Kína nagyon aggódik a TPP miatt – hozta ma címoldalán a Marketwatch című népszerű pénzügyi oldal. Európa egy része is nagyon aggódik annak párja, a TTIP miatt – tehetjük mindjárt hozzá.
A TPP (Trans-Pacific Partnership ) a világ legnagyobb, a fél földgolyóra kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodását hozná létre, Barack Obama amerikai elnök erős támogatását élvezi. Ám sok kritikát váltott ki az USA-ban is, Kína pedig úgy érzi, hogy ez ellene jött létre, ez nem más, mint a „bárkivel, csak Kínával ne” című egyezmény.
Ősellenségek is szövetkeznek
A kínai vezetés annál jobban aggódik, minél inkább lassul az ország gazdasága. Elvégre azt a kereskedelem, az export hajtja, így ez a megállapodás komoly fenyegetést jelenthet a növekedésre nézve. Valószínűleg tovább csökkentené például a kínai termékek árelőnyét a piacokon.
|
Apu, miért jó nekünk a szabad kereskedelem? A közgazdászok sok mindenben nem értenek egyet, de az egy eléggé elfogadott tétel, hogy a kereskedelmi korlátok – vámok, behozatali tilalmak, korlátozások, szigorú, netán túlzott minőségügyi vagy egészségügyi előírások stb. – lebontása fellendíti az érintett területek gazdaságát. Sőt, jó a fogyasztóknak is, gondoljunk csak bele, hogy ha ugyanaz a tej külföldről behozva olcsóbb, akkor olcsóbban kapjuk. Ha viszont az állam vámot vet ki rá, vagy betiltja a behozatalát, esetleg csak egy kisebb mennyiséget enged át belőle a határon, akkor már mindjárt nem kapjuk meg olyan olcsón, többet kell kiadni a boltban. A vámokkal és más korlátozásokkal a hazai munkahelyeket lehet ugyan védeni, és a költségvetés bevételeit növelni, de mivel általában a másik fél is hasonló lépésekkel szokott válaszolni, összességében mindkét ország rosszabbul jár. Az egyikben ebben az ágazatban keletkeznek munkahelyek, a másikban szűnnek meg, a másik országban viszont fordítva, így végül lehet, hogy csökken is a foglalkoztatottság. Az árak összességében emelkednek, a fogyasztók veszítenek rajta és kevesebbet fogyasztanak, végső soron az állami bevételek sem biztos, hogy nőnek. Ezért a kereskedelmi korlátozások lebontása a gazdasági fejlődést növelő, munkahelyteremtő tényezőnek számít, ez volt az egyik fontos célja az EU létrehozásának is. Ugyanakkor lehetnek nyertes és vesztes ágazatok, régiók, amin területalapú támogatásokkal enyhíteni lehet. |
A TPP-tagországok jelenlegi listája tényleg nagyon érdekes, még az USA egykori ősellensége, Vietnam is rajta van: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, az USA és Vietnam. Bár a térképre ránézve hiányolhatjuk még Indonéziát, Indiát, Koreát vagy a Fülöp-Szigeteket is Kína környezetében.
Kína többek között azzal igyekszik védekezni, hogy saját kereskedelmi megállapodásokat köt egyes országokkal, ezt nevezik „Új Selyemútnak”. Létrehoztak egy új fejlesztési bankot is AIIB néven.
Ezek azok, akik kimaradnak
Nemcsak Kína, hanem Oroszország, valamint a muzulmán világ nagy része is kimaradni látszik a kereskedelmi megállapodásból, és annak párjából, a TTIP-ből is. (Transatlantic Trade and Investment Partnership.) Ezt a megállapodást az USA az EU-val készül megkötni. A tárgyalások meglehetősen nagy titokban zajlottak, mégis kiszivárgott ez-az, ami azután komoly tiltakozásokat indított meg Európa szerte.
Marhát kérsz hormonnal, vagy csirkét klórral?
A tárgyalások egyik kényes pontja lehet az élelmiszer-biztonsági előírások, közöttük a génmódosított élelmiszerek ügye. Egy 2014-es német dokumentumfilm szerint, amelyet a német közszolgálati televízió is weboldalán tart a mai napig „Veszélyes titkok” címmel, az USA-ban az a fő elv, hogy mindent szabad forgalmazni, amíg annak káros volta be nem bizonyosodik.
Ezzel szemben az EU-ban inkább az a felfogás, hogy minden vegyszerről, adalékanyagról, új élelmiszerről először bizonyítani kell, hogy nem káros az egészségre, és csak ez után hozható forgalomba. A film az Európában tiltott klórozós eljárással fertőtlenített csirkehúst, valamint a növekedési hormonokkal turbósított amerikai marhákat hozza fel példaként.
Megjelentek a szupergyomok
Csak ezek kereskedelmének liberalizálása százmilliárd dolláros nagyságrendű piacot jelentene. A génmódosított növényeknek köszönhetően pedig állításuk szerint az USA-t ellepték a gyomirtó szernek ellenálló, kiirthatatlan „szupergyomok”, mert bizonyos GMO-növények forgalomba hozatalánál nem számoltak a messzire ható következményekkel.
|
| TPP tárgyaló országok (zölddel) és további lehetséges tagok (Fotó: Wikipedia) |
Egy teljesen más jellegű nézeteltérés, gyakorlati különbség az üzleti viták kezelésében van a két kultúra, az USA és Kanada között. Az USA-ban jellemzően privát választott bíróságok döntenek a vitás ügyekben, az EU-ban pedig állami bíróságok. Ráadásul az USA-ban a vállalatok perelhetik az államokat, ha azok a profitjukat csökkentő intézkedéseket hoznak.
Nemzetközi bíróságot hoznának létre
Állítólag ez most a tárgyalások legkényesebb pontja, mert az európaiak attól tartanak, hogy az USA szabályainak átvételével az amerikai konszernek nyomást gyakorolhatnának a kormányokra, a nekik nem megfelelő törvények esetén kártérítést követelve.
Németország a hírek szerint a különbség áthidalására egy felállítandó állandó nemzetközi bíróság felállítását javasolja – írták május elején. A bírák harmadát az USA, harmadát az EU delegálná, harmadát pedig a kettő közösen.
Már 1,7 millióan írták alá
A kifogásokat és aggályokat úgy tűnik, órákig lehetne részletezni, állítólag 30 ezer jogszabályt kellene átírni a megállapodás tető alá hozásához. Európában egy Stop TTIP nevű, a megállapodást ellenző szervezet már 1,9 millió aláírást gyűjtött, és 400 különböző szervezet támogatását szerezte meg. (Decemberben még csak 1,1 millió volt.) A kereskedelmi háború folytatódik.
|
Soros világháborút vizionál Kínával A magyar származású milliárdos, Soros György aggódik egy harmadik világháború esetleges kitörése miatt. A Világbank Bretton Woods-i konferenciáján azt mondta, sok függ Kína gazdaságától. Ha Kína kudarcot vall abban, hogy gazdaságát az exportorientált működésről a fogyasztásvezérelt termelésre állítsa át, akkor növekszik annak a valószínűsége, hogy az ország egyben tartása és a hatalom megtartása érdekében vezetői külső konfliktust keresnek majd. A megoldás szerinte a jüan felvétele az IMF valutakosarába. |
Az isztambuli tárgyalódelegációt Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter vezeti majd. 
