Cikkünk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
Október 8-án jelezték, hogy átfogó, többszereplős egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain. Kaptak visszajelzést?
Nem, nem kaptunk.
Több, mint egy hónap elteltével a PRIMUS mit tart a törvény legaggályosabb pontjának?
A magán egészségügyi szolgáltatók szempontjából természetesen a másodállások tiltása, vagy különleges engedélyhez kötése a legkritikusabb kitétel, s a jelenlegi formájában biztosan nem megfelelő. Jó cél, hogy az orvosok terhelését hosszú távon csökkenteni kell, ugyanakkor nincs két szektorra elegendő egészségügyi személyzet! Itt valamelyik, vagy mindkét, az állami és a magánszektor is rosszul fog járni egy merev diktátummal. Egy ekkora változásra fel kell készülni, mert csak hosszú távon lehet fokozatosan bevezetni, s nem január 1-jétől. Ráadásul még mindig nem ismertek a részletszabályok, nincs egyeztetés sem, ami szintén aggályos. Tehát aggódunk, mi fog történni.
Azt rebesgetik, hogy a MOK-kal, vagy a PRIMUS-sal való egyeztetések nélkül is kész vannak már a módosító rendeletek …
Igazából mi is ettől tartunk, de emellé még hadd említsem meg, mert nem sokat beszélünk erről, mégpedig a KATA-változásokról. Ez ugyan nincs összefüggésben a jogállási törvénnyel, ez egy korábban kihirdetett adóváltozás január 1-jétől a kisadózók számára, de egy másik olyan tényező, ami nagyon rosszul érinti az orvostársadalmat, még ha ezt most az új törvény el is homályosítja. A KATA-val kapcsolatban fontos, hogy itt is jó a cél, a kifehérítés és a bújtatott munkavállalás megszüntetése. Ugyanakkor rossz a célzás, mert a 400 ezer kisadózóból az orvosok elenyésző kisebbséget képviselnek, nem lehetnek többen 5-6 ezernél, akik ráadásul önálló munkavégzésként gyakorolják a hivatásukat, több helyen is dolgoznak, tehát itt nem értelmezhető a bújtatott munkavállalás. Ez nagyon fontos, erről is beszélni kell. Tehát itt két potenciálisan negatív történés is van, ami az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak biztosan nehezen lesz feldolgozható.
Ön szerint, ha így lép életbe az új törvény, mennyire rendezheti át a viszonyokat, például a magán egészségügyi szolgáltatók válogathatnak majd az orvosok és egészségügyi dolgozók között?
Találgatunk egyelőre. Rengeteg impulzus ér minket, sokan keresik meg egyesületünket vagy a magán egészségügyi cégek vezetőségét. Orvosok, szektorbeli dolgozók jönnének teljes időben dolgozni, mert ott hagynák munkájuk állami pillérét. De ebben a pillanatban nem belátható, hogy mi lesz. Itt egyik oldal sem jár jól. Már azt is rossz kimondani, hogy oldal, mert fontos lenne a két szektornak inkább az együttműködésre, a szinergiák sokkal jobb kihasználására törekednie. Mindkettőnek megvan a saját kompetenciája és erőssége, de ez a helyzet nincs jól kihasználva, sőt, az állami- és a magán szektor szembe van inkább állítva egymással.
Azt is pedzegetik, hogy a kormány már a titkosított egészségügyi reform megvalósításán dolgozik. Mi a véleménye erről?
Úgy látom, lehet benne igazság, valóban mintha lappangó egészségügyi átalakítást lehetne kiolvasni a részintézkedésekből. A bérrendezés fontos és jó irány, de a jelenlegi formájában mégis problémákat vet fel. Hiszen nem csak orvosok dolgoznak a kórházi teamekben, hanem szakdolgozók és még nagyon sok háttérben dolgozó kolléga. Az egészségügyi rendszer bonyolult és rendkívül komplex, amelyben számos olyan fontos elemnél szükséges a beavatkozás, mint például az irányítási- és az intézmény- vagy a finanszírozási rendszer. Ezekből nem lehet azonban csak egyet kivenni, egy reform kapcsán a rendszer minden elemét meg kell újítani. Vegyük példának a finanszírozási rendszert. Adott jelenleg egy elégtelen szintű állami finanszírozás, a pénzek hatékonytalan felhasználásával, emellett egy egészségtelen szerkezetű magánköltés. Az egészségügyre fordított magánkiadásainkat nem előtakarékos módon, hosszútávon előre gondolkodva költjük, hanem akkor, ha baj van. Hiányzik az az egészségbiztosítási rendszer, amely az egyének szintjén ki tudná egészíteni az állami gondoskodást. Ezen felül a vállalatok is sokkal jobban bevonhatók lennének munkavállalóik egészségének megőrzésébe, az a költés is fontos kiegészítője lehet az összes egészségügyi kiadásnak.A példából is látható, hogy sajnos több mindent kell egyszerre megjavítani. Ennek mintha most volnának jelei, de miért nem lehet kitenni az asztalra a kérdést, és az érdekelt felek bevonásával lefolytatni a szükséges egyeztetéseket? Biztos vagyok benne, hogy így az eredmény sokkal jobb lenne.
A MOK felmérése szerint az orvosok 60 százaléka nem fogad el hálapénzt. El tud tűnni az új törvénnyel a maradék 40 százalék?
Én optimista vagyok. Eddig inkább a negatívumokról beszéltünk a jogállási törvény kapcsán, de vannak pozitív elemei is, hiszen a béremelés önmagában üdvözlendő, ahogy a hálapénz reménybeli kivezetése is. Az intézkedés mindkét oldalon, tehát az adó és fogadó oldalán is kriminalizálja a hálapénzt, és azt gondolom, ez kellően erős lépés és visszatartó erő lehet. A magán egészségügyben régóta nincs hálapénz, de itt is megvan a transzparenciáért vívott harcunk, hiszen főleg a kisebb szolgáltatóknál nem evidens, hogy ad-e számlát az orvos, és nem zsebbe fizetik-e a szakszemélyzetet. Erre hozott létre az Egyesületünk egy olyan tanúsítási folyamatot, ami a betegközpontú, magas szakmaiságú működés mellett a szolgáltatás teljes kifehérítését is vizsgálja.
Október 1-jétől hatósági áron kell kínálniuk a PCR-teszteket. Nőtt emiatt a forgalmuk?
A hatósági ár bevezetése sokkolóan hatott. Számos magán szolgáltató beszüntette ekkor a PCR-tesztelést, az Affidea is, hiszen a hatósági ár felett voltak a költségek. Ez az elmúlt kritikus hetekben a tesztelések számát nem a járványügyileg kívánatos irányba vitte. Örvendetes ugyanakkor, hogy megjelentek olyan laborszolgáltatók, akik képesek voltak olyan áron adni a teszteket a szolgáltatók számára, ami nem tette veszteségessé a hatósági árat sem, plusz megjelent az antigén teszt, mint alternatíva. Így most már megfelelő választék érhető el a páciensek számára: a PCR-teszttel, az antigén teszttel és a szerológiai teszttel, aminek hatására visszarendeződik a piac az eredeti kerékvágásba, a 4-6 hetes sokk után. S itt van már a piacon az influenza- és a koronavírust egyszerre kimutató teszt is.
Hogy érinti az egyre drámaibb járványhelyzet a közellátásban is dolgozó kollégáikat?
Az Affideával kapcsolatban elmondhatom, hogy mi magunk is dolgozunk a közellátásban. Kevés szó esik arról, hogy sok magáncég a közszférában olyan kritikus ellátási területeken szolgáltat magas színvonalon, mint például a művese kezelések, a gerincgyógyászat, a labordiagnosztika, vagy a képalkotó diagnosztika. Mi tavasszal és most is járványkórházi körülmények között dolgozunk például a Péterfy Kórházban és Országos Baleseti Intézetben. Kulcsszereplők vagyunk, hiszen a CT- és MRI-ügyeletnek mi adjuk Budapesten az 50-60 százalékát, ebből a szempontból nagyon is ott vagyunk a végeken, közvetlen tapasztalataink vannak, hogy egyre nő a terhelés a hősiesen dolgozó munkatársakon.
Hogyan alakul a magánszolgáltatók forgalma idén? Teljesen visszarendeződött a tavaszi leállás után?
Március 16. után az egész magánszektorban hatalmas visszaesés történt. Volt, ahol 20-40 százalékra apadt a betegforgalom, ami májusig is eltartott. Majd május második felétől lassú javulás kezdődött, a nyári időszakban pedig megpróbáltunk kompenzálni a tavaszi nagy elmaradás után. A betegek érdekében örülnénk, ha nem lenne a tavaszihoz hasonló szintű leállás. A járványban megtanultunk a vírussal együtt élni, hiszen nálunk például antimikróbás fóliákat tettünk fel az ajtókra, falakra, ami nullára redukálja a vírus jelenlétét, a szellőzési rendszert is átalakítottuk, figyelünk a távolságtartásra, nem engedjük be a hozzátartozókat, szóval megtanultuk tavasszal, hogyan tudjuk bonyolítani úgy a betegforgalmat, hogy biztonságos legyen mindenki számára.
A Primus Egyesület tagjai között olyan cégek találhatók, mint az Affidea Magyarország, a SynLab, a DaVinci Klinika, a Doktor24 Cégcsoport, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, és a Rózsakert Medical Center.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
