Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Ha (és amikor) egy új, technokrata palesztin vezetés alakul, és az izraeli katonai műveletek megszűnnek a Gázai övezetben, a figyelem újra a Szaúd-Arábia és Izrael közötti megállapodásra fog összpontosulni, amelyet a Biden-kormányzat prominensei továbbra is szorgalmaznak. A Gázában zajló szörnyű pusztítás rámutatott, hogy szükség van egy új békefolyamatra, amelynek középpontjában a palesztinok állnak, amit az Ábrahámi Megállapodások nyilvánvalóan nem tudtak biztosítani. Káncz Csaba jegyzete.

Izrael ötödik hónapja háborúzik a Gázai övezet ellen, miközben folyamatos nemzetközi nyomás nehezedik a tűzszünetre. Szaúd-Arábia ennek kapcsán a figyelem középpontjába került: mi lesz a következő lépés, mind az esetleges palesztin állam keretrendszerével, mind az Izraellel való normalizáció sokat hangoztatott kilátásával kapcsolatban? Míg a szaúdi vezetők a múltban is tettek erőfeszítéseket a palesztin-izraeli kérdések méltányos megoldásának biztosítására - mint például az 1981-es „Fahd Terv” és a 2002-es „Arab Békekezdeményezés” -, a jelenlegi felállás már másnak tűnik.

A királyságnak ugyanis jelenleg nagyobb befolyása van a regionális és nemzetközi partnereknél, beleértve a Biden-kormányzatot is, amely továbbra is egy szaúdi-izraeli megállapodást szorgalmaz a novemberi amerikai elnökválasztás előtt.

Az a kérdés, hogy hogyan, mikor és hol játsszák ki a szaúdi kártyát.

Szaúd-Arábia a figyelem középpontjába került. Fotó: Depositphotos
Szaúd-Arábia a figyelem középpontjába került. Fotó: Depositphotos

Szaúd-Arábia befolyása

Amikor Mohammed bin Szalmán koronaherceg tavaly szeptemberben a Fox Newsnak interjút adott, sok megfigyelő arra a kijelentésére összpontosított, miszerint "minden nappal közelebb kerülünk" egy olyan megállapodáshoz (Izraellel), amely - állítása szerint - "a legnagyobb történelmi megállapodás lesz a hidegháború vége óta". Kevesebb figyelmet kapott az a tény, hogy a trónörökös hozzátette: minden áttörésnek a tárgyalásokon az a feltétele, hogy "olyan megállapodásra jussunk, amely kielégíti a palesztinok igényeit", anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Szintén nagyrészt figyelmen kívül hagyták akkoriban az Arab News 2023. október 4-én megjelent véleménycikkét, amelyet annak főszerkesztője, Faiszal Abbász írt "De mi lesz a palesztin ügyekkel?" címmel. Abbász azt sugallta, hogy a szaúdi külügyminisztériumban egy külön erre a célra létrehozott csoport az elmúlt két évben azon dolgozott, hogy "minden elképzelhető részletet" megvizsgáljon "egy olyan kezdeményezésen, amely mindkét fél számára vonzóbbá teszi a békét, mint a háborút".

Mindössze három nappal az Arab News véleménycikke után az október 7-i szörnyű események mindent megváltoztattak. Abbász talán megérezhetett valamit, ugyanis azzal a kérdéssel fejezte be írását: "De mi van, ha a Hamász úgy dönt, hogy ismét szabotálja a megállapodást?"

A háború borzalma

Amikor aztán a gázai izraeli katonai válaszlépés mértéke nyilvánvalóvá vált, a szaúdi tisztségviselők jelezték, hogy szüneteltetik a normalizációs tárgyalásokat,. Ez a döntés valószínűleg a szaúdi érdekek érzékelt egyensúlyát tükrözte, szem előtt tartva a királyság politikai hitelességét az arab világban, valamint vallási legitimitását az iszlám világban.

A Gázai övezetben tanúsított izraeli magatartással kapcsolatos szaúdi nyilatkozatok keményebbé válását - bár valóban tükrözi a királyságban uralkodó harag mélységét - az a vágy is motiválja, hogy Irán vagy az "Ellenállási Tengely" tagjai ne emelhessenek kizárólagos igényt az Izraellel szembeni kiállásra, ahogyan ez a 2006-os izraeli-libanoni háborúban történt.

Ha a szaúdiak egyik fő célja a regionális konfliktus elkerülése volt, akkor a királyság nagyrészt sikerrel járt. Iránt nem vonták be egy szélesebb körű háborúba, amely földrajzi elhelyezkedésénél fogva az összes Öböl menti államot a konfliktus célkeresztjébe helyezné.

Ráadásul a legnagyobb, térségen kívüli eszkaláció Jemenben azt eredményezte, hogy a húszik rakéta- és dróntámadásaikat a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl tengeri célpontjaira összpontosították, nem pedig szaúdi városok és infrastruktúra ellen, ahogyan az 2015 és 2022 között történt.

Szaúd-Arábia nem csatlakozott az Egyesült Államok vezette haditengerészeti koalícióhoz, a „Prosperity Guardian” hadművelethez, amelyet 2023 decemberében indítottak a nemzetközi hajózás biztonságának támogatására. Az Öböl-menti (GCC) országok közül egyedül Bahrein csatlakozott, mégpedig inkább adminisztratív, mint operatív minőségben.

A királyság 2015 utáni jemeni beavatkozásának olyan módon történő befejezése, amely tartósan kezeli a Szaúd-Arábiára leselkedő húszi-kockázatot, továbbra is alapvető biztonsági cél, amely a stabilitás kivetítésének szükségességével függ össze, mivel a Vörös-tenger partvidékén a megaprojektek érdemben megkezdődnek.

Szaúdi elvárások

Mit szeretnének tehát a szaúdi tisztviselők látni, ha Izrael gázai hadműveletének katonai szakasza lezárul, és átadja helyét a politikai tárgyalásoknak és a konfliktus utáni helyreállítási folyamatnak? A szaúdiak központi szereplővé válhatnak-e, vagy fognak-e válni a palesztin kérdésben, és ha igen, ez milyen formában valósulhat meg a gyakorlatban?

A Hamász politikai szereplőihez való közvetítői képességük fényében nem meglepő, hogy Egyiptom és Katar vezette eddig a közvetítői erőfeszítéseket a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátása érdekében, cserébe az izraeli katonai offenzíva humanitárius szüneteltetéséért.

Ehelyett viszont a következő fázisban a királyság befolyása komoly tényezővé válhat egy olyan háború utáni rendezés körvonalainak meghatározásában, amely több okból sem jelenthet visszatérést egy olyan status quo ante-hoz, amelyet politikailag lehetetlen lenne minden fél számára fontolóra venni, még kevésbé elfogadni.

A Fehér Ház megfontolása

Ha (és amikor) egy új, technokrata palesztin vezetés alakul, és az izraeli katonai műveletek megszűnnek a Gázai övezetben, a figyelem valószínűleg újra a Szaúd-Arábia és Izrael közötti megállapodás kilátásaira fog összpontosulni, amelyet a Biden-kormányzat prominens tagjai továbbra is szorgalmaznak. Brett McGurk, a Fehér Ház közel-keleti és észak-afrikai koordinátora állítólag lehetőséget lát egy "nagy alkura", amely magában foglalná a szaúdi-izraeli normalizációt, cserébe az életképes palesztin állam létrehozására irányuló érdemi, ha nem is visszafordíthatatlan intézkedésekért.

Ami most más, az az, hogy a megállapodás lényege - legalábbis szaúdi részről - sokkal inkább a palesztin komponensre összpontosít, amely október 7-e előtt időnként úgy tűnt, hogy az amerikai tisztviselők számára nem több, mint egyes négyzetek kipipálása.

Bár a jelenlegi izraeli belpolitikai helyzet kevés teret enged az optimizmusnak, az egymást követő amerikai kormányok a normalizációt regionális politikai prioritássá tették. Ráadásul a Gázában október óta zajló szörnyű pusztítás rámutatott, hogy sürgősen szükség van egy új békefolyamatra, amelynek középpontjában a palesztinok állnak, amit az Ábrahámi Megállapodások nyilvánvalóan nem tudtak biztosítani.

A szaúdi vezetés ezért tesztelheti, hogy amerikai és izraeli tárgyalópartnerei meddig hajlandóak elmenni az "évszázad üzletéért", ha meghívják őket, hogy tegyék meg konkrét javaslataikat egy olyan történelmi megállapodásra, amelyre Mohammed bin Szalman a Fox Newsnak adott tavaly szeptemberi interjújában már utalt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés jött a németektől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:35
Az elemzők által várt romlás helyett javult a ZEW gazdaságkutató intézet szeptemberi németországi gazdasági hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Bekeményített a kormány: nemet mondott a külföldi vásárlónak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:10
A Magyar Állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását.
Makro / Külgazdaság Ilyen árakon tankolhatunk holnaptól
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:04
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára sem változik holnaptól.
Makro / Külgazdaság Nem nyugszik Trump: megint a cégeknek üzent
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:20
Az amerikai elnök nagyon a fejébe vette, hogy át kell alakítani a cégek beszámolási gyakorlatát.
Makro / Külgazdaság Megindult Izrael Gázaváros ellen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 09:45
Elindult a szárazföldi offenzíva Gázaváros ellen.
Makro / Külgazdaság Ez nem jó hír: lassult a keresetek növekedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 08:30
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.
Makro / Külgazdaság Gyorsult a GDP a legfejlettebb országokban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 07:55
Ha nem is jelentősen, de gyorsabb tempóra váltott a GDP-növekedés az OECD-országokban.
Makro / Külgazdaság Nagy-Britanniába látogat ma Donald Trump
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 07:20
Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezik ma Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök még februárban nyújtotta át Washingtonban az Egyesült Államok elnökének. A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.
Makro / Külgazdaság Milyen 25 év? Már majdnem Ausztria szintjén vagyunk – de van egy kis gond
Csabai Károly | 2025. szeptember 16. 05:43
Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.
Makro / Külgazdaság Kinek lenne jó és kinek nem, ha a választások után változna az szja?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 18:28
Nagy port kavart a Tisza Párt gazdasági szakértőjének kötcsei kijelentése, miszerint kormányra kerülésük esetén hozzányúlnának az adórendszerhez. Rögtön jött is rá a reakció: a jövő tavaszig biztosan regnáló kabinet szerint Magyar Péterék adóemelésre készülnek. Mi az igazság? És mi az igazságos? Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG