- Az orosz hadsereg Avgyijivkától északra két irányban indított támadást és elért nemi területi nyereséget az új év első napján. Sztepova falut továbbra sem tudták elfoglalni.
- Bahmuttól délre az előbbihez hasonlóan pár száz métert jutottak előre az oroszok azon a területen, amelyet az ukrán hadsereg 2023 tavaszán szabadított fel a megszállás alól.
- Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a The Economistnak adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy nem történtek lépések a háború tárgyalásos lezárásának irányába. Ha a Kreml olyan jelzéseket küld, hogy kész befagyasztani a harcokat a jelenlegi frontvonalon, az csak annyit jelent, hogy ideiglenesen kifogytak az erőforrásokból azok folytatásához.
- Zelenszkij szerint a Krímben folyó csata a háború legforróbb része. Ezt a megjegyzését nem részletezte. Az ukrán hadsereg legfőbb célja most a frontvonal közelében lévő nagyobb városok védelmének biztosítása Harkivtől Herszonig.
- Kanada további légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának. Norvégia kivételt tesz Ukrajnával az alól a szabálya alól, hogy nem ad fegyvereket olyan országoknak, amelyek háborúban állnak másokkal.
- A Times arról írt, hogy az EU és az Egyesült Királyság között egyeztetések folynak arról is, hogyan pótolnák az Egyesült Államok részvételét, ha az amerikai elnökválasztást Donald Trump volt elnök nyerné, és megvonná az USA támogatását. A felek egyetértenek abban, hogy nem hagyhatják Putyint nyerni a háborúban.
- Az év végén kialakult adok-kapok csapások különösen veszélyesek a háború eszkalálódása szempontjából – mondta Paul Stares konfliktuskezeléssel foglalkozó szakember, a Council of Foreign Council munkatársa. Az intézet Global Conflict Tracker weboldalán, amelyet naponta frissítenek, jelenleg 30 háborús konfliktust követnek. Ennek alapján az ukrán-orosz konfliktus elmélyülhet azzal, hogy a szárazföldi katonai csetepaték átcsapnak Oroszország területére. A szakértő emellett az Egyesült Államokban közelgő elnökválasztás kapcsán erősödő erőszakot látja 2024 egyik legsúlyosabb konfliktus kockázatának.
Hibrid háború zajlik Ukrajnában abban az értelemben, hogy van egy valóságos, és emellett egy propaganda része – monda Scott Lucas nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó dublini professzor. Az utóbbiban az oroszok és számos külföldi csatlósuk azt akarja elhitetni a nyugati közvéleménnyel, hogy Ukrajna végül vereséget fog szenvedni, a nyugati támogatás elenyészik. A kérdés 2024-ben az lesz, hogy ezt mennyire sikerül elültetni az emberek tudatában, miközben az ukránok valójában sikeresen állnak ellen az irdatlan orosz nyomásnak.
- A ukrán hadsereg tanulhat a hibáiból, amiket a 2023 nyarán elkövetett, és építhet arra, amit a Fekete-tengeren nyugati medencéjében elért 2024-ben – mondta Frank Ledwidge hírszerzési szakértő, aki egyaránt szimbolikus, taktikai sikernek tartja az ukránok részéről az orosz hadihajók megsemmisítését, illetve orosz részről Marinka elfoglalását és Avgyijivka várható elfoglalását. Utóbbi szerinte csak idő kérdése. Az Egyesült Államok azt fontolgathatja, hogy teljesen újrafegyverzi az ukránokat – mondta a jövőt fürkészve. Vannak elraktározott harci járművek és terepjárók, amelyeket odaadhatnak, mert a legvalószínűbb konfliktusban Kína ellen Tajvan körül, amiben a haditengerészet venne részt, a hadseregnek nem lenne rá szüksége.
- A kijevi kormány legfontosabb döntése az volt az év utolsó harmadában, hogy az orosz védelmi vonalakhoz hasonlóakat épít a front nyugati oldalán – folytatta a szakember. Ezt nehéz lehetett belátni, mert az ukrán vezetés prioritása nyilván az elvesztett területek visszafoglalása. Ez azonban jelenleg irreális cél.
- Az ukrán hadsereg 2023-as sikereivel kapcsolatos egyes amerikai előrejelzések, például hogy felszabadíthatják a Krímet vagy akár csak eljuthatnak Tokmakig, ami 50-60 kilométerre van a fronttól, eleve irreálisak voltak – véli Ledwidge. A háború legalább 2026–2027-ig tarthat, és az ukrán katonaságot olyan szintre kellene hozni, hogy ezt követően elrettentő erőt jelentsen az oroszokkal szemben.
- A Fekete-tengeren elszenvedett orosz veszteségek alááshatják Vlagyimir Putyin államfő tekintélyét a közelgő 2024. márciusi elnökválasztás előtt – mondta Rod Thornton a brit King’s College hadtudományokkal foglalkozó professzora. Egyetért azokkal a szakértőkkel, akik szerint az orosz sikereknek a keleti fronton inkább pszichológiai hatásuk van.
- Minden második orosz azt akarja, hogy a háború érjen véget 2024-ben – adta közre közvélemény-kutatásának eredményét a Russian Field intézet. A megkérdezettek hat százaléka orosz győzelmet szeretne látni.
- Kilencperces videót tett közzé a Telegram közösségi portálon a besorozott katonák anyjainak és feleségeinek Put’ Domoi (Út haza) mozgalma, amelyen a szentpétervári Maria Iskova azt mondja, hogy „a férfijaink a semmiért halnak meg”. Állítása szerint Berdjanszkból, egy megszállt ukrán városból jelentkezett, ahova azért utazott, hogy a férjével szilveszterezzen. A férfi társai tájékoztatták arról, hogy a férje meghalt a harcokban. A videót rövid idő alatt 25 ezren nézték meg.
- Majdnem 5600 orosz katona került bíróság elé dezertálás és egyéb szolgálatmegtagadások miatt 2023-ban – jelentette a Mediazona független hírportál. Egy évvel korábban, 2022-ben 1000, 2021-ben kicsit több mint 600 ilyen eljárást folytatott le a hadbíróság.
- A szerb kormány megköszönte az orosz hírszerzésnek a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatos információkat. A Szerbiába emigrált oroszokra sokkolóan hatott ez a hír. Attól tartanak, hogy választott hazájuk a Kreml szoros ellenőrzése alá kerül.
Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times, Times Radio
Az elnök nem is volt ott. 
