A Kreml továbbra is bízik abban, hogy a Nyugat egyre növekvő kiadásai Ukrajna fenntartására ösztönözni fogják a nyugati vezetőket – köztük Biden elnököt is –, hogy alaposabban fontolják meg a konfliktus békés rendezésének lehetőségét.
Mi várható Oroszországtól a téli harcok során?
A háború során Oroszország eddig kevéssé bizonyult hatékonynak harci műveletek végrehajtására. Ezen Moszkva egyik napról a másikra, illetve a tél folyamán nem változtathat. Oroszország legjobb erőit a konfliktus során megtizedelték, és most egyre inkább a képzetlen hadkötelesekre támaszkodik.
Hasonlóképpen, Moszkva kimeríti fegyvereinek nagy részét, mivel az ellenük irányuló nemzetközi szankciók korlátozzák Oroszország háborús termelését. Iránon kívül kevés nemzet nyújt katonai segítséget Oroszországnak. Az orosz hadsereg ma kevésbé képzett, alacsonyabb a morálja, és lényegesen kevesebb fegyverrel és lőszerrel rendelkezik, mint a háború elején.
Ennek eredményeként Oroszország nem képes nagyszabású támadásokat végrehajtani, és nem marad más lehetősége, mint folytatni azt, amit eddig: rakétacsapásokat végrehajtani olyan célpontok ellen, amelyek vagy védtelenek, vagy csekély stratégiai értéket képviselnek. Oroszország lehetőségeit tovább korlátozva ezek a csapások a háború előrehaladtával egyre kevésbé hatékonyak.
A háború elején a legtöbb orosz rakéta átjutott Ukrajna korlátozott légvédelmén. A nyugati légvédelmi rendszerek segítségével Ukrajna októberben az orosz rakéták 50 százalékát lőtte le, ezekben a napokban pedig már több mint 80 százalékát elfogja.
A tél nem befolyásolhatja az ilyen típusú harci műveleteket. A hó azonban hatással lesz Oroszország amúgy is túlfeszített és alulteljesítő logisztikai rendszerére, és a hideg tovább rontja – ha ez egyáltalán lehetséges – a rosszul felszerelt és alulképzett orosz katonák amúgy is alacsony szintű morálját.
Mi várható Ukrajnától a téli hadjárat során?
Kisebb hadseregként Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy súlyos veszteségeket szenvedjen el. Eddig azt a stratégiát alkalmazta, hogy megvédi a területet, amikor tehette, visszavonul, amikor kell - hogy megőrizze a harci erejét -, és támad, amikor a lehetőségek kínálkoztak.
Ukrajna hatékonyan alkalmazta ezt a stratégiát Kijev védelmében a háború első hónapjában, valamint az idén szeptemberi ellentámadás során, hogy visszaszerezze Harkiv és Herszon megyét.
Fel kell tenni egy fontos kérdést. Miért kellett hat hónap, hogy Ukrajna elindítsa ellentámadását?
Ennek egyik oka minden bizonnyal az, hogy Ukrajnának több hónapot kellett várnia arra, hogy a megígért nyugati segély megérkezzen a bázisaira. Ezen kívül jelentős tényező a nagy ellentámadások megtervezéséhez, valamint az utánpótlás, felszerelés és erők elhelyezéséhez szükséges hosszú idő.
Az a tény, hogy Ukrajna egymás után hajtotta végre az ellentámadásokat, arra utal, hogy Ukrajnának nincs megfelelő harci ereje két nagyszabású ellentámadás egyidejű lebonyolításához. Kijevnek időre lesz szüksége ahhoz, hogy átcsoportosítsa, átalakítsa és megtervezze következő nagyszabású hadműveletét.
Így észszerűnek tűnik, hogy Ukrajnának legalább 30-45 napot – esetleg többet – kell várnia, mire készen áll a következő ellentámadás végrehajtására, amely már a tél dereka lenne. Míg télen nehéz lehet egy támadást végrehajtani, a tavaszi terepen való mozgás lehetetlenné válhat, amint azt az oroszok a kezdeti, sáros és nedves terepen történt inváziójuk során felfedezték.
Észszerűnek tűnik azt a következtetést levonni, hogy Ukrajna meg akarja indítani a következő ellentámadást, miközben a talaj még fagyos – és az orosz csapatok morálja a mélyponton van az invázió óta.
A jövő évi felkészülés
Ukrajnának fejlesztenie kell képességeit és kapacitását a 2023-as jelentős offenzívák előkészítésében a nyugati partnerektől érkező megnövelt segélyek révén. Erről egy szeptember 7-én megjelent cikkben Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mikhajlo Zabrodszkij, a légierő korábbi főparancsnoka kijelentette, hogy a 2023-as sikeres offenzívákhoz Ukrajnának 10-20 új gépesített dandárt kell létrehoznia.
Mindenesetre jelenleg nyilvánvaló, hogy az ukrán-orosz háború következő szakasza további képesség- és kapacitásbefektetéseket igényel a nyugati partnerektől, hogy az idei ősz ukrán sikersorozatát a csatatéren folytatni lehessen.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
