| Így örültek az AfD vezetői a választási sikernek Drezdában. EPA/FILIP SINGER |
Mind a két kelet-németországi tartományban két számjegyű növekedésnek örülhetett az Alternatíva Németországért (AfD) a tegnapi választásokon.
A jobbközép Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt Szászországban 2014-hez képest 17,8 százalékpontot erősödve 27,5 százalékot, Brandenburgban pedig 11,3 százalékpontos pluszt produkálva 23,5 százalékot szerzett, és ezzel mindkét tartományban a második helyen végzett.
A semmiből a nagyok közé
Bár az EU-szkeptikus, bevándorlás-ellenes politikai erő kormányra sehol sem fog kerülni – riválisaik nagyrészt szélsőjobboldalinak tartják, ezért nem hajlandók összefogni vele – , kikerülni már nem lehet: mindkét tartományban hivatalosan is belépett a meghatározó politikai szereplők közé.
Ez már csak azért is jelentős eredmény számára, mert egy mindössze hat éve alakult pártról van szó, amelyet számos belső harc feszített az elmúlt években – például a radikális elhajlások miatt –, és a média is minimum távolságtartással kezelt.
A kelet-németek protesztpártja
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a mostani választások azt jelzik, hogy az AfD lett az új protesztpárt Kelet-Németországban – eddig a balközéptől balra álló, a hagyományos baloldali értékekre visszanyúló Linke (Baloldal) viselte ezt a titulust. Szászországban az AfD 29 ezer szavazót csábított át tőle, Brandenburgban 11 ezret. (Protesztpártnak általában azokat a pártokat nevezik, amelyek a hagyományos politikai pártok, az uralkodó politikai elit ellenében határozzák meg magukat – a szerk.)
A konzervatív lap szerint az AfD-nek, amely a keleti tartományokban hagyományosan erős, azokat a szavazókat sikerült magához vonzania, akik Ossikként (keletnémetekként) másodrangú polgároknak érzik magukat a Német Szövetségi Köztársaságban. Bennük látják ugyanis azt a politikai erőt, amely erőteljesen képviseli a keletnémet érdekeket.
A két tartomány lakói közül sokan úgy vélik, hogy az elmúlt években romlottak az életkörülményeik – például az orvosi ellátást és a rendőri jelenlétet tekintve –, és borúsabban látják a jövőjüket, mint öt évvel ezelőtt.
Jól mobilizáltak
A FAZ szerint az AfD sikere annak is köszönhető, hogy ma már nem csak a bevándorlás kérdésében tartják kompetensnek a választók – a párt a jelenleginél szigorúbb migrációs politikát folytatna –, hanem egyéb területeken is. Ráadásul nagyon sok nem szavazót tudtak mobilizálni: Brandenburgban 107 ezret, Szászországban pedig 226 ezret.
Az AfD Brandenburgon és Szászországon belül is különösen a keleti részeken volt erős, utóbbi tartományban pedig főleg azokban a választókörzetekben, amelyek lakossága leginkább csökkent a közelmúltban.
Nem a migráción izgulnak
Az, hogy nem nyerte meg a választásokat, két okra vezethető vissza a FAZ szerint. Egyrészt a többi párt erőteljes kampányt folytatott ellene, másrészt az AfD egyik fő témája, a bevándorlás már nem érdekli annyira a választókat.
Erre utal legalábbis, hogy Szászországban már nem a migrációs politikát, hanem az oktatást és az iskolarendszert tartják a legfontosabb témának, Brandenburgban pedig a bevándorlás kérdése még hátrébb, az ötödik helyre szorult.
Ez persze nem túl meglepő azt figyelembe véve, hogy a keleti tartományokba jóval kevesebb bevándorló és menekült érkezett az elmúlt években, mint Nyugat-Németországba.
CDU, SPD: nehezebb lesz a koalíció-kötés
Ami a nagy pártokat illeti, országos szinten hosszú évek óta tartó vesszőfutásuk most is folytatódott. A CDU ugyan megtartotta Szászországot – a szavazatok 32,1 százalékával végzett az első helyen – , de 7,3 százalékpontot gyengült 2014-hez és 8,1 százalékpontot 2009-hez képest. Az SPD pedig kis túlzással megsemmisült: 7,7 százalékos eredményével (mínusz 4,7 százalékpont) már csak az ötödik számú párt a tartományban.
A szociáldemokraták Brandenburgot ugyan megnyerték 26,2 százalékkal, azonban még így is 5,7 százalékpontot veszítettek öt évvel ezelőtthöz képest. A CDU itt csak a harmadik helyre futott be 15,6 százalékkal, ami több mint hét százalékpontos gyengülés.
A Baloldal mindkét tartományban jelentősen, mintegy nyolc százalékponttal visszaesett, és 10 százalék körüli eredményt ért el, a Zöldek pedig ugyan erősödtek – Brandenburgban 10,8, Szászországban 8,6 százalékra – , de még mindig jóval gyengébbek, mint a nyugati országrészben.
A CDU és az SPD megroggyanása miatt a koalíció-alakítás nehezebb lesz a szokásosnál. A Spiegel szerint Brandenburgban egy SPD-Linke-Zöldek, Szászországban pedig egy CDU-SPD-Zöldek összefogás lehetséges, de még a CDU-SPD koalíció folytatására is van esély.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
