A tüntetők szerint a tarthatatlanná vált a nagy energiaigényű iparágak helyzete: az ágazatban szinte teljesen leállt a termelés, már több ezer alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra. A dél-romániai Slatinán működő Alro alumíniumgyár az ország legnagyobb energiafelhasználójának számít, a magas energiaárak miatt azonban kevesebb mint harmadára kényszerült csökkenteni a termelést, 700 alkalmazottját már hazaküldte, év végéig pedig további 1500-at küld kényszerszabadságra. A Duna torkolatvidékén, Tulceán üzemelő Alum timföldgyár már leállt: ott 570 ember maradt munka nélkül.
Az alumíniumipari vállalatok küldöttei idén másodszor tüntettek Bukarestben az energiaárak korlátozását követelve, most azonban a galaci, zilahi, aranyosgyéresi, vajdahunyadi, targovistei és calarasii kohászokat - mintegy 30 ezer munkást - képviselő Metarom szakszervezet is csatlakozott hozzájuk.
A több száz szakszervezeti képviselő magyarázatot és megoldást követelt a szaktárcától az energiaárak - szerintük indokolatlan - emelkedésére, és Virgil Popescu energiaügyi miniszter leváltását követelték.
Petíciójukban úgy fogalmaztak: a tárcának nem az energiapiac 40 kereskedőjének gazdagodását, hanem a több tízezer munkahely védelmét kell szem előtt tartania. Rámutattak: az iparág nem maradhat versenyképes egy olyan piacon, ahol a külföldi konkurensek legfeljebb 50 dollárt (19 550 forint) fizetnek a villanyáram megawattórájáért (MWh).
A bukaresti tőzsdén pénteken ennek hatszorosába, 1486 lejbe (306 dollár) került 1 MWh villamosenergia, de héten volt olyan nap, amikor megawattóránként 2560 lejes áron kereskedtek a villamos energiával.
A szakszervezetek az ipari fogyasztók számára is árkorlátozást követelnek, de erre aligha lesz fedezet: a bukaresti kormány a lakosság esetében is arra kényszerült, hogy szeptembertől 15 százalékkal csökkentse a hatósági ársapkával vásárolható energiamennyiséget.
Bendarzsevszkij Anton reagált az amerikai lépésre. Az amerikai és az európai szankcióknak együtt kell mozogniuk. 
