Az Európai Unió november 6-án vetett ki szankciókat Aljakszndr Lukasenka fehérorosz elnökre és további 13 magas rangú tisztviselőre az augusztus elején tartott, vitatott kimenetelű választások ellen tüntetők elnyomása miatt.
A korlátozások Lukasenka legidősebb fiát, a 44 éves Viktort is érintik, aki nemzetbiztonsági tanácsadói szerepet tölt be a fehérorosz kormányban. November 20-án még 7 ország csatlakozott az EU szankciókhoz: Ukrajna, Norvégia, Liechtenstein, Izland, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia.
Új taktika
Múlt vasárnap már 16. alkalommal vonultak tüntetők az utcára a belarusz fővárosban. De egyetlen óriástüntetés helyett kisebb demonstrációt szerveztek Minszk teljes területén.
A fővárosban a tüntetők lakónegyedekben gyülekeztek, hogy a fehér-piros-fehér történelmi zászlók alatt a korábbi nagy menet helyett kisebb csoportokban a belvárosba vonuljanak. A helyi média szerint mintegy húsz, a Nasa Niva független hírportál szerint 60 gyülekezőhely volt Minszk különböző negyedeiben a 0 Celsius-fokhoz közeli téli hidegben és hóesésben.
A Vjaszna (Tavasz) jogvédő szervezet 123 ember nevét tette közzé, akiket őrizetbe vettek. A Telegram üzenetküldő portálon közölt videofelvételek szerint több tüntetőt mikrobuszokba tuszkoltak a biztonsági erők. Médiajelentések szerint a rendőrök követték a tiltakozókat a lakónegyedekben a házak udvarába és könnygázt vetettek be a tüntetők ellen.
Hasonló tüntetéseket tartottak Fehéroroszország más városaiban is, egyebek között Bresztben, Vicebszkben és Hrodnában. A rendőrség – csakúgy, mint egy héttel korábban – mintegy 300 tüntetőt vett őrizetbe.
Gyengülő pozíció Moszkvával szemben
Lukasenka érzi, hogy mind nemzetközileg, mind belpolitikailag rendkívül ingatag lábakon áll a hatalma, így egyre kevésbé tud ellenállni Moszkva diplomáciai és katonai nyomásának. Múlt pénteken mosolyogva, maszk nélkül látogatta meg a főváros egyik kórházának koronavírusos részlegét. Ott mindenkit meglepve kijelentette, hogy amint egy új alkotmány életbe lép, ő már nem is akar államelnök lenni – holott eddig folyamatosan azt hangoztatta, hogy újra akarja magát jelölteni egy előrehozott elnökválasztáson.
Lukasenka megerősítette, hogy az új alkotmány az eddig szinte korlátlan elnöki hatalmat korlátozni fogja. Erősödni fog ugyanakkor a törvényhozás és a kormány szerepe.
Hirtelen utalása a korábban megígért – majd kissé elfelejtett – alkotmányos reformra egészen bizonyosan Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nappal korábbi látogatásával függ össze. Lavrov volt szíves emlékeztetni Lukasenkát szeptemberi válságtalálkozójára Szocsiban, ahol Putyinnal megállapodás született. Moszkva ugyanis a belarusz alkotmányos reformot nagyon fontosnak tartja a helyi társadalom szempontjából és a Kreml nagyon szívesen segít ennek a reformnak a lebonyolításában.
Lukasenka szavai és Lavrov látogatása arra mutatnak, hogy Putyin és köre az alkotmányos reformot első lépcsőnek tekinti a belarusz hatalomváltás folyamatában, ahol a következő lépcsőfok lehet egy új, legitimebb, oroszbarát elnök pozícióba segítése. Ezután jöhet mindezek megkoronázásaként a két állam közötti szorosabb integráció.
Lukesenka az elmúlt években ellenállt Moszkva azon törekvésének, hogy a két állam mélyebb politikai unióra lépjen. Ez most, megrendült helyzetében végzetesnek is bizonyulhat számára.
A fegyverletétel megtörtént
Katonai vonalon a belarusz rezsim már egy hónapja gyakorlatilag lerakta a fegyvert. Szergej Sojgu orosz és Viktor Krenyin belarusz védelmi miniszter október 27-én megállapodott egy közös katonai doktrínában, egyben bejelentették egy orosz-belarusz „regionális katonai erő” létrehozását. Sojgu azt is bejelentette, hogy Moszkva és Minszk tervei között szerepel egy közös regionális légvédelmi rendszer létrehozása.
Putyin 2021-ben minden bizonnyal tovább növeli az orosz hagyományos katonai erők felvonulását Belaruszban. A két miniszter megegyezett, hogy a ’Zapad 2021’ fedőnevű stratégiai készültségi gyakorlatot közösen rendezik a két ország területén, valószínűleg szeptemberben.
Lukasenka ellenfelei eközben nemcsak az utcákon tartják a frontot, hanem a nemzetközi diplomáciában is. Az ellenzék vezetője, a Litvániában száműzetésben élő Szvetlana Tyihanovszkaja rendszeresen látogatja az európai fővárosokat és tanácsadó csapata reméli, hogy hamarosan Joe Biden is fogadhatja majd Washingtonban. Ez bizony könnyen be is következhet, hiszen amerikai biztonságpolitikai körökben nő a feszültség azzal kapcsolatban, hogy eddig sem Kirgizisztán válsága során, sem a Dél-Kaukázusban, sem Belaruszban nem tudott az amerikai diplomácia labdába rúgni.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
