Vad orosz biznisszel kecsegteti a magyar cégeket az MKIK
Az oroszországi magyar export jelentősen visszaesett, a háború azonban lehetőséget is jelent a kockázatot felvállaló magyar cégek számára, hangzott el a Magyar Külkereskedelmi és Iparkamara (MKIK) külgazdasági évnyitó konferenciáján. A panelbeszélgetésen a magyar külpiaci üzleti lehetőségeket vették számba a szervezet szakértői.
Az orosz gazdaság erősen visszaesett, nagy problémákkal küzd, de nem omlott össze a nyugati szankciók miatt, jelentette ki Szekeres István, az MKIK Magyar-Orosz Tagozat elnöke a beszélgetésen.
Mint mondta, Oroszország importja 20, exportja pedig 14 százalékkal esett vissza tavaly, az infláció 13 százalék volt, az idén pedig 0-3 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye becslések szerint. Bár a behozatal 2023-ban növekedhet (hat százalékkal), az export ugyanennyivel tovább csökkenhet, az infláció pedig 10 százalék felett maradhat.
Zuhant az exportunk, de...
Ami a hazai vonatkozásokat illeti, Szekeres István szerint a magyar export Oroszországba 37 százalékkal 1,3 milliárd dollárra esett vissza tavaly. A csökkenés persze egész Európára jellemző, Nagy-Britannia oroszországi exportja például 58 százalékkal zuhant. Ezzel szemben Törökország csaknem 50 százalékkal növelte kivitelét.
Nem túl kedvező tehát a helyzet, az új piaci befektetésekkel minimum őszig várni kell, figyelmeztetett. Ezzel együtt erősíteni kell az oda exportáló és ott gyártó magyar cégek helyzetét, hogy a háború után jó pozícióból szálljanak be a versenybe.
A Magyar-Orosz Tagozat elnöke kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a nyugati cégek kivonulása egyben üzleti lehetőséget is teremt a befektetőknek: most lehet olcsón megvenni a távozó vállalatok telephelyeit, üzleteit. Ez persze kockázatos, de Oroszországban ilyen szempontból nagyok a lehetőségek, fogalmazott.
Prémium áru Kínába
Egy másik keleti nagyhatalommal, Kínával kapcsolatban Nádasi Tamás, az MKIK Magyar-Kínai Tagozatának az elnöke úgy vélekedett: a világ a blokkosodás útján halad, Kína ugyanakkor akár nyertese is lehet a háborúnak. Megállíthatatlanul jönnek a kínaiak Európába, Magyarországra, és békés úton hódítják meg a világot: vásárolnak és befektetnek, jegyezte meg.
Szerinte az ottani, 1,4 milliárd fős piac óriási lehetőséget jelent a külföldi cégeknek, mint ahogy az is, hogy a lakosság óriási megtakarításokkal rendelkezik.
Hozzátette: míg Magyarország területének 60, addig Kína területének csak hat százaléka megművelhető, ezért a távol-keleti ország szinte minden élelmiszerből behozatalra szorul, azaz korlátlan exportlehetőségeket jelent a magyar agrárium számára.
Olcsó áruval a magas szállítási költségek miatt ugyanakkor nem érdemes foglalkozni, főleg prémium áruval lehet betörni az ottani piacra, vélekedett.
Ami az egyéb piacokat illeti, a panelbeszélgetésen elhangzott: Törökország amúgy sem könnyű piac, a közelgő, májusi választások miatt pedig még bonyolultabb a helyzet, ezért a befektetésekkel érdemes megvárni a második félévet.
Kazahsztánban szintén a mezőgazdasági cégek előtt vannak lehetőségek, a közeljövőben például vetőmagot fog kiszállítani oda az MKIK. A közép-ázsiai térségbe ugyanakkor nehéz és a korábbinál drágább most szállítani az ukrajnai háború miatt, 3-4 hét alatt jutnak csak el oda a kamionok Európából.
És mi van az európai piacokkal?
Ami Európát illeti, a német piacon a zöld technológiában vannak lehetőségek, mivel a német gazdaság zöld átálláson megy át, emellett elektronikai műszereket, alkatrészeket tekintve is importra szorul, ami lehetőség a magyar cégeknek is, mondta Bódi László. A Magyar-Német Tagozat elnöke szerint német középvállalatok is szóba jöhetnek akvizíciós célként.
Szlovákiával kapcsolatban Tordai Péter, a Magyar-Szlovák Tagozat elnöke azt emelte ki, hogy jók a politikai kapcsolatok a két kormány között, gazdaságilag Szlovákia Magyarország egyik legfontosabb partnere.
A magyar beruházók nagyon aktívak Szlovákiában, fordítva viszont ez nem igaz: a szlovákok magyarországi befektetései csak tizedét teszik ki az ottani magyar befektetéseknek.
A hazai cégeknek vonzóak lehetnek a határmenti Interreg-programok turisztika és képzési területen, fűzte hozzá.
A román-magyar gazdasági kapcsolatokon szintén nem látszik a háború hatása, erről már Orosz Tivadar, a Magyar-Román Tagozat elnöke beszélt.
Mint mondta, a két ország közötti kereskedelmi forgalom 12,5 milliárd euróra nőtt 2022-ben. Románia a 7. legnagyobb partnerünk a külkereskedelemben, az exportunkat tekintve a 3., az importot tekintve a 11. helyen áll – az áruértéket tekintve mintegy 3 milliárd euróval többet viszünk ki, mint amennyit behozunk.
Orosz Tivadar arra is felhívta a figyelmet, hogy villamosenergiát exportálunk és importálunk is Romániából, szerinte ebben van perspektíva. Fontosnak nevezte a vas és acél importját is, és kitért arra is, hogy folyamatosan növekszik a romániai magyar befektetések súlya.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Galambos Attila, a Nyugat-balkáni Tagozat elnöke azt emelte ki, hogy nagyon jó a viszony Szerbiával, és a térség többi országával is aránylag jók a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok. Ugyanakkor ott is probléma a munkaerő hiánya a jelentős elvándorlás miatt.
Az MKIK évnyitó konferenciáján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt az idei fő külgazdasági célokról. Erről itt olvashatnak:
A fenntarthatóság és a jó hozam tud kéz a kézben járni
