A romániai bíróságok azt követően folyamodtak jogegységi határozatért a legfőbb instanciához, hogy az alkotmánybíróság májusban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyvnek (btk.) az elévülés megszakítására vonatkozó korábbi előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést.
Az alkotmánybíróság a megfogalmazás pontatlansága miatt már 2018-ban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy "bármely, az ügyben foganatosított eljárás" megszakítja az elévülést. Mivel ezt a hiányosságot a jogalkotó csak idén javította ki egy sürgősségi kormányrendelettel, az alkotmánybíróság júniusban hatályba lépett határozata leszögezte: már több mint négy éve nincs olyan jogalapja az ügyészségnek, amellyel megszakíthatná az elévülést azoknak a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknél elkezdődött a bűnvádi eljárás.
A legfelsőbb bíróság keddi jogegységi határozata értelmében a taláros testület elévülésről szóló döntése visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a kedvezőbb jog elve alapján. A román média szerint a gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésére álló módon elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet.
Az Agerpresnek nyilatkozó igazságügyi források szerint a döntés több ezer folyamatban levő nyomozást és pert érint, amelyek vádlottjai az elévülés miatt megússzák a vádemelést vagy az ítéletet.
Elmondta a lengyel külügyminiszter, mire számít az Orbán Anita vezette magyar külügytől. 
