Trump megrémíti Európát – lépések a közös haderő felé

Az 54. davosi Világgazdasági Fórumot a héten sötét fellegként lengte be Donald Trump esetleges újraválasztása. Az európaiak Davosban nem rejtették véka alá: az Egyesült Államok a belpolitikai instabilitását látják az idei év legnagyobb fenyegetésének.

Emmanuel Macron francia elnök ezt beszédében így fogalmazta meg: "2024 sorsdöntő év lesz az európaiak számára. Be kell bizonyítanunk, hogy képesek vagyunk láthatóbbak lenni, több erőfeszítést tenni, bármi történjék is az Egyesült Államokban".

Ezeken a hasábokon már 2016-ban többször értekeztünk Trump akkori elnökjelölt egyre nyíltabb NATO-ellenességéről. Trump azt vallotta, hogy a dolgok a világban megváltoztak és Amerika túl sokat fizet Európa biztonságáért. 

Átalakuló Davos

Volt idő, amikor a svájci Alpokban megrendezett davosi fórum a gazdasági globalizációról, az ipari forradalom új területeiről és az innovációról szólt. Az idők jele, hogy idén mindenki az amerikai belpolitikai- és a globális geopolitikai kockázatokról beszélt - ami nem meglepő, amikor Ukrajnában és a Közel-Keleten súlyos háborúk zajlanak, és a Vörös-tengeren teherhajókat vesznek célba.

Macron január 17-én Davosban járt, ahol egyszerre népszerűsítette Franciaországot és aggódott a világ széttöredezettsége miatt. Egyúttal támogatásáról biztosított egy fokozatosan teret nyerő elképzelést: az európai védelem közös finanszírozását az EU 27 országa által.

Egy ötlet gyökeret ver

Thierry Breton európai biztos - akinek hatáskörébe tartozik a védelem is - e hónap elején az Európai Parlament képviselőivel tartott találkozón indította el a kezdeményezést. Egy 100 milliárd eurós európai alap létrehozását javasolja, amelynek célja a kontinens védelmi iparának fejlesztése, valamint közös infrastruktúrák létrehozása, beleértve a merész javaslatot egy közös repülőgép-hordozó létrehozására mind a 27 tagállam számára.

Breton javaslata azonnal megkapta egy fontos ország támogatását: Lengyelországét, amely nemrég váltott kormányt a liberális Donald Tusk megválasztásával. Lengyelország az az ország, amely a legtöbbet fektet a védelembe, a GDP 4 százalékát célozza meg, ami kétszerese Franciaországénak; kolosszális fegyverbeszerzési szerződéseket írt alá, többek között 1000 harckocsit rendelve Dél-Koreából.

Észtország - egy másik, a volt szovjet befolyási övezethez tartozó ország - szintén támogatja az eurókötvények kibocsátásának ötletét, amely egy közös európai hitelből állna a védelmi ipar kiépítésére és Ukrajna megsegítésére.

Az olaszok bejelentése

Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint az Európai Uniónak saját hadsereget kellene létrehoznia, amely szerepet játszhatna a békefenntartásban és a konfliktusok megelőzésében. A La Stampa című olasz napilapnak adott interjújában két hete Tajani kijelentette, hogy az általa vezetett párt, a Forza Italia számára prioritás a szorosabb európai védelmi együttműködés – írja a Reuters.

„Európai hadseregre van szükségünk ahhoz, hogy békefenntartók legyünk a világban. A közös hadsereg előfeltétele annak, hogy hatékony európai külpolitikát tudjunk folytatni” – fogalmazott Tajani, hozzátéve, hogy a világban olyan erős szereplők vannak jelen, mint az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, miközben a Közel-Kelettől az indo-csendes-óceáni térségig terjedő válságokkal kell szembenéznünk, az európai polgárokat pedig csak az EU védheti meg.

Európa szembenéz a gyengeségeivel

Az elképzelés valószínűleg csak a júniusi európai parlamenti választások után válik hivatalossá, az eredményektől függően. De ez annak a mentális átrendeződésnek a jele, amely azóta zajlik Európában, hogy Oroszország közel két évvel ezelőtt megszállta Ukrajnát. Európa tudatára ébredt mély sebezhetőségének és ipari hiányosságainak.

Ennek elérését két tényező akadályozza. Először is, Európában politikai többségnek kell lennie egy ilyen projekt támogatásához az európai választások után (más szóval, a szélsőjobb súlya nem lehet döntő) Másodszor, a "27-eknek" meg kell állapodniuk a közös védelmi hitelfelvételben, ahogyan azt a COVID utáni helyreállítási terv esetében is tették. De akkoriban nem volt könnyű konszenzusra jutni.

Szerdán Macron világossá tette, hogy patthelyzet esetén Franciaország "megerősített együttműködést" javasolna, ami azt jelenti, hogy az országok anélkül is cselekedhetnének, hogy megvárnák, hogy mindenki egyetértsen.

A sürgősséget a vita ki nem mondott témája indokolja: Donald Trump lehetséges visszatérése a Fehér Házba a november 5-i választások után. Európának meg kell tanulnia, hogy önmagára támaszkodjon, és ez magában foglalja a közös védelmet is – ez most egy döntő pillanathoz érkezett.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy Európa vezetői nem azt tervezik, hogy összevonnak, inkább arról lenne szó, hogy létrehoznának egy közös, dedikált össz-európai haderőt a nemzeti hadseregek mellett, illetve a védelmi politikát is egységesebbre szabnák. Emellett valószínűleg lenne a szervezetnek egységes költségvetése és vezérkara is, illetve egyes hadiipari kapacitásokat is jobban összehangolnának.