A miniszterelnök Kerala államban elmondott beszédében leszögezte: nem sok ország büszkélkedhet saját gyártású repülőgéphordozókkal, de India most már közéjük tartozik. Hozzátette: Újdelhi fontos célja, hogy a védelmi területen teljesen önellátóvá váljon. Az Vikrant az ország második repülőgéphordozója az Oroszországtól vásárolt, 1987-ben gyártott Vikramaditja mellett.
A 262 méteres, 47 400 tonnás Vikrant az ország legnagyobb hadihajója: mintegy 1600 főnyi személyzet és 30 repülőgép befogadására képes, köztük harci repülőgépekére és helikopterekére is, a gyártásához felhasznált alkatrészek több mint 75 százaléka pedig szintén indiai gyártmány. A tervek szerint a hajót 2023 végéig orosz gyártmányú MiG-29K harci repülőgépek segítségével tesztelik, ezt követően helyezik üzembe. Újdelhi emellett újabb harci repülőgépeket kíván vásárolni Franciaországtól.
A kormány túl sokáig nem fordított elegendő figyelmet az indiai- és csendes-óceáni térség biztonsági kérdéseire, ám ezen ügyek mára a kormány prioritásaivá váltak - mondta Modi, aki a többi között ezzel indokolta a haditengerészet költségvetésének növelését is.
Az utóbbi években Kína fokozta jelenlétét az Indiai-óceánon, valamint a Csendes-óceán nyugati térségében, egyebek között - Újdelhi biztonsági aggályai ellenére - kikötőt épített Srí Lankán, ahová már befutott az első kínai hajó is. Jóllehet Peking azt állítja, kutatóhajóról van szó, Újdelhi attól tart, a vízi járművet kémtevékenység folytatására is használhatják.
Az indiai haditengerészet tavaly négy hadihajót küldött válaszul Délkelet-Ázsiába, a Dél-kínai-tengerre és az indiai- és csendes-óceáni térségbe, ahol részt vettek az Indiából, Ausztráliából, Japánból és az Egyesült Államokból álló Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködés hadgyakorlatán. Pekingnek a térség több országával - köztük Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel - van vitája olyan területek fennhatósága miatt, amelyek közül nem egy földgázban és olajban is gazdag. (MTI)
Egy közös orosz–kínai kutatóállomáshoz használnák. 
