5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az ENSz a második világháború záró szakaszában fogant meg a háború utáni rend sarokköveként – de ez a világ azóta alapjaiban megváltozott. Németország, Japán, India és Brazília most joggal követelik maguknak a Biztonsági Tanács állandó tagságát. Káncz Csaba jegyzete.

Az ENSz 78. ülésszaka a globális válság elmélyülésének érzése közepette nyílt meg két hete. Az ENSz főtitkára egyenesen kijelentette, hogy „a világunk esik szét.”

A világszervezet Közgyűlésének elnöke, Dennis Francis, kiemelte „a háború, éghajlatváltozás, adósság, energia- és élelmiszerválság, és éhínség problémáit, amelyek közvetlenül érintik emberek milliárdjainak életét és jólétét szerte a világon.” Hozzátette: „Nincs kapacitáshiányunk, viszont hiányzik belőlünk a cselekvési akarat.”

Alapvető reformokra van szükség

Az ENSz a második világháború záró szakaszában fogant meg a háború utáni rend sarokköveként – de ez a világ azóta alapjaiban változott meg. Az éghajlatváltozást például csak fél évszázaddal később, az 1992-es Föld Konferencián tűzte napirendre a világszervezet.

A Globális Dél által hangoztatott mai fő kérdések a fejlődés és az adósság. Az ebbe a csoportba tartozó országok többsége azonban még csak gyarmat volt, amikor 1945-ben San Franciscóban aláírták az ENSz Alapokmányát.

Németország, Japán, India és Brazília pozíciója és súlya alapjaiban változott meg 1945 óta és most joggal követelik az ENSz Biztonsági Tanácsának (BT) állandó tagságát. A világszervezet felépítése azonban nagyjából változatlan maradt – legalábbis eddig.

Növekvő szakadék

Az ENSz Közgyűlésen elhangzott főbb beszédek feltárták az egyre mélyülő szakadékot egyrészt a nyugati országok, másrészt Oroszország és Kína álláspontja között. Biden elnök leszögezte, hogy „egyedül Oroszország viseli a felelősséget” az ukrajnai háborúért. Határozottan megismételte a tavalyi nyilatkozatát, miszerint „az Egyesült Államok támogatni fogja a Biztonsági Tanács bővítését, az állandó és nem állandó tagok számának növelését”.

Volodimir Zelenszkij az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján beszél a világszervezet New York-i székházában. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Volodimir Zelenszkij az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján beszél a világszervezet New York-i székházában. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy „szemünk láttára” születik egy új világrend, miközben az egyenlőség elvének elutasítása régóta a kollektív Nyugat jellemzője. Elmondta, hogy míg a Nyugat a NATO Ázsia-csendes-óceáni térségbe terjeszkedését jónak tartja, addig a BRICS-országok terjeszkedését fenyegetésnek fogja föl.

Az orosz külügyér a jelenlegi globális kormányzási architektúra reformjára szólított fel. Hangsúlyozta: „nem szabad többé visszafogni az IMF és a Világbank szavazati kvótáinak újraelosztását, a Nyugatnak el kell ismernie a Globális Dél országainak pénzügyi és gazdasági befolyását.” Ezzel nyilvánvalóan Kína befolyására utalt. A Biztonsági Tanács bővítése iránt azonban kevésbé lelkesedett.

A kínai álláspont

A kínai alelnök beszéde hazáját a Globális Dél részeként azonosította. Peking felszólította a fejlett országokat, hogy tegyenek többet a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentése érdekében. Milyen kár, hogy beszédében kihagyta azt a körülményt, hogy várhatóan 2050-re Kína lesz a világ legnagyobb kibocsátója, megelőzve az Egyesült Államokat. Ezért a globális felmelegedésért való felelősség nagy részét ő is viseli.

Kína óvatosan elhatárolta magát az orosz állásponttól a nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban, kijelentve, hogy Kína az egyetlen ország a Biztonsági Tanács 5 állandó tagja között, amely „csak válaszcsapásként használható atomfegyver” („no first use”) nevezetű doktrínát folytat. A Biztonsági Tanács bővítésének kérdéséről hallgatott.

Kína 1964-ben jelentette be „no first use” politikáját, miután sikeresen végrehajtotta első atomfegyver-kísérletét. Peking azóta is kitart e doktrína mellett, amelynek elsődleges célja, hogy elrettentsen más országokat attól, hogy nukleáris fegyvereket használjanak Kína ellen.

Kínai kormányzati forrásoktól származó információk szerint a kínai nemzetvédelmi egyetem 2022 második felében kiadott jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani a nukleáris elrettentési politikát, amennyiben ez képes volna megakadályozni, hogy az Egyesült Államok (és más országok) beavatkozzanak egy tajvani vészhelyzet esetén. A jelentés leszögezte, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés szerepet játszhat a hagyományos fegyverekkel vívott háború eszkalálódásának megakadályozásában.

India is a BT-be tart

Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter kijelentette, hogy hazája a Quad, a BRICS és az I2U2 tagja. Rámutatott, hogy India az elmúlt 15 évben 415 millió embert emelt ki a szegénységből. Jaishankar megemlítette, hogy a nemzetközi közösség napirendjét és normáit jelenleg csupán néhány, befolyásos nemzet alakítja. Ez azonban nem mehet a végtelenségig.”

Sürgette a multilateralizmus reformját, beleértve a Biztonsági Tanács tagságainak bővítését is.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Egy erdélyi cég is belépett a modern háború korszakába
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 16:58
Egy erdélyi vállalat belépett a csúcstechnológia talán legdivatosabb területére, a drónok gyártásába. A cég nem kispályázik, jövőre már jelentős árbevételt vár új terméke értékesítésétől.
Makro / Külgazdaság A nap képe: ismét Putyin jobbkezével jattolt Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 15:55
Miközben Szergej Lavrov persona non grata lett az EU-ban és úgy általában a Nyugaton, amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, addig a magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy tesz, mintha utóbbi meg sem történt volna.
Makro / Külgazdaság Békeharcos vagy háborús bűnös? Elhunyt az amerikai sztárdiplomata
Wéber Balázs | 2023. november 30. 15:07
Henry Kissinger az amerikai külpolitika korszakos, de vitatott alakja volt. Bár hatalmi pozícióban csak nyolc évig dolgozott, ténykedése és személye hosszú időre meghatározta a nemzetközi politikát. Nobel-békedíjat kapott, sokan ugyanakkor háborús bűnösnek tartják, aki az emberi jogokat semmibe véve képviselte az amerikai érdekeket. Kissinger 100 évesen hunyt el tegnap connecticuti otthonában.
Makro / Külgazdaság Megkezdődött Dubajban a COP28 klímakonferencia
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 14:12
Kezdetét vette az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye (UNFCCC) részes államainak csúcstalálkozója (COP28) csütörtökön Dubajban.
Makro / Külgazdaság Zágrábból üzentek Orbán Viktornak, a hiányról volt szó
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 13:35
Elfogadta a horvát parlament a 2024-es költségvetést és jóval kisebb lesz a tervezett hiány, mint nálunk.
Makro / Külgazdaság Régóta nem csökkent ekkorát az infláció, de sajnos nem Magyarországon
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 12:32
Novemberben a vártnál nagyobb mértékben, csaknem két és fél éve a legalacsonyabbra csökkent az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Két 13 éves gyereket is megöltek az orosz rakéták
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 10:48
Tíz ember megsebesült, öt pedig eltűnt az éjszakai orosz rakétatámadásokban a kelet-ukrajnai Donyeck megyéjében - közölte csütörtökön Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Putyin dühöng - Finnország kőkemény NATO-szövetségessé válik
Káncz Csaba | 2023. november 30. 09:33
A NATO bővítése az észak-európai országokkal az USA és az EU céljaiba illeszkedik Putyin inváziója óta: Oroszország feltartóztatása anélkül, hogy az erődemonstráció konfrontációba torkollana. Finnország és Svédország NATO-csatlakozása után a Balti-tenger lesz a szövetség tényleges "beltengere". Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Négy thaiföldi túsz is kiszabadult a Hamász fogságából
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 09:05
Újabb tizenkét izraeli, köztük két orosz-izraeli kettős állampolgár, valamint négy thaiföldi túsz szabadult ki a Hamász fogságából szerdán késő este, akiket az iszlamisták október 7-i támadása után hurcoltak a Gázai övezetbe - jelentette az izraeli média.
Makro / Külgazdaság Buszmegállóban álló civilekre tüzeltek terroristák Jeruzsálemben
Privátbankár.hu | 2023. november 30. 08:31
Lövöldözésben meghalt egy izraeli Jeruzsálemben csütörtök reggel, nyolcan pedig megsebesültek, a merénylőket agyonlőtték - jelentette a helyi média csütörtökön.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG