A titkos szavazás során a marokkói jelölt, Omar Zniber nagykövet 30 szavazatot kapott, míg dél-afrikai ellenfele, Mxolisi Nkosi nagykövet 17-et. A szavazás előtt és annak eredménye miatt azonban parázs vita alakult ki Marokkó és Dél-Afrika között.
A voksolást megelőzően Nkosi a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Marokkó "ellentéte annak, amit a tanács képvisel", és közölte, hogy az ország megválasztása aláássa a testület hitelességét.
Válaszul Marokkó megvádolta Dél-Afrikát és néhány más afrikai államot, hogy aláássák a rangos, de leginkább szimbolikus tisztség betöltésére irányuló erőfeszítéseit.
"A királyság megválasztása, amelyet a világ számos országa támogatott, Algéria és Dél-Afrika erőfeszítéseinek ellenére is bizonyítja a bizalmat és a hitelességet, amelyet Marokkó külpolitikai cselekedetei tápláltak" - közölte a marokkói külügyminisztérium.
Jogvédő csoportok szerint az új szerepnek arra kellene ösztönöznie Marokkót, hogy a legmagasabb szinten biztosítsa az emberi jogokat.
"Marokkónak mindenképpen tartózkodnia kell az ENSZ-szel együttműködő emberi jogi aktivisták megfélemlítésétől vagy az ellenük irányuló megtorlástól" - jelentette ki Tess McEvoy, az International Service for Human Rights nevű emberi jogi csoport New York-i irodájának társigazgatója.
Az Emberi Jogi Tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme és a megsértésük elleni fellépés, illetve ezzel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ Közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét. A tanács tagállamait egyszer lehet újraválasztani.
Az afrikai csoport 13 országgal, az ázsiai és csendes-óceáni csoport 13 országgal, a kelet-európai csoport 6 országgal, a latin-amerikai és karibi csoport 8 országgal, a nyugat-európai csoport pedig 7 országgal képviselteti magát. Magyarország 2010-2012, illetve 2017-2019 között volt a tagja. (MTI)
Érthetően óriási volt az öröm. 
