<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
Az új izraeli védelmi miniszter elkötelezett abban, hogy teljesen véget vessen az iráni katonai jelenlétnek Szíriában. Az USA 2016-ban szimulálta a nukleáris válaszcsapást arra az esetre, ha Irán elsüllyesztene egy amerikai anyahajót, vagy vegyi fegyvert használna az amerikai csapatok ellen. Káncz Csaba jegyzete.
Vlagyimir Putyin. Forrás: MTI/AP/Alekszandr Zemlianicsenko

Izrael a héten vendégül látja Putyin elnököt, aki január 7-én már meglátogatta a szír fővárost. Szíria és Izrael politikailag távolodik egymástól, és az orosz elnök tárgyalásai kulcsfontosságúak abban a tekintetben, hogy ezek áthidalhatók legyenek. Kászim Szulejmáni tábornok január 3-i kivégzése és az iráni rezsim elleni teheráni tüntetések arról győzték meg az izraeli vezetést, hogy növelhetik a katonai nyomást a Szíriában állomásozó iráni erők ellen.

Feszült tárgyalás jön

Tel-Aviv a merényletet egy új fejezet kezdetének tartja, amely defenzívába szorította a perzsákat a térségben. Belső információk szerint Naftali Bennett új izraeli védelmi miniszter elkötelezett abban, hogy teljesen véget vessen az iráni katonai jelenlétnek Szíriában. Moszkva elítélte a merényletet, mint a szuverenitás megsértését, de valójában az orosz érdekeknek is jól jön az Iszlám Állam utáni térségben a rendkívül befolyásos tábornok kiütése.

Izrael az elmúlt években megpróbálta megakadályozni az iráni jelenlét meggyökeresedését. A szír polgárháború 8 éve alatt több mint ezer légicsapást hajtottak végre iráni katonai bázisok-, illetve a Hezbollahnak szánt szállítmányok ellen. Tel-Aviv nem akar egy szárazföldi offenzívát megindítani Szíria ellen, de a légierő önmagában nem éri el a stratégiai célt.

A tárgyalások Putyinnal tehát kritikusak, hiszen csak Moszkva és Damaszkusz képes hatékonyan visszafogni az iráni jelenlétet az izraeli határnál. Márpedig éles hangvételű tárgyalások várhatóak, hiszen az orosz elnök minden bizonnyal ellenzi az eszkalációt, beleértve a múlt keddi légicsapást a dél-szíriai T4 légitámaszpont ellen, ahol iráni erők is tartózkodnak.

Áramlanak a fegyverek a térségbe

S noha a nemzetközi közvéleményben az utóbbi napokban olyan érzet keletkezett, hogy Washington és Teherán között enyhült a feszültség, egyes jelek bizony ennek ellentmondanak. A Pentagon ugyanis egy század F15-E típusú vadászgépet irányított a napokban Szaúd-Arábiába. A Szultán Herceg Légitámaszpontról ezek a gépek adott esetben könnyedén csapást mérhetnek iráni szárazföldi célok ellen. Washington már múlt októberben is átirányított egy másik F15-E vadászgép századot az Egyesült Arab Emirátusokban fekvő Al-Dhafra bázisra.

Eközben a norvég hadsereg közölte, hogy az Iránnal folyó konfliktus miatt a Pentagon visszavont mintegy 3 ezer katonát a „Cold Response” nevű hadgyakorlatról, amelyet március 2. és 18. között terveztek megtartani. Az amerikai védelmi minisztérium már 4 ezer katonát a régióba irányított a 82. légideszant hadosztályból, valamint további 2 ezer katonát a USS Bataan helikopterhordozó dokkhajó fedélzetén. Ezen kívül 6 darab B-52-es nehézbombázót irányítottak át Diego Garcia szigetére az Indiai-óceánon (amelyek számára a 4800 kilométerre fekvő Irán hatótávolságon belül van, de a leghosszabb hatótávolságú iráni rakéta sem tudja elérni).

A Newsweek bombája

Azt pedig már William Arkin katonai szakértő szivárogtatta ki a Newsweek múlt heti számában, hogy az amerikai hadsereg 2016-ban a „Global Thunder 17” fedőnevű hadgyakorlat keretében szimulálta a nukleáris válaszcsapást arra az esetre, ha Teherán elsüllyesztene egy amerikai anyahajót, illetve vegyifegyvert használna az amerikai csapatok ellen.

A cikk szerint azóta további fejlesztések történtek és a tervek szerint tengeralattjáróról indított Trident II rakéta juttatná célba a W76-2 típusú robbanófejet. Arkin katonai forrásai szerint Trump elnök karaktere külön veszélyt jelent arra vonatkozóan, hogy Washington Iránnal szemben adott esetben átlépje a nukleáris küszöböt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Mivel járhat Orbán Viktorék újabb visszamenőleges jogalkotása? - A hét videója
Izsó Márton - Csabai Károly | 2021. szeptember 17. 18:44
A hazai hiteltörlesztési moratórium már eddig is világcsúcstartó volt, de ezt a kétes dicsőséget az Orbán-kormány még tovább nyújtotta azzal, hogy egészen 2022. június 30-áig nem kell fizetni a bankok felé az adósságokat - igaz, már csak a rászorulóknak. Azzal is kedvez ugyanakkor a népnek, hogy visszamenőleges hatállyal csökkenti a bankok által a hitelkártyák és folyószámla-hitelkeretek után felszámított kamatot. Heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly arra keresi a választ, milyen hatásai lehetnek e nyilvánvalóan a jövő évi tavaszi választások jegyében meghozott intézkedéseknek.
Makro / Külgazdaság Vegyes hírek jöttek a tengerentúlról
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 17. 17:49
Javult kissé a fogyasztói hangulat szeptemberben.
Makro / Külgazdaság Szlovénia szigorú lesz: csak oltottak dolgozhatnak az állami hivatalokban
MTI | 2021. szeptember 17. 15:57
Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában - jelentette ki Bostjan Koritnik közigazgatási miniszter pénteken Ljubljanában. Hangsúlyozta: a negatív tesz nem lesz elég.
Makro / Külgazdaság London is részt vesz egy tajvani konfliktusban? – Kína éles figyelmeztetése
Káncz Csaba | 2021. szeptember 17. 15:13
A nukleáris tengeralattjárókkal Ausztrália ezentúl képes lesz észrevétlenül járőrözni a Dél- és a Kelet-kínai-tenger forrongó vizein. A brit parlamentben Boris Johnson miniszterelnök tegnap nem zárta ki London katonai részvételét egy esetleges konfliktusban, ha Kína lerohanná Tajvant.
Makro / Külgazdaság Az energiaárak máshol is odavágtak az infációnak
MTI | 2021. szeptember 17. 12:27
A magas energiaárak miatt egy évtizedes csúcsra gyorsult az infláció az euróövezetben augusztusban.
Makro / Külgazdaság Iparűzési adó: a kamara nem bánná, ha maradna a felezés
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 17. 10:19
Eltérő véleményen van az iparűzési adó mértékéről és elosztásáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a főpolgármester-helyettes. Előbbi szerint jó lenne a csökkentett szintet megtartani, ezzel segítve a vállalkozásokat, Kiss Ambrus szerint viszont a kormány fegyelmező eszközként használja a Népszava írása szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Ferenc pápa azt mondta nekünk, "csinálják csak!"
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 17. 08:32
A miniszterelnök szerint a pápa az ő pártját fogta ebben a kérdésben Brüsszel ellen.
Makro / Külgazdaság Bolsonarót nem érdekli a vakcina-kötelezettség, ő oltás nélkül is ott lesz az ENSZ Közgyűlésén
MTI | 2021. szeptember 17. 07:10
António Guterres ENSZ-főtitkár már közölte, hogy az államfők esetében nem tudja érvényesíteni a kötelezettséget.
Makro / Külgazdaság Indulnak az orosz választások
MTI | 2021. szeptember 17. 06:42
Parlamenti és regionális is lesz, talán nem tévedünk nagyot, ha megjósoljuk: Vlagyimir Putyin megőrzi hatalmát.
Makro / Külgazdaság Afrika megrendült biztonsági helyzete – válaszúthoz érkezett a kontinens
Káncz Csaba | 2021. szeptember 16. 18:19
Nigéria és Etiópia óriási, multi-etnikus területének összetartásával küszködik, miközben Nyugat-Afrikát puccsok rázzák meg. A kontinens biztonsági helyzetét évtizedekre el fogja dönteni, hogy az afrikai szervezetek most miként kezelik ezeket az kihívásokat. 
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos