|
| (Fotó: Sxc.hu) |
A második világháború végén az USA-vezetésével létrehozták azt a pénzügyi rendszert, amely többé-kevésbe a mai napig fennáll. Egy új globalizációs korszak hajnalán ennek keretében Washington és szövetségesei fölállították a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bankot (amely ma a Világbank-csoport öt szervezetének egyike). Kiemelt hatalmat adtak Washingtonnak azáltal, hogy a rendszer középpontjába az amerikai dollárt állították, mely így a világ tartalékvalutájává vált.
Titkos paktum Rijáddal
A dollár tartalékvaluta státusza számos előnnyel jár Washington számára más országokkal szemben. A világ legfontosabb árucikkeivel még mindig főként dollárban kereskednek, akkor is, ha azokat nem az Egyesült Államokban állítják elő. Szaúd-Arábiát például egy titkos megállapodás keretében már az 1970-es évektől kötelezte Washington, hogy kizárólag dollárban kereskedjen olajával és aztán a megszerzett jövedelmet amerikai államkötvény vásárlásra fordítsa.
A jelenlegi dolláralapú rendszernek köszönhetően az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve más országokhoz képest büntetlenebbül képes felhalmozni hatalmas adósságokat – itt kiemelendő, hogy az amerikai államadósság éppen a napokban lépte át a 20 ezermilliárd dollárt. Ez a pénzügyi dominancia ugyanakkor azt is lehetővé teszi Washingtonnak, hogy sikeresen hajthassa végre saját geo-stratégiai céljait világszerte.
Orosz-kínai-venezuelai tengely
A nagyhatalmi feszültségek újjáéledésével párhuzamosan azonban egyre többen törekednek már nyíltan is a dollár-hegemónia aláásására. Putyin elnök 10 napja arra utasította a kormányt, hogy jövőre már a rubel legyen minden orosz kikötőben a fő elszámolási valuta. Az orosz elnök utasítása illeszkedik Rjabkov orosz külügyi államtitkár azon augusztusi bejelentéséhez, miszerint az újabb amerikai szankciókra válaszul Moszkva megkezdte leválását az amerikai fizetési rendszerről (SWIFT) és a dollárról, mint elszámolóvalutáról. Valójában Moszkva és Peking már idén tavasszal bejelentette, hogy több fronton is megtörni igyekszenek az amerikai dollártól való függőségüket a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén. A formális együttműködés keretében az Orosz Központi Bank ezért március 14-én megnyitotta első külföldi irodáját Pekingben.
|
| Káncz Csaba |
Japán híradások szerint Peking heteken belül megindítja az olaj határidős kereskedelmét, amelyet jüanban áraznak be és a kontraktus szabadon konvertálható aranyra. Mivel Kína a világ legnagyobb olaj-importőr országa, az új irányadó elszámolás hamarosan a legfontosabb lehet Ázsiában. A kőolajat a világpiacon általában a Brent és a West Texas Intermediate határidős kötéseihez kapcsolva árazzák és mindkettő dollárban kerül elszámolásra.
Az új kínai időszámításnak már meg is érkeztek az előszelei, hiszen Venezuela két hete olajárait már kínai jüanban adja meg, Maduro elnök bejelentését követően, miszerint gazdaságát megszabadítja „az amerikai imperialista rendszertől”. A hivatalos indoklás szerint Caracas ezzel próbálja meg átvészelni az országa ellen kivetett amerikai szankciókat. Egy hete pedig azt jelentették be a megroggyant dél-amerikai országban, hogy a Pdvsa, a venezuelai állami olajvállalat és a China National Petroleum Corporation állami olajvállalat közösen fektet be 10 milliárd dollárt a venéz olajiparba.
Káncz Csaba jegyzete.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
