|
| Donald Trump amerikai elnök (Fotó forrása: MTI/AP/Evan Vucci) |
Az elmúlt napokban elképesztő ütemben fordult válságba az Egyesült Államok és Pakisztán közötti katonai és diplomáciai kapcsolat. Tegnap már arról érkeztek jelentések, hogy az iszlámábádi kormányzat fontolóra vette az Afganisztánba irányuló amerikai katonai szállítások megakadályozását a pakisztáni területeken. Márpedig Afganisztánban 20 ezer külföldi katona állomásozik és a pakisztáni szárazföldi szállítási útvonalak nélkülözhetetlenek.
Eszkalálódó feszültség
De hogyan jutottunk idáig? Hiszen évtizedeken keresztül Pakisztán számított Washington fő szövetségesének Dél-Ázsiában. De az elmúlt években az USA „globális stratégiai partnerséget” kötött a gazdasági nagyhatalommá vált Indiával, azon fő céllal, hogy Új Delhit a Kína-ellenes nyugati katonai-stratégiai offenzíva egyik frontállamává tegye Japán és Ausztrália mellett. Narendra Modi három és fél éve tartó miniszterelnöksége alatt ez a szövetség csak tovább erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.
Ehhez jött még Peking ’Egy Övezet Egy Út’ (OBOR) terve, amely pakisztáni területeken is áthaladna, megakadályozva az esetleges Kína elleni tengeri blokád hatékonyságát egy katonai konfliktus esetén. Max Tillerson amerikai külügyminiszter múlt októberi pakisztáni látogatásán már súlyos figyelmeztetést, sőt egyenesen ultimátumot intézett vendéglátói felé. Kijelentette, hogy túl sok terrorista szervezet talál menedéket az országban és ez elfogadhatatlan. Valóban, Pakisztán területén már lassan négy évtizede 2.7 millió afgán menekült él és közöttük könnyedén megbújnak a terrorcsoportok.
A diplomácia nem dilettánsoknak való
|
| Káncz Csaba |
Trump elnök aztán a maga faragatlan stílusában egy hete Twitter-üzenetben hozta Pakisztán tudomására, hogy Washington az elmúlt 15 évben „ostoba módon” 33 milliárd dollár segélyt nyújtott az országnak, de cserébe nem kapott mást, csak „hazugságot és csalást” – ezért felfüggesztik a katonai segélyezését az országnak. Pakisztánnál elszakadt a cérna és fénysebességgel nyitotta meg kapuit Peking előtt stratégiai területeken. Valóban, a nemzetközi diplomácia nem díjazza a gyerekszoba hiányát és nem ismeri el a Twittert, mint két állam közötti nyílt üzengetés és fenyegetőzés csatornáját.
Órákkal Trump szerencsétlen megszólalása után a pakisztáni jegybank közleményben jelentette be, hogy azonnali hatállyal zöld utat adott a kínai jüan használatának a kétoldalú kereskedelem és befektetések területén. Iszlámábád azt is kiszivárogtatta a kínai sajtónak, hogy Peking engedélyt kapott egy haditengerészeti bázis kiépítésére. Ez óriási áttörés Kína számára, amely tavaly júliusban nyitotta meg első külföldi katonai bázisát a kelet-afrikai Dzsibutiban.
Kínai katonai megfigyelők szerint a pakisztáni tengerparton fekvő Gwadar kikötője Peking számára óriási geostratégiai jelentőséggel bír. A kínai olajtankereket felügyelő hadihajók mostantól az Indiai-óceánon egy logisztikai és karbantartó bázishoz jutottak. Amerikai beszámolók szerint Peking belekezd egy másik támaszpont kiépítésébe is a Jiwani félszigeten, amely közelebb van az iráni határhoz. Ezen támaszpont biztonsági zónájának létesítéséhez ráadásul szükség lesz helyi lakosok kitelepítésére is – de ezek szerint az új felállásban már ez sem jelenthet akadályt.
Káncz Csaba jegyzete
A blokkolt összeg viszont csak töredékei a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak. 
