Miközben tegnap riadót fújt a Magyar Orvosi Kamara azzal, hogy járványügyi szigorításokat szeretne elérni, egy másik fronton sem álltak le a munkával. Múlt héten írtunk arról, hogy belső kérdőívet küldött szét az orvosok körében a MOK, melyben olyan érzékeny adatokra voltak kíváncsiak (szigorúan feltüntetve, hogy ez akár ki is hagyható), mint a havi nettó keresetük nagysága, vagy hogy elfogadnak-e hálapénzt. Még soha nem készült ilyen transzparens "átvilágítás" az orvostársadalomról. A MOK most közzétette a felmérése eredményeit.
A MOK kérdőívére válaszolva
az orvosok 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a törvény jelen formája számára nem elfogadható, de jelentős módosítások mellett diszkrét többsége, 57 százalék el tudná fogadni az új jogviszonyt.
A közellátásban dolgozó orvosok több mint kétharmada névvel vállalta, hogy az új jogviszonyt nem fogja aláírni. A közellátást elhagyni tervező orvosok 37,4% a magánegészségügyben kíván elhelyezkedni,
a válaszadók több mint egyharmada pedig a szerződés aláírása helyett inkább az ország vagy az ágazat elhagyását választaná.
A kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig is kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes.
- A magyar szakorvosok 52 százaléka ugyanis kettő vagy több állásban dolgozik.
- Az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását.
- A magyar orvosok 58 százaléka a heti 48 órás EU-s direktívát, 20 százalék pedig a magyar törvényben maximalizált heti 60 órás óraszámot is meghaladóan dolgozik.
- szinte a teljes orvostársadalom (98.9 %) a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni
- Magánrendeléssel a szakorvosok 37 százaléka rendelkezik, a medián heti 6 óra, tehát nem ezt érinti elsősorban a törvény által kijelölt másodállás korlátozás, hanem a közegészségügyben kezelt betegek maradhatnak orvos nélkül.
- Az orvosok átlagos bevétele havonta minden túlmunkával nettó 581.327 forint, ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270.000 forint volt.
- A kamara bértábláját az orvosok 80 százaléka megfelelőnek találta, a bértáblával a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek.
- A kérdőív alapján az orvosok 64.2 százaléka nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200 ezer forint felett jutott ilyen jövedelem kiegészítéshez, de 63.3 százalékának ez a bevételi forma havi 50 ezer forintnál alacsonyabb bevételt jelent. A férfi orvosok és az idősebb kollégák kétszer akkora arányban fogadnak el hálapénzt, mint a nők és a fiatalabbak. (A kérdőív e kérdésére a válaszadási arány viszonylag alacsony volt, így a következtetések csak tájékoztató jellegűek, a probléma nagysága továbbra is rejtett maradt).
A kérdőívet kitöltők 99 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamarát a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába érdemben vonja be, ám a Kamara a mai napig egyetlen rendeletalkotással kapcsolatos egyeztetésre sem kapott meghívást, így jelen pillanatban a kormány szándékai ismeretlenek.
A Kamara úgy látja, hogy csak velük együtt, az orvosok felé transzparensen kivitelezett megegyezéssel lehet megnyugtatóan rendezni a helyzetet, ahogy a szakdolgozókat képviselő Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szempontjait is figyelembe kell venni.
Az orvostársadalom az egészségügyi szakdolgozókkal karöltve ezután is minden tőle telhetőt megtesz a járvány elleni harcban a betegek gyógyulásáért. Az új jogviszonyt alá nem írók sem vonják ki magukat a küzdelemből. A törvény egészségügyi dolgozók által nem elfogadható formája vagy egyeztetés nélküli módosítása azonban egyértelműen a magyar társadalom egészségügyi ellátásának súlyos károsodásához vezet már rövid távon is.
Mindeközben a járványügyi helyzet romlik, az orvostársadalomnak erre a hatalmas kihívásra kellene koncentrálnia. A Kamara válaszokat vár az egy hete elküldött kérdéseire és a hét végéig a törvénymódosítási javaslatokról szóló tárgyalás időpontjának kitűzését, a végrehajtási rendeletek előzetes ismertetését.
Emlékeztetőül: A Magyar Orvosi Kamara konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:
- A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal.
- A másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
- Az általunk készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
- A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyban
- A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászattal való kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának megtartása)
- Az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
