Már decemberben megérkezhetnek az új, B61-12-es jelzésű atombombák az európai bázisokra, derítette ki a Politico, amelynek a birtokába jutott egy ezzel foglalkozó diplomáciai irat. A fegyvereket eredetileg jövő tavasszal kezdték volna átszállítani Európába, de a Pentagon úgy döntött, hogy felgyorsítja az eseményeket, és már az év vége előtt elindul a program.
A B61-es jelzésű atombombát még 1963-ban tervezték, 1968-tól gyártották, és összesen több mint 3 ezer darab készült belőle. Ahhoz, hogy a fél évszázados bombák egész mostanáig szolgálatban maradhattak, több felújítási, modernizációs programra volt szükség, ebből korábban 11 zajlott le, most pedig éppen a 12. van soron. Ennek előkészületei, a szükséges tesztek évek óta zajlanak, és végül némi elhúzódás után idén tavasszal kezdődhetett meg a modernizált bombák gyártása, amelyekből összesen közel 500 darabot fognak elkészíteni.
Pontosabb, rugalmasabb bevetést tesz lehetővé a változtatás
A módosítások nem érintik a B61-esek robbanófejeit, hanem egyrészt a bombák biztonságosságát és megbízhatóságát javítják, másrészt felszerelhetővé teszik a bombát számos amerikai és NATO-szövetséges repülőgépre, például a B-2 és B-21-es bombázókra, vagy F-16-os, F-35-ös, illetve Tornado vadászgépekre is. További fontos módosítás, hogy a bomba a késleltetést szolgáló ejtőernyő helyett új fejlesztésű vezérsíkokat kap, ezek minimális manőverező képességet is adnak a levegőben zuhanó fegyvernek, és összességében, egy szakértő szavai szerint „jelentősen magasabb pontosságot” biztosítanak a B61-es bombáknak.
Maga a változatlanul hagyott robbanófej egyébként önmagában is egy érdekes konstrukció, mivel hatóereje „állítható”, méghozzá nagyjából a 0,3 és az 50 kilotonna közötti tartományban. (Csak viszonyítási alapként: a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák 15, illetve 20 kilotonnás robbanóerővel bírtak.) Ez alapján a bomba akár nagyon korlátozott taktikai célokra is bevethető, de komoly pusztításra is képes lehet, adott esetben egy várost is le képes radírozni a térképről.
Európai, pontosabban német, olasz, belga, holland és török bázisokon nagyjából száz darab B61-es bombát tárolnak jelenleg, a programban ezeket tervezik lecserélni a modernizált verzióra (persze ezek sem az eredeti, 50-60 évvel ezelőtti változatok már, hanem a korábbi 11 fejlesztési program „termékei”). A tervek szerint a mostani modernizáció lefutása után már az egész világon csak a B61-es bomba 11-es, illetve 12-es verziószámú változatai maradnak hadrendben. Előbbi, tehát a B61-11 „bunkerromboló” képességekkel is rendelkezik, tehát föld alatti, megerősített célpontok ellen is bevethető, ez a 12-es fejlesztési programban felújított bombákra nem lesz igaz, ezek csak a földfelszínen, illetve nagyobb magasságokban detonálhatóak hatékonyan.
Kinek szól az üzenet?
A Politico birtokába jutott diplomáciai iratok szerint a jövő tavasz helyetti gyorsított, már most decemberben megkezdődő szállítási ütemtervről amerikai tisztviselők egy brüsszeli, zártkörű megbeszélésen tájékoztatták a NATO-tagállamok képviselőit. A lépés természetesen azért kap kitüntetett figyelmet, mert az ukrajnai háború kapcsán folyamatosan napirenden van a kérdés, hogy Oroszország rendszeres fenyegetőzésének megfelelően bevet-e esetleg nukleáris fegyvereket, és ha igen, erre milyen választ adna a NATO. Ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk, egy ilyen esetben a legvalószínűbb forgatókönyv egy pusztítónak szánt, de nem nukleáris válaszlépés lenne, ám ha elindul az eszkaláció egy ilyen félelmetes köre, akkor természetesen nem lehet kizárni azt sem, hogy egy ponton a NATO is nukleáris fegyverek bevetésére kényszerül.
Ennek ellenére a Pentagon szóvivője, Patrick Ryder a Politico a mostani lépést firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy annak nincs köze az ukrajnai helyzethez.
„Miközben nem fogunk megosztani részleteket a nukleáris arzenálunkkal kapcsolatban, a B61 nukleáris fegyverek modernizácója évek óta tart, és a régebbi fegyverek biztonságos és felelősségteljes lecserélése a fejlesztett, B61-12-es verziókra egy régóta tervezett és ütemezett modernizációs erőfeszítés része. Semmilyen módon nincs kapcsolatban az Ukrajnában zajló eseményekkel, illetve nem volt felgyorsítva semmilyen módon”
- állította Ryder. Ennek ellenére sokan úgy látják, hogy a felgyorsított csereprogram igenis üzenetértékű Ukrajnával kapcsolatban, ám az üzenet nem Oroszországnak, hanem az európai NATO-szövetségeseknek szól.
„Én arra tippelnék, hogy ez inkább a NATO, mintsem Oroszország felé irányul. A régebbi B61-ek itt vannak. Az oroszok ezt tudják. Teljesen jól működnek. Az újak újabbak lesznek, de ez nem akkora különbség. De ez is egy módja a biztonságérzet növelésének a szövetségesekben, amikor különösen fenyegetve érzik magukat Oroszország által”
- mondja Tom Collina, a nukleáris fegyverek leszereléséért küzdő Ploughshares Fund egyik igazgatója. Ezt mutatja az is, hogy a dokumentum szerint a fent említett megbeszélések során 15 NATO-tagállam fogalmazott meg aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy „nem szabad engedni Putyin nukleáris zsarolásának”.
Egy ilyen kiélezett helyzetben persze bármilyen, a nukleáris fegyvereket érintő lépés kitüntetett figyelmet kap, és értelmezhető a helyzet eszkalációjának is. Collina szerint is ez a helyzet, de ettől tart Hans Kristensen, a Nuclear Information Project igazgatója is, aki a csereprogram felgyorsításáról ezt mondta:
„Furcsa lenne ez a sietség. Azt mondogatják, hogy nem válaszolunk erre a helyzetre nukleáris fegyverekkel. Nem hiszem, hogy erre az útra szeretnének lépni.”
Mindenesetre a kiszivárgott hírekre reagált Oroszország is. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette:
„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Európában található nukleáris fegyverek, köztük a szabadeséses bombák modernizációjára vonatkozó terveket. Az Egyesült Államok felújítja ezeket, növeli pontosságukat és csökkenti a nukleáris robbanófej erejét, ezzel ’harctéri fegyverekké’ teszi e bombákat, lejjebb szállítva a nukleáris küszöböt.”
Ez persze nem úgy túlságosan megnyugtató megfogalmazás, de kis túlzással azért azt is mondhatnánk, hogy ennél jóval fenyegetőbb kijelentéseket is tesznek naponta-hetente orosz politikusok nukleáris fegyverekkel kapcsolatban, így talán nem feltétlenül érdemes túl komolyan venni. Arról például Grusko már nem tett említést, hogy ugyanennek a modernizációs programnak a részeként az Egyesült Államok hamarosan végleg leszereli a sokkal nagyobb, megatonnás hatóerejű nukleáris bombáját, a B83-ast, illetve a legújabb tervek szerint leállítják a még a Trump-kormányzat idején indított, nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető, tengeralattjáróról indítható cirkálórakéták kifejlesztésére indított programot is.
Félidőhöz közeledve is vannak izgalmak. 
