Az eddigi összesítések alapján tizenkilencen meghaltak és 105-en megsebesültek az Ukrajnára mért tömeges orosz légicsapásokban hétfőn - közölték a helyi hatóságok a Telegramon kedden. A korábbi hírek tizennégy halottról szóltak.
A hétfői légitámadás volt a legkiterjedtebb az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. Június vége óta először Kijevet is támadták. A rakéta- és dróntámadások lakott területeket és polgári infrastruktúrát értek.
Országszerte több mint háromszáz település maradt elektromosság nélkül, miután a támadásokban megsérült az áramhálózat. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelezte: tizenegy fontos létesítmény rongálódott meg nyolc térségben, a fővároson kívül. Ukrajna bejelentette, hogy a támadások nyomán felfüggeszti az áramszállítást Európa felé. A légicsapásokat az ENSZ és számos ország elítélte.
Kedd reggel az oroszok újabb csapásokat mértek Zaporizzsja városára, ahol az elmúlt hetek támadásai hatalmas pusztítást végeztek. Tizenkét Sz-300-as rakéta hullott a polgári infrastruktúrára, és egy ember életét vesztette - tájékoztattak a hatóságok. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a hétfői támadás válasz volt a Krím félszigetre vezető hídon elkövetett robbantásra, amelynek végrehajtásával Ukrajnát vádolta meg.
Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek - derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, amelyet a varsói elnöki hivatal tett közzé.
"Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el" - szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.
(MTI)
Egyértelműen szabotázs okozta a tüzet a hét elején a skarzysko-kamiennai drónalkatrészgyártó üzemben. 
