, ugyanakkor az Orbán-kormánynak fel kell adnia a blokádot. Robert Habeck úgy véli: az embargó fő akadálya Magyarország, de akár hazánk nélkül is elfogadhatják a szankciót. A magyar kormány továbbra is mentességet szeretne kapni a csővezetékes szállításra. Németország eközben már jelentősen csökkentette olajfüggőségét Oroszországtól.
Makro / Külgazdaság Putyin rákos lehet, szanatóriumba kerülhet és nem térhet vissza a hatalomba?
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:34
Az ukrán védelmi tárca és a brit MI6 volt főnöke is megerősítette ezt.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Orbán Viktor Dzsudzsák Balázzsal ünnepli a kormányalakítást
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:23
Átvették kinevezésüket az Orbán-kormány 5.0 tagjai Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Makro / Külgazdaság Importvám kell, nem embargó az orosz olajra - javasolják az osztrákok
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:06
Lehet, hogy ez lesz végül a megoldás?
Makro / Külgazdaság Putyin gigantikus költségvetésű háborúja - mit lépjen most Európa?
Káncz Csaba | 2022. május 24. 14:51
Az Oroszországból származó olaj- és gázimportra vonatkozó vámok alkalmazásával az EU megvédheti energiabiztonságát az átmeneti időszak alatt is, miközben megakadályozza, hogy Oroszország finanszírozza az ukrajnai háborúját. Ezt minősített többséggel lehetne elfogadni, ami azt jelentené, hogy az EU kereskedelempolitikája összhangba kerülne az EU értékeivel, érdekeivel és kötelezettségeivel. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Moszkva vagy Brüsszel az ellenségünk? Merre tovább magyar energiapolitika? - Holoda Attila a Klasszis Klub következő vendége
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 14:31
Orbán Viktor szerint az orosz olaj elleni szankciók felérnek a magyar gazdaságra dobott atombombával. Ez a kijelentés azonban többek szerint erős csúsztatás. Holoda Attila energiapiaci Klasszis Klubunk május 26-i vendége, akivel többek között arról beszélünk, hogy kiváltható-e az orosz olaj? A második Orbán-kormányban rövidebb ideig az energetikáért felelős helyettes államtitkári posztot is betöltő szakemberrel emellett a magyar energiapolitika legfontosabb kihívásait tekintjük át.
Makro / Külgazdaság Minden harmadik ember kérne fizetésemelést
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 11:05
A PwC globális felmérésében megkérdezett munkavállalók közül minden ötödik dolgozó nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg munkahelyet vált a következő 12 hónapban, és több, mint egyhamraduk azt tervezi, hogy fizetésemelést kér. 
hírlevél
Ingatlantájoló