|
| Recep Tayyip Erdogan (Kép forrása: EPA) |
A neo-ottomán vonalvezetést követő Erdogan elnök titkosszolgálata (MIT) egy éven belül már másodszor keveredik komoly botrányba Európában. Egy éve derült ki, hogy az MIT nem terroristákat figyelt meg Németországban, Svédországban és Dániában, hanem az Erdogan-rezsim politikai ellenfeleit, tehát politikai megfigyelést folytatott török nemzetiségű európai állampolgárok ellen. A német elhárítás (BfV) kiterjedt vizsgálatot folytatott, hogy megállapítsa, az Erdogan pártjához közel álló németországi török egyesületek milyen mélységben kollaboráltak az MIT-vel.
Emberrablás Koszovóból
Múlt csütörtökön pedig Koszovót rázta meg a hír, miszerint az MIT segítségével a helyi rendőrség letartóztatott hat török állampolgárságú, gülenistának tartott tanárt - méghozzá diákjaik előtt - és azután egy magángépen törvénytelenül kicsempészte őket az országból. Teljes rejtély, ki rendelte el az akciót, amelyről sem Hashim Thaci elnöknek, sem Ramush Haradinaj kormányfőnek nem volt előzetesen tudomása. Mindenesetre múlt pénteken leváltották a koszovói belügyminisztert, valamint a titkosszolgálat vezetőjét, a koalíciós kormány pedig mára megrendült.
A kormány most kétségbeesetten próbálja megőrizni a hitelességét a közvélemény azon része előtt, akiket egyre jobban aggaszt az agresszív török politika, ezért Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy „Koszovó nem vazallus-állam”. Egy koszovói illetékes a Reutersnek elmondta: hatalmas nyomásnak voltak kitéve Ankara részéről, hogy lépjenek fel a gülenista iskola ellen. Néhány hónapja a koszovói rendőrség már letartóztatotta a szintén Gülen hívének tartott Ugur Toksoy tanárt, bár nem szolgáltatták ki Törökországnak, a hír sokkolta Koszovóban élő török közösség tagjait.
Az MIT mellett Erdogan iszlamista pártja a kormány Vallásügyi Igazgatóságát (Diyanet) használja fel a balkáni beavatkozásra úgy, hogy a többségében ateista balkáni muszlimokat újra a muszlim hit mellé próbálja állítani. A bosnyák és a koszovói muszlimok nem igazán állnak ellent ennek a behatolási kísérletnek, mivel sokuk szerint az EU soha nem fogja fölvenni országukat a nyugati integrációba. A Diyanet napjainkra már 1,8 milliárd euró éves költségvetéssel bír - ez több mint 12 török kormánytárca költségvetése, beleértve a bel- és a külügyminisztériumot is. A Diyanet 2004-ben még 72 ezer dolgozót magáénak tudó bázisa mára 120 ezresre duzzadt.
Koszovó miatt bukik a balkáni csúcs?
|
| Káncz Csaba |
Koszovóra más fronton is rájár a rúd. A május 17-i, Szófiában megrendezendő EU – Nyugat Balkáni Csúcsot ugyanis Spanyolország, Románia és Ciprus bojkottálni akarja, ha arra Koszovó is meghívást kap. Ez természetesen óriási pofon lenne az Európai Bizottság számára, amely februárban tette közzé bővítési stratégiáját, leszögezve, hogy „nyitva áll az Európai Unió ajtaja a nyugat-balkáni országok előtt”.
A koszovói függetlenséget olyan uniós államok utasítják el, amelyek maguk is valós vagy vélt nemzeti kisebbségi szakadár törekvésekkel szembesülnek, így Ciprus, Görögország, Spanyolország, Románia és Szlovákia. A katalán sokk után spanyol külügyminisztérium februárban arról értesítette egy feljegyzésben az Európai Bizottságot, hogy a Szerbiáról levált Koszovót ki kell rekeszteni abból az EU-s tervből, amely a nyugat-balkáni országok gyorsabb felvételét szorgalmazza az unióba.
Káncz Csaba jegyzete.
