5p
Hivatalosan is új taggal bővült a nagy pártok névsora Kelet-Németországban: az AfD is meghatározó politikai szereplővé vált. Az SPD és a CDU ugyan tovább gyengült, de még nyert, így kormányon maradhat. Német elemzők szerint az AfD azért ment nagyot, mert a keletnémetek új protesztpártja lett. A bevándorlás állítólag már csak másodlagos kérdés volt a választók számára.
Így örültek az AfD vezetői a választási sikernek Drezdában. EPA/FILIP SINGER

Mind a két kelet-németországi tartományban két számjegyű növekedésnek örülhetett az Alternatíva Németországért (AfD) a tegnapi választásokon.

A jobbközép Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt Szászországban 2014-hez képest 17,8 százalékpontot erősödve 27,5 százalékot, Brandenburgban pedig 11,3 százalékpontos pluszt produkálva 23,5 százalékot szerzett, és ezzel mindkét tartományban a második helyen végzett.

A semmiből a nagyok közé

Bár az EU-szkeptikus, bevándorlás-ellenes politikai erő kormányra sehol sem fog kerülni – riválisaik nagyrészt szélsőjobboldalinak tartják, ezért nem hajlandók összefogni vele – , kikerülni már nem lehet: mindkét tartományban hivatalosan is belépett a meghatározó politikai szereplők közé.

Ez már csak azért is jelentős eredmény számára, mert egy mindössze hat éve alakult pártról van szó, amelyet számos belső harc feszített az elmúlt években – például a radikális elhajlások miatt –, és a média is minimum távolságtartással kezelt.

A kelet-németek protesztpártja

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a mostani választások azt jelzik, hogy az AfD lett az új protesztpárt Kelet-Németországban – eddig a balközéptől balra álló, a hagyományos baloldali értékekre visszanyúló Linke (Baloldal) viselte ezt a titulust. Szászországban az AfD 29 ezer szavazót csábított át tőle, Brandenburgban 11 ezret. (Protesztpártnak általában azokat a pártokat nevezik, amelyek a hagyományos politikai pártok, az uralkodó politikai elit ellenében határozzák meg magukat – a szerk.)

A konzervatív lap szerint az AfD-nek, amely a keleti tartományokban hagyományosan erős, azokat a szavazókat sikerült magához vonzania, akik Ossikként (keletnémetekként) másodrangú polgároknak érzik magukat a Német Szövetségi Köztársaságban. Bennük látják ugyanis azt a politikai erőt, amely erőteljesen képviseli a keletnémet érdekeket.

A két tartomány lakói közül sokan úgy vélik, hogy az elmúlt években romlottak az életkörülményeik – például az orvosi ellátást és a rendőri jelenlétet tekintve –, és borúsabban látják a jövőjüket, mint öt évvel ezelőtt.

Jól mobilizáltak

A FAZ szerint az AfD sikere annak is köszönhető, hogy ma már nem csak a bevándorlás kérdésében tartják kompetensnek a választók – a párt a jelenleginél szigorúbb migrációs politikát folytatna –, hanem egyéb területeken is. Ráadásul nagyon sok nem szavazót tudtak mobilizálni: Brandenburgban 107 ezret, Szászországban pedig 226 ezret.

Az AfD Brandenburgon és Szászországon belül is különösen a keleti részeken volt erős, utóbbi tartományban pedig főleg azokban a választókörzetekben, amelyek lakossága leginkább csökkent a közelmúltban.

Nem a migráción izgulnak

Az, hogy nem nyerte meg a választásokat, két okra vezethető vissza a FAZ szerint. Egyrészt a többi párt erőteljes kampányt folytatott ellene, másrészt az AfD egyik fő témája, a bevándorlás már nem érdekli annyira a választókat.

Erre utal legalábbis, hogy Szászországban már nem a migrációs politikát, hanem az oktatást és az iskolarendszert tartják a legfontosabb témának, Brandenburgban pedig a bevándorlás kérdése még hátrébb, az ötödik helyre szorult.

Ez persze nem túl meglepő azt figyelembe véve, hogy a keleti tartományokba jóval kevesebb bevándorló és menekült érkezett az elmúlt években, mint Nyugat-Németországba.

CDU, SPD: nehezebb lesz a koalíció-kötés

Ami a nagy pártokat illeti, országos szinten hosszú évek óta tartó vesszőfutásuk most is folytatódott. A CDU ugyan megtartotta Szászországot – a szavazatok 32,1 százalékával végzett az első helyen – , de 7,3 százalékpontot gyengült 2014-hez és 8,1 százalékpontot 2009-hez képest. Az SPD pedig kis túlzással megsemmisült: 7,7 százalékos eredményével (mínusz 4,7 százalékpont) már csak az ötödik számú párt a tartományban.

A szociáldemokraták Brandenburgot ugyan megnyerték 26,2 százalékkal, azonban még így is 5,7 százalékpontot veszítettek öt évvel ezelőtthöz képest. A CDU itt csak a harmadik helyre futott be 15,6 százalékkal, ami több mint hét százalékpontos gyengülés.

A Baloldal mindkét tartományban jelentősen, mintegy nyolc százalékponttal visszaesett, és 10 százalék körüli eredményt ért el, a Zöldek pedig ugyan erősödtek – Brandenburgban 10,8, Szászországban 8,6 százalékra – , de még mindig jóval gyengébbek, mint a nyugati országrészben.

A CDU és az SPD megroggyanása miatt a koalíció-alakítás nehezebb lesz a szokásosnál. A Spiegel szerint Brandenburgban egy SPD-Linke-Zöldek, Szászországban pedig egy CDU-SPD-Zöldek összefogás lehetséges, de még a CDU-SPD koalíció folytatására is van esély.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Már csak az a kérdés, hogy mennyire van vége”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 16:52
Megérkezett a Tisza elnökének válasza a miniszterelnök délelőtti megszólalására.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: „veszély van”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 14:59
Háborús is, pénzügyi is. Interjúszerűséget adott hívei előtt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Nincs haladék az amerikai szankcióknál – egyre nagyobb a baj Szerbiában
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 13:34
Megelégelte az időhúzást az amerikai hivatal. A Mol is felmerült, mint lehetséges vásárló.
Makro / Külgazdaság Brutális függésben Oroszország, a Lukoil európai leánycégét is eladhatták
Imre Lőrinc | 2025. november 15. 10:28
Vészjóslóan közeledik november 21-e, amikor életbe lépnek a két vezető orosz olajvállalattal szembeni amerikai szankciók. Az izgatottság leginkább Vlagyimir Putyinon uralkodhat el, ugyanis két legnagyobb vásárlója, úgy tűnik, kihátrál Oroszország mögül. Elegendő lehet ez az orosz elnök tárgyalóasztalhoz ültetéséhez? Ennek a kérdésnek jártunk utána.
Makro / Külgazdaság Hátraarc Donald Trumptól: fontos intézkedéseket von vissza
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 09:06
Beütött az infláció, az elnök visszavonulót fúj.
Makro / Külgazdaság Uniós GDP-rangsor: hol helyezkedik el a stagnáló Magyarország?
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 20:26
Az uniós rangsor hátsó részében találjuk Magyarországot az Eurostat friss, harmadik negyedéves GDP-adatait bemutató listáján. A lengyel gazdaság erős bővülésben van, miközben a németek stagnálnak, sőt: éves alapon alacsonyabb a bővülés ott, mint Magyarországon.
Makro / Külgazdaság Adót vetne ki az EU az ultrafeldolgozott élelmiszerekre
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:56
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében megadóztatná az Európai Unió a boltokban kapható alkoholos koktélokat is.
Makro / Külgazdaság Közel harmadára csökkenti a Svájccal szembeni vámokat az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:28
A Trump-adminisztráció ezúttal Svájccal állapodott meg a vámcsökkentésről, miután az elmúlt hónapokban visszaesett az ország ipari exportja. 
Makro / Külgazdaság Az orosz külügy ismét egy budapesti békecsúcsról beszél
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 16:16
Nyitottak arra, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump Budapesten találkozzon. Múlt héten Trump is arról beszélt, hogy örülne, ha Budapesten találkozhatna az orosz elnökkel.
Makro / Külgazdaság Csak úgy tűnik, hogy nincs, de Európának is lehet aduásza
Imre Lőrinc | 2025. november 14. 14:52
Egyre inkább a racionalitás veszi át a szerepet az európai fenntarthatósági gyakorlatokban a zöld illúziók kergetése helyett. Az ESG-szempontok figyelembevétele ugyanis az adott cég üzleti megtérülése miatt fontos. A geopolitikai síkon pedig az új iparágak feletti kontroll az adott ország befolyásszerzését is elősegítheti. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében Wieder Gergő, a KPMG szakértője arról is beszélt, hogy Kína és az Egyesült Államok szorításában mi lehet az Európai Unió ütőkártyája.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG